2017. december 16. szombat
Tanulmányok

OMSZ: 2015. május 28. 17:51

Nagy csapadék, heves viharok – a május 20–27. időszak időjárási sajátosságai

A szélsőséges időjárási helyzetek sorozata úgy tűnik, hogy 2015-ben is folytatódik. Az év első szakaszának rendkívül száraz periódusát, amely már országos aszállyal fenyegetett, egy intenzív néhány napos csapadékos periódus váltotta fel, ahol négy nap alatt helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék hullott, majd az ország keleti csücskében, Szatmárban rendkívül intenzív jégesők okoztak hatalmas károkat. A csapadékos időszak kiváltója egy, az Alpok déli-délkeleti részén kimélyült ciklon volt, amely egészen messziről, a trópusi területekről származó nedvességtől kapott hosszú fennmaradásához támogatást.

Horváth Ákos, Nagy Attila


Május 20-án az Alpokat elérő északnyugatról jövő hidegfront mögött áramló hűvös légtömeg a Földközi-tenger medencéjébe jutva az Alpok déli oldalán egy ciklont kezdett kialakítani (1. ábra). Jellemző, hogy míg a front hideg oldalán 1500 m magasságban helyenként 0 fok alá csökkent, addig, a meleg oldalon 10–12 fok volt a hőmérséklet ugyan abban a magasságban. A front előtti levegő nem csak meleg, de nedves is volt, amelyet a hőmérséklet és nedvesség viszonyokat együtt mutató paraméter az un. ekvipotenciális hőmérséklet mezejében is látszott (2. ábra). A fronton kialakult hőmérséklet és nedvesség különbség elegendő légköri energiát biztosítottak a ciklon kimélyüléséhez. Az érkező hidegfront az egész troposzférát átfogta, a nagy magasságokban fújó jet stream áramlási rendszere illetve a 300 hPa magassági vonalaiban megfigyelhető teknő messze délre lenyúlt a hátoldalon, illetve messze délről, a sivatagból szállított levegőt Dél- és Közép-Európa irányába (3. ábra). Az ilyen jellegű hidegfrontok az esetek jelentős részében egy-egy kiadós esőt adva átvonulnak a térségünk felett, azonban nem ritka, hogy az Alpokon hullámot vetve mediterrán ciklon kialakulásához vezetnek. Ezúttal a folyamat erősödéséhez még az is hozzájárult, hogy a rendkívül délre lenyúló magassági teknő áramvonalai Afrika nyugati partjainál mélyen behatoltak a sivatagi leszálló légövbe és megmozgatták az attól délre felhalmozódó nagy nedvességtartalmú trópusi eredetű légtömegeket. Ennek hatására a Szahara felett egy viszonylag keskeny, de erőteljes áramlás alakult ki, amely felért a mediterrán térségbe. Ezt a Szaharán-keresztülnyúló „nedves léghidat” a specifikus nedvesség mezejében jól lehet követni (4. ábra), amely azt mutatja, hogy egységnyi tömegű levegőben mennyi vízgőz található. Mivel a meleg levegőben a relatív nedvesség nagyon alacsony volt, így kicsapódással vagy csapadékkal nem hullott ki víz, vagyis a nedvesség veszteség nélkül érhetett a sivatagon keresztül a Földközi-tenger medencéjébe, ahol viszont gyorsan hűlni kezdett és a telítetté vált. A folyamatosan kicsapódó nedvesség feltehetően fontos adalékot jelentett a ciklon által produkált csapadékmennyiséghez, így a hazánkban lehullott nagymennyiségű csapadékhoz is.

Az érkező hidegfront hatására május 20-án a késő esti órákban látványos zivatarok alakultak ki a hidegfront mentén (5. ábra), így hazánkban a Dunántúlon, a Balaton térségében, majd a Felvidéken (6. ábra). Az első konvektív csapadékot a behullámzó frontrendszer mentén kialakuló összefüggő felhőzetből létrejövő esős periódus követte. Május 22-én és 23-án az egyre zártabbá váló légörvényben a csapadékot adó felhőzet a műholdképeken is jól látható karokba rendeződött (7. ábra). Az országban hulló csapadék is egyre inkább sávos szerkezet vett fel, egy-egy sávban 1 óra alatt 20 mm körüli csapadék is lehullott (8. ábra). A csapadék fajtája egyre inkább attól függött, hogy a ciklonban kialakult örvénylő magassági hidegcsepp (9. ábra) hideg beáramlást okozott (ott záporos jelleg alakult ki), vagy éppen elvonulóban volt (ott réteges csapadék jött létre). Május 24-én reggelig a 72 óra alatt lehullott csapadék (10. ábra) az ország délnyugati részén többfelé meghaladta a 80 mm-t, illetve a Dráva mentén a 95 mm-t. Május 24-én a ciklon csapadékrendszere kissé gyengült és a felhőzet is számottevően csökkent a Kárpát-medencében. Azonban a magassági hideg mag ismét térségünk irányába kezdett sodródni (11. ábra), melynek hatására május 25-én főként a melegebb keleti területeken rendkívül labilissá vált a levegő. Elsősorban a keleti határoknál, a szatmári térségben nagyon heves zivatarok alakultak ki (12. ábra). A cellák között a radarképek alapján több forgó zivatarcella, szupercella is kialakulhatott (13. ábra), amelyek elérték az ország keleti csücskét. A térségben a legerősebb radarjeleket mutató ábra szerint pusztító jégeső és orkán erejű szél lehetett Csenger, Szamosbecsen, Tiszacsécse és a környező falvakban, illetve azok környékén. Ennél is nagyobb károk keletkezhettek a határ túlsó oldalán, Szatmárnémeti környékén és attól délre (14. ábra).

Az elvonuló ciklon záró akkordjaként erős, időnként viharos szél fújt elsősorban Dunántúlon két napon keresztül.

Összefoglalóan elmondható, hogy egy hosszú száraz periódust váltott le a fölöttünk is átvonult ciklon, amely több szokatlan tulajdonsággal, illetve körülménnyel is rendelkezett és sok tekintetben is hasonlított a tavalyi év néhány rendkívüli időjárási eseményéhez.

   1. ábra
1. ábra
A tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak) valamint a 850 hPa nyomásszint,
kb. 1500 m hőmérséklete (színezett területek) 2015. 05. 20. 14 órakor (12 UTC) az ECMWF analízis szerint.
Az ábrán látható, hogy jelentős hőmérsékleti különbség alakult ki az Alpokat elérő hidegfront két oldala között.

2. ábra
2. ábra
A 700 hPa nyomásszint magassági mezeje (folytonos vonalak) és a szint ekvivalens potenciális hőmérséklete
(színezett területek) 2015. 05. 20. 12 UTC-kor az ECMWF analízis szerint.
A magas értékek a levegő hőmérséklete mellett a magas nedvességtartalmát is mutatják.

 3. ábra

3. ábra
A 300 hPa nyomásszint magassága (folytonos vonalak), illetve szélviszonyai
(szélzászlók és a szélerősséget mutató színezett területek) 2015. 05. 20. 12 UTC-kor az ECMWF analízis szerint.
A hidegfronthoz kapcsolódó teknő (A-val jelölve) mélyen benyúlik a sivatagi területek fölé.

 4. ábra

4. ábra
A 700 hPa nyomásszint magassági mezeje (folytonos vonalak) és szélviszonyai, valamint a levegő
teljes nedvességét mutató specifikus nedvesség (színezett területek) 2015. 05. 21. 12 UTC-kor az ECMWF analízis szerint.
Az ábrán megfigyelhető a trópusi légtömegekből származó, és a Földközi-medencéig felnyúló nedves szállítószalag,
amely a ciklon csapadékhozamához jelentősen hozzájárult.

5. ábra
5. ábra
Az infravörös műholdképen láthatóak a front mentén kialakuló zivatarok 2015. 05. 20. 17:55 UTC-kor.

 6. ábra
6. ábra
Az érkező hidegfront hatására kialakuló zivatarok és zivatarvonalak a kompozit radar képen 2015. 05. 20. 18 UTC-kor.

 7. ábra
7. ábra

Az EUMETSAT infravörös műholdképe, illetve a 700 hPa nyomásszint magassága és szélviszonyai
az ECMWF analízise alapján 2015. 05. 23. 00 UTC-kor.

Az egyre zártabbá váló ciklonban a csapadékrendszerek karokba rendeződtek.

8. ábra
8. ábra
Vonalas csapadékrendszerek a kompozit radarképen 2015. 05. 23. 07:20 UTC-kor.
Egy-egy vonal mentén egy óra alatt akár 20 mm eső is lehullott.

 9. ábra
9. ábra
Az 500 hPa nyomásszint magassági mezeje (folytonos vonalak), szélviszonyai, és hőmérséklete
(színezett területek) 2015. 05. 23. 06 UTC-kor az ECMWF analízis szerint.
Az 500 hPa hidegcsepp helyzete határozta meg, hogy eső vagy intenzív záporok formájában hulljon a csapadék.

 10. ábra
10. ábra

A 72 óra alatt lehullott csapadékösszeg 2015. 05. 24. 06 UTC-kor.
A délnyugati országrészben sokfelé 80 mm-t is meghaladta a lehullott eső mennyisége.

 11. ábra
11. ábra

Az 500 hPa nyomásszint magassági mezeje (folytonos vonalak), szélviszonyai, és hőmérséklete
(színezett területek) 2015. 05. 25. 06 UTC-kor az ECMWF analízis szerint.

A közeledő hidegcsepp a keleti országrészben nagyon labilis légállapotot okozott.

 12. ábra
12. ábra
Az EUMETSAT látható tartományú műholdképe 2015. 05. 25. 14:55 UTC-kor.

Jól megfigyelhetőek a keleten fejlődő intenzív zivatarfelhők.

13. ábra
13. ábra
Az országos kompozit radarképen 2015. 05. 25 14:50-kor az országhatárt elérő
feltehetően
szupercellás zivatarcella pusztító jégesőt okozott.

 14. ábra
14. ábra
A 2015. 05. 25-én átvonult zivatarok legerősebb radarjeleinek eloszlása.

Az 50 dBz feletti értékek már valószínűleg jeget okoztak, 60 dBz felett pedig pusztító jégeső sújtotta az érintett területeket.


Kapcsolódó oldalak:


 

Tanulmányok