2017. december 11. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2015. július 23. 12:00

Hőhullám kellős közepén, ami volt, van és amire készülhetünk

Az idei nyár egészen más arcát mutatja, mint a tavalyi. Július utolsó dekádjába érve már a második komolyabb hőhullámot szenvedjük el. Június első felében is kaptunk már ízelítőt a nyárból, de a két komoly júliusi hőségperiódus valóban próbára teszi a szervezetünket. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót meghosszabbította július 24. (péntek) 24:00 óráig az ország egész területére vonatkozóan.

Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella


A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25°C-ot, illetve a 27°C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. Az 1. ábra a legmagasabb, harmadfokú hőségriadónak megfelelő napok éves összegeit mutatja 1901-től, Budapest belterületi állomásunkra vonatkozóan. Szembetűnő, hogy a valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 °C-ot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb hőhullám ugyanakkor nem ehhez az évhez köthető. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27°C alá a napi középhőmérséklet (2. ábra). Csak reménykedhetünk, hogy a jelenlegi hőhullám nem állít be újabb rekordot.

A növekvő előfordulási gyakoriság mellett azt is megállapíthatjuk, hogy a leghosszabb hőhullámok a legutóbbi évtizedekben léptek fel. A nyári hónapok bármelyikében bekövetkezhet ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő ilyen forró periódusok. Júniusi fellépésükkel az ezredforduló előtt csak elvétve találkoztunk, ugyanakkor a jelenhez közeledve már nem ritka a nyár eleji forróság.

Különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége.  A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet.

A nappali magas hőmérsékletek mellett igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet. Az idei nyáron eddig a méréseink szerint 12 trópusi éjszaka lépett fel. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarához köthető. A legutóbbi igen meleg nyarakon, 2012-ben és 2013-ban közel négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. A tavalyi, nem kifejezetten a hőhullámokról nevezetes, de ugyanakkor a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron 17 ilyen éjszaka lépett fel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a hőség várható mértékéről. A magas hőmérsékletekkel kapcsolatos figyelmeztető előrejelzés térképes és szöveges formában is elérhető a honlapunkon. Az OMSZ veszélyjelző rendszerének részét képezik még az ún. speciális figyelmeztetések. A speciális figyelmeztetésekben hívjuk fel a figyelmet a hőség, extrém hideg, továbbá a tartós sűrű köd előfordulásának lehetőségére, amennyiben az esemény legalább egy átlagos magyarországi megyének megfelelő területen várhatóan jellemző lesz. Ezekhez a speciális figyelmeztetésekhez nem kapcsolódik riasztás.

Az OMSZ-ban alkalmazott két finomfelbontású regionális éghajlati modell (ALADIN-Climate és REMO) segítségével leírható a hőséggel összefüggő indexek jövőbeli alakulása. A harmadfokú hőségriadós események és a trópusi éjszakák 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható, napokban kifejezett változásait a 4. ábra és az 1. táblázat mutatja az 1961–1990 időszakban jellemző értékekhez képest.

A nagy stresszt jelentő harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2–9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12–26 nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, ugyanakkor előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények.

A hőségriadókat kísérő, de a nedvességtől és széltől is függő meleg éjszakák száma szintén növekedni látszik a jövőben. A modelleredmények szerint ebben a harmadfokú hőségriadóknál nagyobb változásra, a következő évtizedekben országos átlagban 9–16 napos, míg a távoli jövőre 35–37 napos növekedésre számíthatunk.

1. ábra
1. ábra
A legmagasabb fokozatú hőségriadókból (napi középhőmérséklet legalább három napig eléri a 27 °C-ot)

származó napok összege Budapesten 1901-től

2. ábra

2. ábra
A legmagasabb fokozatú hőhullámok (napi középhőmérséklet legalább három napig eléri a 27 °C-ot) 
közül a leghosszabb évente Budapesten 1901-től

3. ábra

3. ábra
A trópusi éjszakák (napi minimumhőmérséklet nem csökken 20 °C alá) száma Budapesten 1901-től

4. ábra
4. ábra

 A harmadfokú hőségriadók éves számának átlagos változása (nap) 2021–2050-re és 2071–2100-ra
az 1961–1990 referencia-időszakhoz viszonyítva az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján


1. táblázat

A harmadfokú hőségriadók és a trópusi éjszakák 2021–2050-re és 2071–2100-ra várható átlagos országos változásai
az 1961–1990 referencia-időszakhoz viszonyítva az OMSZ-ban alkalmazott két regionális klímamodell eredményei alapján

 

2021–2050

2071–2100

  Harmadfokú hőségriadók

2–9 nap

12–26 nap

  Trópusi éjszakák

9–16 nap

35–37 nap

 


 

Tanulmányok