2024. március 28. csütörtök
Tanulmányok

HungaroMet: 2014. június 24. 13:15

Nyári napforduló műholdképeken - napfordulók és napéjegyenlőségek

Idén, 2014. június 21-én helyi időben 12 óra 51 perckor volt a nyári napforduló. Ekkor fordult a Föld északi féltekéje leginkább a Nap felé. A METEOSAT geoszinkron meteorológiai műholdról jól megfigyelhetjük a jelenséget.

Putsay Mária és Gróbné Szenyán Ildikó


A METEOSAT geoszinkron műhold állandóan a nulladik szélességi és hosszúsági körök metszéspontja felett van, ebből az irányból készíti földünkről a felvételeket 15 percenként, időben folyamatosan ugyanazt a földtekét látja.

Az 1. ábrán láthatjuk a METEOSAT műhold napsugárzás tartományban készült felvételét az északi félteke nyári napfordulójának napján reggel 6 UTC-kor. A napsütötte területeken a felszíni alapzatokat és a felhőket látjuk, míg a nap által nem sütött terület fekete. Az északi féltekének jóval nagyobb hányadán süt a nap, mint a déli féltekén. Az északi sarkvidéken süt a nap, míg a déli sarkvidéken sötétség van. A nappal-éjszaka határvonalnak az ún. terminátornak a Föld forgástengelyével bezárt szöge ezen a napon 23.5 fok.

 

 A Föld megvilágítottsága a nyári napforduló esetén

1. ábra
A Föld megvilágítottsága az északi félteke nyári napfordulója idejen 06 UTC-kor
2014. június 21-én 06 UTC-kor készült METEOSAT-10 kép (színek jelentése)


A 15 percenként készített műholdképekből készített filmen az európai félteke megvilágításának napi menetét követhetjük nyomon a nyári napforduló idején (2014. június 21-e déltől 22-e délig). Látszik, hogy az északi sark környezetében egész nap világos van, még éjfélkor is (2. ábra).

 

 METEOSAT-10 műholdkép

2. ábra
METEOSAT-10 műholdkép, 2014. június 21 23:52 UTC

 

A 3. ábra a Föld napsugárzás általi megvilágítottságának változásait szemlélteti. A Föld forgástengelye nem merőleges a Föld keringési síkjára. A forgástengely 23.5 fokkal eltér a merőlegestől. Ennek következménye, hogy a keringés során hol az északi félteke hajlik inkább a Nap felé, hol a déli féltekére jut több napsugárzás, illetve van, amikor a Nap egyformán világítja meg a két féltekét, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején. Ennek a következménye az évszakok váltakozása.

Amikor a forgástengely a pálya során a legkisebb szögben hajlik el a beérkező napsugaraktól, akkor van a nyári napforduló. Ekkor a leghosszabb a nappal, az sarkkörön belül le sem nem megy a nap, végig a horizont felett marad.

 

 A Föld Nap általi megvilágítottsága a pálya négy pontján

3. ábra
A Föld Nap általi megvilágítottsága a pálya négy pontján, a napfordulók és a napéjegyenlőségek idején

 

A műholdképeken (4. ábra) megfigyelhetjük a fenn vázolt jelenségeket. Az első sorban az őszi napéjegyenlőség, a második sorban a téli napfordulója, a harmadik sorban a tavaszi napéjegyenlőség, a negyedik sorban a nyári napfordulója idején 06, 12, 18 és 24 UTC-kor készített képeket látjuk (2013. szeptember és december, 2014. március és június). A nappal-éjszaka válaszvonal hajlásszöge az észak-déli irányhoz képest változik. A nappal-éjszaka válaszvonal napéjegyenlőség idején keresztül megy a pólusokon, napforduló idején pedig 23.5 fokos szöget zár be a forgástengellyel. (Ezeken a műholdképeken a forgástengely mindig függőleges, mert a műhold az Egyenlítő felett helyezkedik el.) A 4. ábrán láthatjuk júniusban és decemberben, a napfordulók idején az ’éjféli nap’ jelenségét is - éjfélkor is süt a nap a sarkvidéken.

 

 Napéjegyenlőségek és napfordulók METEOSAT-10 képei 

4. ábra
Bolygónk képe METEOSAT-10 műholdképeken az őszi napéjegyenlőség (első sor),
a téli napforduló (második sor), a tavaszi napéjegyenlőség (harmadik sor), és a nyári napforduló (negyedik sor) idején
06 (első oszlop),12 (második oszlop), 18 (harmadik oszlop) és 24 UTC-kor (negyedik oszlop) (színek jelentése)

 

Kapcsolódó oldalak:

Angol nyelvű műholdas esettanulmányok: