2017. december 17. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2015. július 31. 11:52

Összefoglaló a július 8-i viharvadászatról

2015. július 8-án az év eddigi legpusztítóbb, milliárdos károkat okozó szupercellái alakultak ki. A szupercellák ugyanakkor látványos és egyben félelmetes felhőformációkkal, tudományos szempontból érdekes meteorológiai képződményekkel kápráztatták el a viharvadászokat. A helyzet komolyságát az is szemlélteti, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat először adott ki az idén harmadfokú figyelmeztető előrejelzést és riasztást heves zivatarokra. Mivel a várható viharok erejét az egyesület viharvadászai is hasonlóan ítélték meg, egy részletes modellelemzést követően több csapat is útnak indult, hogy az érkező, heves eseményeket is felsorakoztató szupercellákat „levadássza”.

Kun Sándor (Viharvadászok Egyesülete),
Csirmaz Kálmán (Országos Meteorológiai Szolgálat)


A nap legpusztítóbb szupercellája a kora délutáni órákban kezdett kifejlődni a Bakony térségében, melyet folyamatosan nyomon követve az OMSZ radarjain az egyesület egyik viharvadász csapata (Laczkó Zsuzsanna, Bondor Gyula és Kun Sándor) csípett el. A helyzet különlegességét az adta, hogy ezúttal autó hiányában vonattal kényszerült a csapat nekiindulni a nem kis kockázatot jelentő útnak. A cél az volt, hogy a szupercellák számára még kedvező szélnyírási mezőben kapják el a vihart. A helyzetet tovább bonyolította az időhiány és a cella deviáns mozgása, amely ugyancsak az egyik jellemző tulajdonsága e forgó mozgást végző zivatarfelhőknek. Végül a viharvadászok elvetették a déli irányba (Dunaújváros) vezető vonalat és Székesfehérvár felé indultak. Utólag kiderült, hogy ez jó döntésnek bizonyult, hiszen a cella nem tért ki túlságosan jobbra az átlagszélhez képest, így Tárnokról leszállva a vonatról már szemtől szembe találták magukat a viharral (1. kép).

1. kép

1. kép: A nyugati irányból közeledő szupercella peremfelhője és annak északi (jobb oldalt) végén feltűnő falfelhő


Túl sok idő nem maradt a dokumentációra, azonban még épp idejében sikerült megfigyelni az egyre inkább kiáramlás dominánssá váló HP (High Precipitation, azaz nagy csapadékú) szupercella falfelhőjét (2. kép).

 2. kép

2. kép: Az erős kiáramlások által egyre inkább megtépázott és kavargó falfelhő


A szupercellát egyik érdi viharmegfigyelőnknek (Tamás Csilla) sikerült jobb szögből megörökítenie (3. kép).

 3. kép
3. kép: Érdről megörökítve a szupercella perem- és falfelhője


Pár perc elteltével a viharhoz tartozó légzuhatag (4. kép) igen komoly szélvihar és felhőszakadás kíséretében érkezett a településre jelentős károkozás kíséretében (5. kép).

 4. kép

4. kép: Az orkán erejű széllökéseket is produkáló légzuhatag

 5. kép

5. kép: Kidöntött villanypózna (Laczkó Zsuzsanna felvétele)


Mivel a zivatar sűrűn lakott területeken haladt végig, többek között Budapesten is, így a Viharvadászok Egyesületének oszlopos tagjának, Csirmaz Kálmánnak, az OMSZ munkatársának is sikerült lefényképeznie a vihart az OMSZ székház tetejéről (6. kép).

 6. kép

6. kép: A cella érkezése Budapestre


A vihar jelentős károkat okozott a fővárosban, elsődlegesen a szél és a felhőszakadásszerű csapadékintenzitás révén. Balázs Tamás a hatalmas szél által felkapott porförgeteget örökítette meg Kelenföldön (7. kép), míg Fischer Antal felvételén a Kőbánya-Kispesten végighömpölygő víz látható (8. kép).

 7. kép

7. kép: Porvihar Kelenföldön

 8. kép

8. kép: Hömpölygő víz Kőbánya-Kispesten


A zivatarcella egyébként a Velencei-tavat sem kímélte, ahol 126 km/h-s, orkán erejű széllökésekkel vonult. Jäger Ádám egy 10 perc hosszú videóban örökítette meg a vihar dühöngését.


Az estéhez közeledve az események súlypontja egyre inkább az Alföld területére helyeződött át, ahol több úgynevezett mezoléptékű konvektív rendszer (röviden MKR) is létrejött (9. kép).

 9. kép
9. kép: A Duna–Tisza közén hosszan elnyúló viharrendszer (MKR) és egy másik kialakulása a Tiszántúlon


Az itt zajló eseményekről Nagykovácsi Zsolt és Pinviczki Rajmond készített rendkívül látványos fényképekben gazdag beszámolót (10. és 11. kép).

 10. kép

10. kép: Légzuhatag Tószeg közelében

11. kép
11. kép: Lecsapó cikáz az alföldi éjszakában


A duó a későbbi napokban is eredményesnek bizonyult villámfotózás szempontjából, így hamarosan egy pazar fotókban gazdag képes beszámolóra is számíthatunk tőlük a met.hu oldalán.

A magyarországi eseményekkel egy időben, a Viharvadász Egyesület oszlopos tagjai, Molnár Ákos és Sebestyén Ádám által vezetett viharvadász csapat a Maribor-Ptuj-Muraszombat háromszöget járta be Szlovéniában szupercellák után vadászva (12. kép). Erőfeszítéseik nem voltak eredménytelenek, hiszen Ptujnál egy látványos peremfelhőt produkáló cellát fogtak (13. kép), ráadásul egy falfelhő születését is megfigyelték a korábbi cella kifutó szél frontján keletkezett beáramlási alap alatt (14. kép). Hazafelé tartó útjuk során is számos érdekes felhőformát dokumentáltak (15. kép), így az összesen 800 km-es kiruccanás nem bizonyult hiábavalónak.

 12. kép

12. kép: Az előzetesen betervezett és a ténylegesen megvalósított vadászati terület

13. kép

13. kép: Szupercella peremfelhője a hátoldali csapadék mentén Ptujnál (Szlovénia)

14. kép

14. kép: Születő falfelhő

15. kép

15. kép: Látványos felhőképződmények útban Magyarország felé


Az írások bővebb, további érdekességeket, információkat és a viharmegfigyelők beszámolóit is tartalmazó változata elérhető a szupercella.hu oldalán.


Tanulmányok