2024. március 29. péntek
Tanulmányok

HungaroMet: 2012. június 11. 15:21

Jégesőveszélyes zivatarcellák útvonalai 2012. június 9-én éjszaka

A felhő és csapadékrendszerek fejlődését a meteorológusok főként távérzékelési adatok alapján követik. A csapadékot az időjárási radarok, a felhőzetet a műholdképek, a zivatarok villámkisüléseit a villámlokalizációs rendszerek szolgáltatta adatok alapján vizsgálják. A következőkben a 2012. június 9-i heves zivatarok kapcsán nem egy-egy időpont pillanatfelvételét, hanem a megszokottól eltérően hosszabb időintervallumra vonatkozó, összegzett, illetve legnagyobb méréseket ábrázoló mezőket mutatunk be.

Kolláth Kornél

Az 1. képen radarképekből összeállított maximális mérési információk láthatók. Az időjárási radarok általában többféle magassági szögben is mérnek. Egy zivatarfelhőről valójában több magasságban is készül mérés. Az intenzívebb zivatarfelhők jellemzően a magasabb tartományokban is erős visszaverődési jelet mutatnak. Az OMSZ weboldalán is látható radarkép az egyes pixelekben a maximális radarjeleket mutatja a különféle szögekben készült mérésekből. Az operatív gyakorlatban a zivatarcellák veszélyességének értékelésekor figyelembe vesszük az adott pont fölötti mérésekből függőlegesen összegzett (integrált) radarjeleket, az ún. vertikálisan integrált vízmennyiséget is (VIL). Az egyszerű értelmezhetőség kedvéért a VIL mértékegységét kilogramm/m2-ben szokás megadni, ami egyben egy durva, de konzisztens becslés arra vonatkozóan, hogy az 1 m2 fölötti légoszlopban mekkora mennyiségű víz, jég foglalhat helyet. Gyakran előfordul, hogy a VIL értékek alapján sokkal jobban elkülönülnek a nagyobb jégesőt produkálni képes zivatarfelhők az egyéb zivatarfelhőktől.

1. ábra

1. kép
Legerősebb radarjelek 2012. június 9., szombat estétől vasárnap reggelig az ún. VIL mérések alapján

A színes foltok elhelyezkedése jól korrelál a jégesők előfordulási helyével. A déli szupercella útvonala jól követhető a térképen (időpontokkal jelölve). Mielőtt a szupercella elérte Szeged térségét, újabb igen erős zivatargóc épült ki Szeged és Békéscsaba között. A szupercella kialakulási körülményeihről egy korábbi tanulmányunkban lehet olvasni.

A 2. képen a radaros mérésekből becsült csapadékmennyiséget láthatjuk. A számértékek az állomásokon ténylegesen mért csapadékot mutatják. Ebben az esetben csak a legalsó mérési szögből származó radaros információk vannak természetesen felhasználva. Záporos, zivataros időben az automata csapadékmérő állomások nem elegendőek ahhoz, hogy tájékozódjunk a lehullott csapadék mennyiségéről. A mérőállomások helye ritkán esik egybe a csapadékgócok centrumával. A tényleges mérések és a radarképek automatikus eljárásokkal történő összevetésével viszont viszonylag pontos térképek szerkeszthetők.

2. kép

2. kép
Radaros csapadékösszeg és az automata mérőállomásokon mért csapadék [mm], szombat 8 órától, vasárnap 8 óráig


A 3. kép szintén a szóban forgó hosszabb időszakra vonatkozik. A villámlokalizációs rendszer által bemért villámkisülések számlálása alapján villámsűrűség térkép állítható elő egy adott, tetszőleges periódusra.

3. kép

3. kép
Villámtevékenység területi sűrűsége szombet (június 9.) reggeltől vasárnap reggelig tartó 24 órás időszakban


Döntő részt az éjszakai órákban alakultak ki zivatarok. A 3. térkép a négyzetkilométerenkénti villámkisülések számát mutatja. Legtöbb villámcsapás Szeged és Békéscsaba közötti területen volt.

 

Készült: 2012. június 11.