2024. március 29. péntek
Tanulmányok

HungaroMet: 2013. május 21. 14:02

Látványos szupercellák a Dunántúlon

A kevés csapadékot adó un. LP szupercellák főként a nyár elején jelennek meg, s jóval kevesebb kárt okoznak az erősebb, nagy csapadékot adó (HP) kategóriájú társaiknál, amelyek nagyobb területeket sújtanak és hosszabb ideig élnek. Az LP cellák ugyanakkor látványosak és hálás fotótémát jelentenek mindenkinek, akit érdekel a felhők világa.

Horváth Ákos


2013. május 20-án 17:15-kor Szombathely és Szentgotthárd között egy zivatar lépet be az országba nyugatról keletre vonulva. A zivatar rövidesen egy északi és egy déli cellára osztódott amint azt a 17:45-ös radarmérésen is meg lehet figyelni (1. ábra). Ez a szétválás többször is megismétlődött, aminek következtében az áthelyeződés mellett déli irányba is kiterjedt a rendszer (2. ábra).

1. ábra 2. ábra

1. és 2. ábra
Zivatarok mozgása a radarképeken


A nagyon tiszta időben a cellák szabad szemmel messziről is jól láthatóak voltak (3. ábra) és a cellát körbefogó jellegzetes középmagas felhőívek, valamint a cella alján látható falfelhő és a felhőpolcok egyaránt forgó zivatarfelhőre, úgynevezett szupercellákra utaltak. A szóban forgó zivatarok mindegyike a kevés csapadékot adó (LP) kategóriájú cellákhoz tartoztak, amelyeket leggyakrabban az Egyesült Államok középső területei fölött figyelnek meg. A kevés csapadék és a száraz környező levegő miatt gyakran a felhő alatt is jól át lehet látni és szépen kirajzolódik az örvénylő zivatarfelhő szerkezete. A kevés csapadék ellenére azonban lokálisan nagy szemű jégeső is kísérheti az LP szupercellákat, illetve a lenyúló felhőalapból akár tornádók is kialakulhatnak.

3. ábra
3. ábra
Tiszta időben a szupercellák szabad szemmel messziről is jól láthatók


Az ilyen típusú zivatarfelhők akkor alakulnak ki nagyobb valószínűséggel, amikor a magasban hideg levegő áramlik a térség fölé és a szél sebessége a magassággal gyorsan növekszik és fordul, ugyanakkor a nap folyamán a napsugárzás fel tudta melegíteni a talaj felszínét.

Az OMSZ időjárási radarmérései mellett a nagy felbontású felhőkamerák segítségével is jól lehetett követni a jellegzetes cellákat. Így a Kab-hegyen 19:15 és 19:30 időpontokban készült képek (4. és 5. ábrák) jól mutatják, hogy az egyébként száraz felhőalap alatti levegőbe csak egy keskeny sávban hullott intenzív csapadék.

4. ábra 5. ábra

4. és 5. ábra
Kab-hegyen 19:15 és 19:30 időpontokban készült égképek


Hasonlóan a 20:00 órakor Balatongyörökön készült kép is a keskeny csapadéksávot és a kontúros felhőszéleket mutatja a dél felé terjedő rendszer egyik cellájából (6. ábra).

6. ábra

6. ábra
Balatongyörökön este 8 órakor készült égkép


A siófoki felhőkamera 20:41-kor készített képe (7. ábra) pedig a már gyengülő félben lévő rendszer celláinak sorát mutatja.

7. ábra

7. ábra
Siófokon este 8:41-kor készült égkép


OMSZ: 2013. május 20.