2024. március 29. péntek
Tanulmányok

HungaroMet: 2017. október 24. 09:00

Szeptember közepi konvektív események: szupercellák Magyarországon és zivatarrendszer Erdélyben

Általában az ősz első hónapjában szokott lecsengeni a konvektív szezon, azaz még ilyenkor előfordulnak zivatarok, különösen szeptember elején, de általában – néhány ritka kivételtől eltekintve – ezek a helyzetek már közel sem emlékeztetnek a késő tavaszi, nyári napok intenzív és heves zivataraira. Szeptember közepén egy ilyen ritka kivétel történt: 16-án, szombaton estétől az éjszakába nyúlóan számtalan szupercella vonult végig az ország déli felében, közülük nem egy pedig heves eseményeket is produkált. A Viharvadász Egyesület vadászai alaposan dokumentálták a történéseket, ezekből közlünk egy rövid összefoglalót az alábbiakban, mindemellett kitérünk a másnapi, 17-i erdélyi tragikus szélvihar meteorológiai hátterére is.

 Mirk Tamás (Viharvadászok Egyesülete), Csirmaz Kálmán (Országos Meteorológiai Szolgálat)

A helyzetet már napokkal korábban előrejelezték a modellek, aznap pedig az Egyesület is közé tette konvektív előrejelzését, amelyben szupercellákat, sőt, tornádó esélyét vetítette előre a késő délutáni, esti órákra a Dunántúl déli felére. Mirk Tamás és Vity Nándor kettőse már időben elindult Budapestről, hogy mindenre készen várja a cellák érkezését délnyugat felől. Délután 3-kor Barcs térségében táboroztak le. Az első igazán életképes szupercella hamarosan be is lépett az országba Barcs és Darány határában, amelyet kelet felé haladva majdnem a Duna vonaláig üldöztek.

 1. kép

1. kép: A barcsi épületek mögött felsejlik a szupercella grandiózus peremfelhője

 2. kép

2. kép: A vadászok tökéletes pozíciója (fehér X jel) a szupercella érkezésekor

3. kép

3. kép: A cella kifutószele által görgetett, kötélszerű felhő lecsapó villámmal

 4. kép

4. kép: Panorámakép a szupercelláról Szigetvár és Barcs között
(a kép közepén található a falfelhő a mezociklonnal)

5. kép 

5. kép: A szürkületi sötétségben távozó és folyamatosan villámló cella hátulról megörökítve

 

1. videó: Viharvadász fogócska Barcs és Bóly között


Mirk Tamás bővebb beszámolója a történésekről: szupercella.hu/Barcs_Boly-szupercellas_fogocska


A Somogy megyében tevékenykedő viharvadász kollégák, Kacs Dávid és Schmall Rafael szintén rámozdultak az eseményekre. Ők főként a sötétedés után érkező szupercellák garmadáját örökítették meg, amelyek sajnos a látvány mellett heves eseményeket is produkáltak. Kacs Dávid egy alkalommal például 4-5 centis jégbe keveredett autójával. Jellemző a helyzetre, hogy egy időpontban 5 szupercella is detektálható volt az országos kompozit radarképen (6. kép), ezek közül három az ország területén tartózkodott, kettő pedig éppen készült belépni hazánk területére.

 6. kép

6. kép: Kompozit radarkép 2017. szeptember 16-án, helyi időben 21:15-kor

7. kép 

7. kép: A kaposújlaki repülőtér felé közeledő szupercella (Fotó: Kacs Dávid)

 8. kép

 8. kép: Újabb szupercella érkezik a reptérre (Fotó: Kacs Dávid)

9. kép 

9. kép: Éjjeli szupercella Schmall Rafael fotóján Somogy megyében


Kacs Dávid és Schmall Rafael bővebb beszámolója:


Az időjárás másnap sem nyugodott. A heves események súlypontja azonban keletebbre, az erdélyi területekre tolódott, amelynek sajnálatos eredménye egy legalább nyolc halálos áldozatot követelő és számtalan sérülést, és további hatalmas anyagi károkat okozó zivatarlánc. A felszínen lassan áthelyeződő és hullámzó hidegfront valamint a magasban (nagyjából az 500 hPa-os nyomási szint környékén) előresiető igen markáns hideg az erős szélnyírással párosulva intenzív zivatarvonalat gerjesztett a horvát tengerpartoknál még a délelőtti órákban. Ez a vonal (angol szakkifejezéssel squall line) aztán néhány legyengülés, majd regenerálódási fázison átesve délután elérte Szerbiát, illetve Románia erdélyi területeit, ahol roppant erős szélviharral vonult át. A 10. képen láthatók a maximális széllökések m/s-ban a squall line idején Románia keleti részén. Az európai kompozit radarképek tanúsága szerint (11. kép) a radarreflektivitási értékek kiugróan magasak voltak, a maximális érték elérte a 70 dBZ-t is.

 10. kép

10. kép: A maximális széllökések a squall line átvonulása idején 2017. szeptember 17-én
(a Severe Weather Romania jóvoltából)

11. kép animáció

11. kép: Eeurópai kompozit radarkép-animáció


A rendszer hatalmas pusztítást okozott nagy területen, erre egy példát láthatunk a sok közül a 12. képen, ahol a szélvihar egy komplett fenyőállományt tarolt le teljesen. Ez egybevág a szélmérésekkel, azaz ilyen pusztítást 160–170 km/h-s széllökések képesek okozni.

 12. kép

12. kép: A zivatarrendszer által letarolt fenyőerdő

 

2. videó: A squall line pusztító ereje testközelből


A nagy területen és hosszú sávban szélkárokat okozó zivatarrendszereket az amerikai szakirodalomban külön névvel is illetik: derecho (spanyol eredetű kifejezés). Az USA-ban ilyen jelenségek nem ritkák a nyári félévben, Európában vélhetően azért kevesebbszer fordulnak elő. Vizsgálataink szerint, a károk kiterjedéséből és a széladatokból ítélve (továbbá abból kiindulva, hogy a rendszer hasonló károkat produkálhatott Szerbiában is) az erdélyi katasztrófát is egy ilyen derecho okozta. Az eseti rendkívüliségét az is fokozza, hogy minderre szeptember közepén került sor, amikor nagy átlagban a konvekció már kevésbé intenzív és heves ezeken a szélességeken.

A helyzet bővebb szakmai elemzése: szupercella.hu/20170917_erdely_szelvihar_squall_line