2017. december 12. kedd
Tanulmányok

OMSZ: 2014. május 19. 10:54

Ciklon Közép-Európa felett

2014. május 14-én és 15-én egy ciklon hatására Magyarországon rendkívüli időjárás alakult ki. Elsősorban a Dunántúlon hosszan fennmaradó orkán erejű szél, valamint a számottevő csapadék okozott komoly problémákat. A légörvény nagyon jelentős mennyiségű csapadékot okozott déli szomszédainknál, mindenekelőtt Szerbiában, ahol a Száva vízgyűjtőjében a 48 óra alatt helyenként 150 mm-t meghaladó eső rendkívüli árvizet váltott ki. A ciklon csapadékrendszerei jelentős mennyiségű esőt hoztak a Felvidékre, illetve az Alpok keleti területeire is. Hasonló viharciklon alakult ki 1999 júniusában, majd 2010 májusában és 10 nappal később, június elején. A 2010-es májusi ciklonhoz képest szinte napra pontosan négy évvel később jelent meg a legutóbbi légörvény, melynek bemutatásával ezen írás foglalkozik.

Horváth Ákos, Nagy Attila, Zsikla Ágota


A 2014. május 14–15-i vihar meteorológiai háttere

A vihart okozó ciklon közvetlen kiváltó oka a Földközi-tenger medencéjébe betörő és oda hideg levegőt szállító hidegfront volt (1. ábra). A frontbetörés önmagában még nem tudott volna mély ciklont kialakítani, ha a térségben nem lett volna elegendő nedvesség. Egy hosszanti zonális áramlás az Atlanti-óceán középső része felől jelentős nedvességtartalommal rendelkező légtömegeket szállított a Földközi-tenger középső medencéje fölé, ahol az összeáramlás (konvergencia) folytán magas nedvességgel rendelkező zónák alakultak ki a Tirrén-tenger fölött (2. ábra). A fentiekhez még egy harmadik tényező is kapcsolódott, ez pedig a magassági futóáramlás, a jet stream jelenléte (3. ábra). A jet stream magjában helyenként a 70 m/s-t is meghaladta a szélsebesség, amely a felső troposzféra irányából segítette a ciklon kialakulását.  A ciklon kialakulásában tehát három összetevő játszott szerepet:

  • a hidegbetörés okozta hőmérséklet különbségek,
  • a magas légnedvesség,
  • és az erős magassági szél.

Ez a három komponens a mérsékelt övi ciklon kialakulásban gyakran megfigyelhető, azonban míg az Atlanti-viharciklonokban a magassági futóáramlás szerepe a legmeghatározóbb, addig a Földközi-tenger vidékén a nedves levegő játszik nagyobb szerepet. A vizsgált ciklon esetén mindhárom tényező markánsan jelen volt, ezzel is magyarázható a szokatlanul gyors fejlődés, illetve a viharciklonokhoz hasonlóan a ciklon egyenes tengelye.

A ciklon kialakulása a felszín közeli rétegekben rendkívül gyorsan zajlott, a hidegfront betörését követően már 24 órával később határozott ciklonmag jelent meg Szerbia és Montenegró fölött. Az erős feláramlás keltette nedvességkicsapódás intenzív csapadékkal járt és az így felszabadult látens hő tovább segítette a ciklon mélyülését (4. ábra), melynek központjában a légnyomás 24 óra alatt 8 hPa-t csökkent és május 15-én a reggeli órákra már Románia, illetve Erdély fölé helyeződött (5. ábra). A légörvény ekkor érte el a legfejlettebb fázisát, ami a déli oldalon rendkívül intenzív csapadékot, az északnyugati hátoldalon – a Dunántúl fölött – orkán erejű szelet jelentett. Ezt követően a ciklon meglehetősen gyorsan töltődni kezdett és 16-án a centrum Magyarország délkeleti része fölé helyeződött (6. ábra), tehát a töltődéssel egyidejűleg szokatlan pályán, északnyugati irányba mozdult el. A ciklon meleg magjában 16-án már labilissá vált a levegő és a Dunántúlon a hosszan tartó erős vihart a gyengülő ciklon karjában kialakuló, nyugati irányba haladó zivatarláncok váltották fel.

Hazánkban a ciklon hatása kisebb mértékben a csapadékban (7. ábra), nagyobb mértékben az orkán erejű szélben (8. ábra) nyilvánult meg. Összehasonlítva a fentebb említett 2010-es ciklonokkal, a helyzet annyival szerencsésebb volt, hogy a dunántúli orkán erejű szélhez ezúttal nem kapcsolódott rendkívül nagymennyiségű csapadék, amely akkor romboló, eróziós hatásokkal is együtt járt. A szelet kiváltó légnyomáskülönbség Budapest és Sopron között meghaladta a 10 hPa-t (9. ábra), ennek megfelelően orkán erejű széllökések voltak elsősorban a Balatonnál (10. ábra). A legnagyobb problémát a vihar hosszú idejű fennmaradása okozta, több helyen 20 órán keresztül 25 m/s (90 km/h) fölött voltak a legerősebb széllökések. A Kab-hegyen található szélmérő rendszeresen regisztrált 35 m/s (126 km/h) sebességet meghaladó széllökéseket, és ott május 15-én 41 m/s (148 km/h) volt a legerősebb szél, amely a vihar hazai csúcstartójának is számít (11, 12, 13. ábra).

A legjelentősebb viharkárok a Balaton térségében voltak, ahol a fakidőlések miatt a déli part vasúti forgalma teljesen megbénult, épületeket és tetőszerkezeteket bontott meg a szél. Az egyébként is magas Balaton-vízállásra egy méternél is nagyobb hullámok rakódtak, és a hosszan fennmaradó szél az egész tavat átfogó vízlengést okozott, aminek következtében sok helyen egész utcák kerültek víz alá (14. ábra). Mivel a viharra időben felkészültek az állami szervek és az önkormányzatok, a védekezés a legtöbb helyen szervezetten folyt. Valószínűleg a Dunántúlon nagyon jelentősek az ökológiai károk, mindenekelőtt a költési időszakban lévő madárvilágra nézve. Bár a szél erőssége nem érte el a dunántúli értékeket, de a 96 km/h-t elérő szél az északkeleti országrészben is többfelé okozott károkat az épületekben és a fákban egyaránt.

 1. ábra

1. ábra
Északnyugat felől hideg levegő áramlik a Földközi-tenger középső medencéjébe;
a tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak), a 850 hPa nyomásszint hőmérséklete (színezett területek)
és a 925 hPa nyomásszinti szél 2014. május 13. 06 UTC-kor
az ECMWF analízise alapján

2. ábra

 2. ábra
Az óceán felől nedvesség áramlik a Földközi-tenger medencéjébe;
a 700 hPa nyomásszint magassága (folytonos vonalak) és szélmezeje és a 700 hPa szinti specifikus nedvesség
(hány gramm vízgőz van 1 kg levegőben), színezett területekkel jelezve,
2014. május 13. 06 UTC-kor az ECMWF analízise alapján

 3. ábra

3. ábra
A jet stream tengelye a Földközi-tenger középső medencéje fölött helyezkedik el;
a 300 hPa nyomási szint magassága (folytonos vonalak) és szélviszonyai 2014. május 13. 06 UTC-kor
az ECMWF analízise alapján

 4. ábra

4. ábra
A Balkán-félsziget fölött gyorsan mélyül a ciklon;
a tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak), a 850 hPa nyomásszint hőmérséklete
(színezett területek) és a 925 hPa nyomásszinti szél 2014. május 14. 06 UTC-kor az ECMWF analízise alapján

 5. ábra

5. ábra
A ciklon eléri legfejlettebb állapotát, a legnagyobb nyomás gradiens a Dunántúl fölött található;
a tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak), a 850 hPa nyomásszint hőmérséklete (színezett területek)
és a 925 hPa nyomásszinti szél 2014. május 15. 06 UTC-kor az ECMWF analízise alapján

6. ábra

 6. ábra
A ciklon lassan töltődni kezd és a centruma északnyugatnak mozdul el;
a tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak), a 850 hPa nyomásszint hőmérséklete (színezett területek)
és a 925 hPa nyomásszinti szél 2014. május 16. 00 UTC-kor az ECMWF analízise alapján


7. ábra

7. ábra
2014. május 16. 06 UTC-ig, 4 nap alatt lehullott csapadék az OMSZ automata csapadékmérő hálózata alapján 

 

8. ábra
8. ábra

2014. május 15. 06 UTC és május 16. 06 UTC között mért legerősebb széllökések 

 9. ábra

 9. ábra
A tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak), a 925 hPa nyomásszint szélmezeje és a 850 hPa hőmérséklete
az OMSZ WRF modellszámítása alapján a ciklon legfejlettebb állapotában 2014. május 15. 06 UTC-kor


10. ábra
10. ábra

A 10 m magasságban analizált legerősebb széllökések (színezett területek) és átlagszelek (szélzászlók)
az OMSZ analízis rendszere (MEANDER) alapján 2014. május 15. 10:30 UTC-kor;
a térképen
a mérések átlagszele (fekete szélzászlók) és a mért legerősebb széllökések (számok) is fel vannak tüntetve

 11. ábra
11. ábra

A legerősebb széllökések (sárga vonalak) és az átlagos szél (zöld vonalak) időbeli eloszlása
a balatonőszödi szélműszer szerint 2014. május 15-én

12. ábra
12. ábra

A legerősebb széllökések (sárga vonalak) és az átlagos szél (zöld vonalak) időbeli eloszlása
a Balatonmáriafürdő szélműszer szerint 2014. május 15-én

13. ábra
13. ábra

A legerősebb széllökések (sárga vonalak) és az átlagos szél (zöld vonalak) időbeli eloszlása
a Kab-hegy szélműszer szerint 2014. május 15-én

14. ábra
14. ábra

A hullámzás és a szél által megemelt balatoni vízszint miatt a déli parti utcában patakként folyik a víz


 

Tanulmányok