2017 telének időjárása

Az 2016/17-es tél az elmúlt évektől eltérően szokatlanul hideg időjárású volt, különösen 2017. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előzőhöz képest lényegesen szárazabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiség közel kétharmada hullott csupán le.
Az évszak átlaghőmérséklete -1,46 °C-nak adódott 2016/2017 telén, mely 1,3 °C-kal maradt el a sokévi átlagtól. Az ország északkeleti területei bizonyultak a leghidegebbnek (háromhavi átlaghőmérséklet -3 °C alatt), melytől alig maradt el az Alföld északi része (-2 és -3°C között). Fagypont közelébe csak a Dunántúlon emelkedett az téli átlaghőmérséklet (-1 és 0 °C között) (1. ábra).
1. ábra
A 2017-es tél középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2017-es tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték csak a Dunántúli-középhegység területén jelentkezett. A teljes téli időszakot tekintve az ország túlnyomó részén légyegesen hidegebb volt a megszokottnál. A normáltól leginkább elmaradó értékek a keleti országrészben voltak jellemzőek, itt sok helyen több mint 1,5 °C-kal volt hidegebb, mint az 1981-2010-es normál.
3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2017 telén (interpolált adatok alapján)
Az idei tél országos átlagban több, mint 1°C-kal bizonyult hidegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a januári átlaghőmérséklet marad el (-4,9 °C), melyet a decemberi (-1,1°C) követ, míg a február +2,0°C-kal melegebbnek adódott.
A küszöbnapok száma is egy átlagnál hidegebb telet ír le: idén 76 fagyos napot (Tmin < 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, míg a normál 65 nap. Zord napból (Tmin < -10 °C) a 9 nap helyett 14 napot regisztráltunk, téli napból (Tmax < 0 °C) pedig 36-ot a sokéves átlag 24 nap helyett.
4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2016 között (interpolált adatok alapján)
A szokatlanul hideg időjárás ellenére a téli középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal továbbra is a melegedés irányába mutató tendenciát mutat (4. ábra). 1901 óta több mint 1°C-kal, míg az utolsó 30 évben mintegy 0,6°C-kal melegedett a téli átlaghőmérséklet.
2016/2017 tele a 28. leghidegebb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebb periódust pedig 2006/07-ben figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2017 januárja a 10. leghidegebb január volt az elmúlt 116 évben, míg 2016 decembere a 25., 2017 februárja pedig a 93. leghidegebb december és február (I. táblázat).
IdőszakSorszám
december25
január10
február93
tél28
I. táblázat
A 2017-es tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában
5. ábra
A 2017-es tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2016/2017-es tél során.
December
Decemberben a sarkvidéki eredetű hideg légtömegek érkezésével és az utána megerősödő anticiklon hatására hidegpárna alakult ki a Kárpát-medencében. Ezekben a napokban a napi középhőmérséklet a sokévi átlag alatt maradt (5. ábra). A nyugodt télies időjárást egy-egy frontátvonulás szakította meg, amely átmeneti felmelegedést hozott. Országos átlagban 1°C-kal volt hidegebb decemberben, mint az 1981-2010-es normál. A Dráva-mentén és a Tiszántúlon átlagosan 2-3 °C-kal volt hűvösebb a szokásosnál. A sokévi átlagnál kissé melegebb a főváros térségét, valamint a Mátra, a Bakony és a Soproni-hegység magasabb területeit jellemezte.
Január
Január elején szibériai eredetű hideg légtömeg árasztotta el térségünket, mely hatására a hónap elején markáns lehűlés zajlott (5. ábra). Január 8-án rekord hideget (-28,1 °C) mértünk Tésa állomáson. A hónap közepén csak rövid ideig emelkedett a napi középhőmérséklet fagypont közelébe egy frontátvonulás hatására. A fagyos időjárás gyakorlatilag egész hónapban megmaradt, és az országos átlaghőmérséklet tartósan a sokévi átlag alatt alakult. A januári átlaghőmérséklet -5,8 °C-nak adódott, mely 4,8 °C-kal alacsonyabb, mint az 1981-2010-es normál. Az országban sehol sem volt melegebb a harmincéves átlagnál. A legnagyobb negatív anomáliát Nógrád megyében, a Jászságban és a Sajó-völgyben figyeltük meg. Ezeken a tájakon 7-8 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos.
Február
Február elején délies áramlással kifejezetten enyhe levegő áramlott hazánk fölé, mely az átlagosnál melegebb időjárást eredményezett. Ekkor átlagosan 5 °C-kal, míg a hónap utolsó dekádjában a szokásosnál 10°C-kal volt melegebb (5. ábra). Február 28-án megdőlt a még 1927-ben felállított országos melegrekord, a Csongrád megyei Kiszomboron 21,6°C-ot mértünk. A februári országos átlaghőmérséklet 2,5 °C-nak adódott, amely 2 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. A pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte az egész országot. A Bakony, Mátra és a Bükk térségében 3 °C-kal haladta meg az anomália értéke az 1981-2010-es átlagot.