2017. december 15. péntek
Tanulmányok

OMSZ: 2015. szeptember 15. 14:30

Hőhullámok nyara

Az utóbbi évek nyarai rendre mind melegebbek az átlagosnál, azonban az idei nyár még ezek közül is kitűnt ismétlődő, hosszan tartó hőhullámaival. A havi- és évszakos átlaghőmérsékletek szokatlanul magasak voltak, és a hőség számos korábbi rekordot megdöntött.

Kovács Tamás, Lakatos Mónika


Hőmérsékleti viszonyok


Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk. Az évszak középhőmérséklete az ország túlnyomó részén 22°C felett alakult (1. ábra), főleg az Alföldön néhány helyen a 23°C-ot is meghaladta. Az országos, területi átlag 22,15°C-nak adódott, ami 2°C-kal haladja meg az 1981-2010 standard időszak méréseit (2. ábra). Különösen magasak voltak a napi maximumok, melyek átlagosan 2,6°C-kal alakultak a normál fölött. A magunk mögött hagyott évszak az interpolált országos átlaghőmérsékletek sorában 1901 óta a 4. legmelegebb nyárnak bizonyult.

1. ábra
1. ábra: A 2015-ös nyár középhőmérséklete (°C)

2. ábra
2. ábra: A 2015-ös nyár középhőmérsékletének eltérése az 1981–2010-es normáltól

Az ország döntő részén csaknem az egész évszak egy hosszú, néha pár napos visszavonulót fújó hőségből állt (3. ábra). A forró, aszályos időszakokat heves események zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak, majd rövid szünet után újra és újra visszatért a kánikula.

Öt hőhullámos időszakot éltünk meg, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztást eredményezett, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, a harmadfok kiadását. Az első hőhullámot már júniusban megtapasztaltuk, június 11-15. között a napi középhőmérséklet meghaladta a 25°C-ot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. időszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhőmérséklet, ezért harmadfokú hőségriadót rendelt el az országos tiszti főorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul meleg volt a hosszantartó hőség miatt. Augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton. A nyár végére is maradt tartaléka a hőségnek, még a tanévkezdés is az idei nyárra jellemző melegben zajlott, augusztus 27-től ismét másodfokú hőségriasztás volt érvényben még szeptember első két napján is.

3. ábra
3. ábra: A 2015-ös nyár napi országos középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981–2010) átlagtól

Az idén nyáron, Budapesten rekord számú trópusi éjszakát kellett elszenvedni, szeptember első napjait is figyelembe véve több mint egy hónapot, 34 napot tett ki a számuk. Ezeken az éjszakákon nem hűlt 20 fok alá a levegő. A 4. ábrán is látható, hogy a budapesti éghajlati idősorban ez az érték nem csupán háromszorosa az 1981 és 2010 közötti normál értéknek, hanem egyszersmind a legmagasabb érték 1901 óta. Az 5. ábra tanúsága szerint a múlt század elejétől a fővárosban az 1980-as évekig átlagosan 5-6 napon volt jellemző tartósabb hőség (legalább három napig 25 fokot meghaladó napi középhőmérséklet), 1981 és 2010 között már 12 napon, ezzel szemben idén 39 ilyen napot regisztráltunk. A komoly hőhullámos napok (legalább három napig 27 fokot meghaladó napi középhőmérséklet) száma csaknem négy hetet tett ki, 27 ilyen nap volt az idén, ami szintén új rekord (a sokéves átlag mindössze 3 nap). A leghosszabb, komoly hőhullám az idén 10 napos volt augusztus 6-15. között, ekkor egymást követő 10 nap középhőmérséklete felelt meg a legmagasabb fokozatú hőségriasztás kritériumának.

 4. ábra
4. ábra: A trópusi éjszakák (napi minimumhőmérséklet nem csökken 20 °C alá) száma Budapest-Belterület
állomáson 1901-től

 5. ábra
5. ábra: A tartós hőségből (napi középhőmérséklet legalább három napig eléri a 25°C-ot)

származó napok összege Budapest-Belterület állomáson 1901-től

 6. ábra
6. ábra: A tartós, komoly hőségből (napi középhőmérséklet legalább három napig eléri a 27°C-ot)

származó napok összege Budapest-Belterület állomáson 1901-től

Országos átlagban 41 hőségnapot (napi maximum ≥ 30°C) regisztráltunk, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket. A szokásos 2 forró nappal (napi maximum ≥ 35°C) szemben 13 forró napot tapasztaltunk országosan, a hegyvidéki területeket leszámítva szinte mindenhol 35°C felett alakult a nyár csúcshőmérséklete (7. ábra). A legmelegebbet Budakalász állomásunkon mértük, augusztus 12-én 39,6°C volt a léghőmérséklet. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítette az automata, ekkor 3,1 fokig hűlt le a levegő.

 7. ábra
7. ábra: A 2015-ös nyáron mért legmagasabb hőmérsékletek


Mindhárom nyári hónap jóval melegebb volt a megszokottnál. Az 1. táblázat tanúsága szerint az idei volt 1901 óta a 2. legmelegebb július, és a 3. legmelegebb augusztus. Az augusztusi hőséget kiválóan érzékelteti, hogy több helyen rendkívül sok forró nap volt: Körösszakál állomásunkon például 32,3°C-nak adódott a havi átlagos maximumhőmérséklet, ami Athénra, vagy Madridra jellemző. Az 1901 óta hazánkban előfordult legmelegebb hónapok rangsorában (2. táblázat) az idei nyár két hónapja is az élmezőnybe került: augusztus a 6., július pedig a 4. helyet foglalja el a sorban.

 

1. táblázat
1. táblázat: A legmelegebb nyári hónapok és nyarak rangja 1901 óta

2. táblázat
2. táblázat: A legmelegebb hónapok rangsora és átlaghőmérséklete (°C) 1901 óta


Csapadékviszonyok

A csapadék szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban érkezett a nyáron. Országos átlagban az adatok jelenlegi feldolgozottságánál (augusztusra még csak az automata állomások adatai állnak rendelkezésünkre) 130,8 mm volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a normál 70%-a. Különösen csapadékszegény volt a nyár első két hónapja: júniusban országos átlagban a megszokottnak csupán 40%-a, 29,2 mm esett, így az idei 1901 óta a 6. legszárazabb június. Az idei nyarat a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolhatjuk. A rangsorban elfoglalt helyét ennél pontosabban csak a hagyományos csapadékmérők adatainak beérkezése és ellenőrzése után, szeptember végén adhatjuk meg.

Az egyes országrészek között jelentős eltérések figyelhetők meg az évszakos összegben, főleg az augusztusi csapadék szélsőséges területi eloszlása miatt.

A 8. ábrán látható, hogy míg a hegyvidéki területeken, illetve a főváros térségében néhol 200 mm felett alakult az évszak csapadéka, addig északkeleten Rétköz, valamint a dél- Alföld határ menti régióiban mutatkoznak olyan területek, ahol a szokásos egyhavi mennyiséget sem érte el nyári összeg. Ezeken a területeken nyáron a normál mennyiségnek csupán kevesebb, mint 40%-a esett (9. ábra), és más országrészek is szokatlanul szárazak voltak, csapadéktöbblet csak elszórva jelentkezett. A súlyos csapadékhiány tehát még tovább fokozta a hosszan tartó hőség következményeit.

 10. ábra
8. ábra: A 2015-ös nyár csapadékösszege (mm) előzetes adatok alapján

 

11. ábra
9. ábra: A 2015-ös nyár csapadékösszegének eltérése az 1981–2010-es normáltól (előzetes adatok alapján)


A szárazsággal járó hőhullámokat megtűzdelő intenzív események során helyenként alig egy óra alatt több mint egy havi mennyiség hullott. Például a július 8-án érkező markáns hidegfront során Fehérvárcsurgón 30 perc alatt közel 40 mm eső esett. Ehhez az eseményhez köthető a nyár legerősebb széllökése, Aszódon 130,7 km/h-s szélsebességet mértünk akkor. Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhőszakadással, özönvízszerű esővel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. Budapest-belterület állomáson 115,4 mm napi csapadékösszeget mértünk augusztus 17-én. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 mm-t tett ki a nyáron, ami Tiszaörvény környezetében hullott.


 

Tanulmányok