2024. március 28. csütörtök
Tanulmányok

HungaroMet: 2022. július 4. 14:00

Hőhullámok Magyarországon

A múlt nyáron, 2021-ben 22 napon volt érvényben legalább másodfokú hőségriasztás Magyarországon. 2021 után idén is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt, s a hó végi hőhullám átnyúlt júliusra is. Egyelőre a hosszú trendbe illeszkedőnek tűnik az idei nyár is. Az első idei komoly hőhullám apropóján frissítettük néhány hőséget jellemző indikátor sorát az 1901 és 2021 közötti időszakra.

Bokros Kinga és Lakatos Mónika


Térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, mely megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepe van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magasszintű felhőzet, mely visszatartja a kisugrázott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. Nem elhanyagolhatóak továbbbá az orografikus hatások, úgy mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, melynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezen kívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

A klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius fokkal nőtt, a tavalyi 2021-es nyári középhőmérséklet 1,2 fokkal tért el a normál időszak átlagától. 2021 júniusa az elmúlt 121 év legszárazabb júniusa volt, mindamellett a harmadik legmelegebb az emúlt júniusok sorában. Mindez nagyban hozzájárul az intenzívebb, hosszabb és gyakoribb hőhullámok megjelenéséhez országszerte. 2021 után 2022-ben is szokatlanul meleg júniuson vagyunk túl és a hónap vége ismét hőséggel telt. Országos átlagban 22,1 °C a 2022-es június havi középhőmérséklet, ezzel országosan a harmadik legmelegebb 1901 óta, megelőzve 2021 júniusát. A hó végi hőhullám hatását fokozta az ország délkeleti részét sújtó erős aszály.


Hőhullámok a múlt század elejétől

A továbbiakban áttekintést nyújtunk a magyarországi hőhullámos eseményekről, kiugró hőségek múltbeli alakulásáról, megannyi hőhullámokhoz kötődő mérőszám és klíma-indexek bemutatásával, nagyobb hangsúlyt fektetve Budapest-belterület állomásra. Az állomási mutatók számolásához homogenizált (MASH) adatsort, az országos átlagok és a térképek származtatásához pedig homogenizált és interpolált (MISH) adatokat használtunk.

 1. ábra

1. ábra
A hőhullámos napok éves számának országos átlaga 1901 és 2021 között


A legalább 25 Celsius fokos napi középhőmersékletű napokat hőhullámos napnak nevezzük. Az 1. ábra szemlélteti ezen napok éves összegeinek országos átlagát a 20. század elejétől egészen 2021-ig. Jól látszik a növekedés. 1901 óta több, mint 7 nappal nőtt a hőhullámos napok száma hazánkban lineáris trenddel becsülve. A legtöbb hőhullámos nap 2015-ben fordult elő, ekkor átlagosan 28 ilyen napot detektáltunk, kevéssel maradt el ettől 2012 és 2021, mely években sorra 24 és 21 hőhullámos nap fordult elő országos átlagban.

 2. ábra

2. ábra
A hőhullámos napok számának változása 1981 és 2021
(a változás vizsgálata során lineáris trend feltételezésével éltünk)


Hasonlóképp az 1. ábrához, a 2. ábra is a hőhullámos napok jellemzésére szolgál, de egy rövidebb, 1981-ben kezdődő és 2021-ig tartó időszakra, valamint ezen az ábrán a területi jellemzőket is nyomon követhetjük. Az egész ország területén pozitív trend mutatkozik. Egyértelműen kirajzolódik a domborzat hatása, középhegységeinkben alacsonyabb hőmérsékleti értékek jellemzőek, így kevéssé növekedett a hőhullámos napok száma ezekben a régiókban. Az Északi-középhegységben 0 és 4 nap közötti, a Dunántúli-középhegységben 2-6 napos növekedés következett be. A legnagyobb mértékben a délkeleti országrészben, a Dél-Alföldön, a Kiskunság déli régiójában, a Duna középső és déli szakasza mentén (Baranyai-dombság, Sárköz), a Dunántúlon Sárréten, a Dunántúli-dombság egyes területein, és a Kisalföldön változott a hőhullámos napok száma. Ezeken a területeken az elmúlt 41 év során több mint 2 héttel nőtt (14-19 nap) a 25°C fok feletti napi középhőmérsékletű napok száma.


Budapestre vonatkozó elemzések

3. ábra
3. ábra

A trópusi éjszakák számának éves összegei Budapest-belterület állomáson az 1901–2021 időszakban

A napi középhőmérséklet vizsgálata mellett a minimumhőmérsékletek is rendkívül hasznosak a legforróbb időszakok jellemzésére, hiszen a hőhullámos periódusok során az éjszakák is igen melegek. Trópusi éjszakának nevezzük, amikor a minimumhőmérséklet nem csökken 20 °C alá. 1901 és 2021 között a trópusi éjszakák éves számát szemlélteti Budapest-belterület állomásra a 3. ábra. Jól látszik, hogy az utóbbi néhány évtizedben meredeken növekszik ezen éjszakák száma. A legtöbb trópusi éjszaka 2019-ben fordult elő, 41-szer tapasztaltunk ilyen éjszakát, ezt 2015 követte 35 trópusi éjszakával, 1994 és 2018 holtversenyben a harmadik a legtöbb trópusi éjszakák mezőnyében 31-31 nappal. A 10 legtöbb trópusi éjszakát számláló év, s a hozzájuk tartozó értékek összesítése az 1. táblázatban látható. Ebből a táblázatból kiolvasható, illetve a 3. ábra grafikonján is látszik, hogy a legtöbb ilyen éjszaka az elmúlt 2-3 évtizedből származik.

Év

Esetszám

2019

41

2015

35

2018, 1994

31

2021, 2003, 1992

28

2012

27

2017

26

2013

25

2020

23

2007, 2006, 2002

21

1998, 1952

19

1. táblázat
A legtöbb trópusi éjszakával terhelt évek Budapest-belterület állomáson
az 1901–2021 közötti időszakból

 4. ábra
4. ábra

A hőségriadó különböző fokozatainak megfelelő napok átlagos száma évente Budapest-Belterület állomáson

A hőhullámok veszélyéire elengedhetetlen felhívni a társadalom figyelmét, hiszen megannyi egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázatot hordoznak. A tájékoztatást a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által használt, az OMSZ veszélyjelzéseire alapozó három fokozatú hőségriasztás segíti. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.

Az ezen hőmérsékleti kategóriák bekövetkezésének vizsgálatát szemlélteti a 4. ábra, melyen megjelennek egyes kategóriák éves bekövetkezési gyakoriságai 30 éves normál időszakokra átlagolva Budapesten. Az egyes oszlopok növekvő magasságai tehát jól szemléltetik az egyre növekvő gyakoriságot a hőségriadók számában és hosszában.

A budapesti hőségperiódusok időbeli alakulását szemlélteti az 5. ábra 1901 és 2021 között a nyári időszakban (május 15-szeptember 15 között). Két kategória került szemléltetésre, a 25 Celsius fokot elérő és a 27 fokot elérő napi középhőmérsékleti értékek. Jól kivehető a gyakoriság növekedése mind a narancssárgával jelölt, mind az erősebb hőstresszt szemléltető piros négyzetek tekintetében, mely növekedés jellemzően a 90-es évektől felerősödik.

5. ábra
5
. ábra
A legalább 25 Celsius fokos (narancs) és a legalább 27 fokos (piros) napi középhőmérsékleti értékeket szemléltető
„klímaszőttes” Budapest-belterület állomáson 1901–2021 között

A szezonon belül pedig a korai fellépés irányába látunk elmozdulást, de arra is van példa, hogy az augusztusban kezdődő hőségperiódus áthúzódik szeptember első napjaira, vagy önálló hőségperiódus alakul ki ősz elején.

 2. tablazat

2. táblázat
A 27 °C fölötti napok előfordulása május 15. és szeptember 15. között

A melegedő trend tehát egyértelmű, s ez több, komolyabb hőhullám fellépésével jár régiónkban.

További hőmérsékleti indikátorokról és ezek jövőbeli alakulásáról a klimadat.met.hu oldalon lehet tájékozódni.