2017. december 17. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2014. augusztus 18. 11:53

Szegeden, vagy Debrecenben esett több eső?

Évről évre minden tavasszal a bulvársajtót elárasztják a perzselő nyárról szóló áltudományos hírek. Lélekben már jó előre fel is készülünk arra, hogy az egész nyarat vízparton vészeljük át. Naptár szerint már nyár végén járunk, de az idén – kis túlzással persze – még mindig azt kérdezzük, hogy mikor jön már végre az igazi nyár? Bár a hőmérséklet szempontjából közel átlagosnak mondható az idei legmelegebb évszak, mégis a gyakori özönvízszerű esőzések miatt mégsem ezt érezzük bőrünkön. Írásunkban két alföldi város, Szeged és Debrecen példáján mutatjuk be, hogy valójában még ez a rendkívüli csapadékos jelző sem ennyire egyértelmű…

Varga János, Zsótér János


Magyarország az északi féltekén lévő mérsékelt övben fekszik. Ebben a térségben az éves csapadékmaximum nyár elején jelentkezik. A nyugati szelek zónája ilyenkor a mediterrán éghajlattól északabbra húzódik, egészen a mi térségünkig. Ez a szélrendszer értelemszerűen az óceán felől fúj, ezáltal nedves levegőt szállít az öreg kontinens belseje felé. A nyár előrehaladtával a nyugati szélkomponens legyengül, mivel a kontinensen kiegyenlítettebbé válnak a hőmérsékleti viszonyok és nincs meg a hőmérséklet-különbségből adódó „hajtóerő”, ami a nagytérségű légtömegeket megmozgatná. Ennek következtében a csapadékos periódus (medárdi esők) elmúlásával a légkör hajlamos arra, hogy aszályos időszakokat eredményezzen Európa belsejében. Az idei nyáron azonban ennek a szöges ellentétét tapasztalhattuk, ám ez az országban nem mindenhol jelentkezett határozottan.

Az elmúlt évtizedekben a nyári csapadékösszegek meglehetősen szeszélyesen alakultak (1. ábra). Szembetűnő, hogy a két vizsgált város nyári csapadékösszegei ebben az időszakban közel azonos tendenciát mutatnak. 1974-től 1976-ig jól látható, hogy a nyári csapadékmennyiségek nagyon hasonlóan alakultak. 2000-ben ugyanakkor mindkét település szokatlanul aszályos hónapokat élt meg. 2004 és 2005 nyara pedig jelentős csapadékot hozott a két városnak, előbbi évben Debrecen, majd Szeged esetében. Legutóbb jelentős különbség a nyári csapadékösszegekben 1980-ban jelentkezett, amikor is Szegeden a szokottnál szárazabb nyárban lehetett részünk, míg Debrecenben az elmúlt 40 év legcsapadékosabb nyara volt. Idén viszont ellentétesen alakul a vizsgált települések időjárása, holott még tart nyár.

 1. ábra
1. ábra

Szeged és Debrecen nyári csapadékviszonyai 1972 óta;
a 2014-es nyári csapadék még nem végleges, az adatok augusztus 15-ig állnak rendelkezésünkre


Az elmúlt 10 évet figyelembe véve, Debrecenben kevésbé volt szeszélyes a nyári csapadékösszegek menete, kevésbé tértek el az átlagtól, mint a „Napfény városában”. A tendencia itt is hasonló képet mutat, jelentősebb eltérés a nyári csapadékmennyiségek menetében 2010 után jelentkezett. Debrecenben ugyanis fokozatosan lettek szárazabbak a nyarak, míg Szegeden 2010 után egészen a tavalyi évig bezárólag kifejezetten aszályos nyarakat tapasztalhattunk (2a. és 2b. ábra).

2a. ábra

2a. ábra
Szeged nyári csapadékviszonyai az elmúlt 10 évben;
a 2014-es nyári csapadék még nem végleges, az adatok augusztus 15-ig állnak rendelkezésünkre

 2b. ábra

 2b. ábra
Debrecen nyári csapadékviszonyai az elmúlt 10 évben;
a 2014-es nyári csapadék még nem végleges, az adatok augusztus 15-ig állnak rendelkezésünkre


A 2014-es év nyara nem hozott szembetűnő változást a „Cívis város” időjárásában. Az idei nyári csapadékösszeg az elmúlt 10 évben az egyik legalacsonyabb értéket mutatja. Ezzel szemben Szegeden ez a legcsapadékosabb nyár nem csak 1972 óta, hanem ha a teljes XX. századi adatsort nézzük, akkor is az idei csapadékmennyiség a rekord érték. A nagy különbség fő oka, hogy Szegeden – példátlan módon – 5 napon jegyeztek fel rendkívül nagy mennyiségű csapadékot (30 mm feletti napi összeg), ráadásul augusztus 3-án is megközelítette a lehulló csapadék ezt az értéket, miközben Debrecenben egyáltalán nem fordult ilyen elő az idei nyáron (3a. és 3b. ábra).

 3a. ábra

3a. ábra
30 napos országos csapadékösszeg a nyár egyik legnedvesebb időszakában, 2014. július 8-től augusztus 6-ig

 3b. ábra

3b. ábra
30 napos csapadék-anomália a nyár egyik legnedvesebb időszakában, 2014. július 8-től augusztus 6-ig


De mi is ennek az oka?

A nyár kezdete óta fokozatosan gyengülő áramlások egyre kevésbé mozgatják meg a nagytérségi légtömegeket, így a nyár közepétől már inkább a helyi hatások érvényesülnek.

Ilyen lokális jelenség például a konvektív zivatarok kialakulása is. Nyáron a kezdeti besugárzás eredményeképpen felmelegszik a talajfelszín. A talaj felmelegíti a fölötte lévő légrészt, amelynek ez által kisebb lesz a sűrűsége és elkezd felfelé áramlani. A magasban kicsapódik és gomolyfelhő képződik belőle. A besugárzás megszűnéséig ezek a gomolyok folyamatosan fejlődnek, amelyet leginkább a megélénkülő szél lassíthat. Kedvező viszonyok mellett ezek a gomolyok zivatarfelhővé fejlődnek, és rövid ideig tartó, intenzív csapadék hullhat belőlük, kis területen, akár csak városrészeket érintve.

A légnyomáskülönbségekből adódó összeáramlási zónákban kialakult zivatarláncok is jelentős szerepet játszottak az idei nyár csapadékmennyiségének alakulásában.

Az így képződött zivatarok velejárói a felhőszakadás méretű csapadék, a látási viszonyok hirtelen romlása, esetenként nagyméretű jégdarabok hullása és viharos erejű széllökések.

 4. ábra
4. ábra

2014. augusztus 2-i szegedi felhőszakadás előtt, 17 óra 52 perckor (fotó: Zsótér János)

 5. ábra
5. ábra
2014. augusztus 2-i szegedi felhőszakadás közben, 17 óra 55 perckor (fotó: Zsótér János)


Ha egy térség fölé „beragad” egy légtömeg, azt általában egy markáns hidegfront tudja onnan kisöpörni. Ennek lehettünk tanúi augusztus 13-14-én. Emellett természetesen csapadékot is szállított, de nem ez a hidegfront hozta az Alföldre a legnagyobb csapadékhozamokat.

Jól látható tehát, hogy Szegeden a nyári csapadék több évtizedes rekordokat döntött meg, mialatt Debrecenben messze nem ezt tapasztalhattuk, ráadásul a sokéves átlagot sem érte el, ám fontos megemlíteni, hogy a meteorológiai főállomások mindkét település esetében a városon kívül helyezkednek el. Szegeden még az is előfordult július 27-én, hogy a belvárosban a napi csapadékmennyiség meghaladta a 80 mm-t, a külterületi állomáson meg sem közelítette azt; így a központban összességében még csapadékosabb volt a nyár, mint a város

nyugati részén elhelyezkedő obszervatóriumban, amelynek adatait felhasználtuk cikkünk írásához. Debrecenben július 9-én – a város nyári értékeihez képest kimagasló – csapadékot hozó zivatar a város északi részén alakult ki, a várostól délre elhelyezkedő meteorológiai főállomást elkerülte.

2014 nyara nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, idén úgy tűnik, hogy elmarad a bulvársajtóban már rutinból beharangozott „perzselő nyár”, így valószínűleg jövőre is érdemes a strandpapucs mellett esernyőt is készenlétben hagyni – a biztonság kedvéért.

További fotók:

6. ábra
Zsótér János felvétele

7. ábra8. ábra
Varga János felvételei

Ezt a cikket nyári gyakorlat keretében Varga János (Debreceni Egyetem) és Zsótér János (Szegedi Tudományegyetem) készítették a Szegedi Magaslégköri Obszervatóriumban, Tóth Tamás meteorológus (OMSZ) felügyelete mellett.


 

Tanulmányok