HungaroMet: 2013. szeptember 30. 14:37
Modellen a 21. század hőmérséklet- és csapadékváltozása
 |
A NASA Klíma Szimulációs Központjának és Goddard Űrközpontjának közös munkája az az új vizualizáció, amely azt mutatja, hogy az IPCC pénteken megjelent jelentése szerint várhatóan hogyan változhatnak a 21. században a hőmérsékleti- és csapadékviszonyok. |
Az IPCC „Fizikai tudományos alapok” és „Összefoglaló jelentés a döntéshozóknak” kötetei számára a kutatók nemzetközi klímamodellek segítségével vizsgálták, hogy a Föld hogyan reagál a négy különböző forgatókönyv szerint, amelyekben változó mértékű a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása a 21. században. Az „Összefoglaló jelentés a döntéshozóknak” az IPCC Ötödik Értékelő Jelentésének része, amelyet pénteken, szeptember 27-én adtak ki.
Az említett modellfejlesztés, az úgynevezett Csatolt Modellek Összehasonlító Projektjének ötödik szakasza (CMIP5), a világ több intézetének több tucat éghajlati modelljét egyesíti, többek között a NASA Goddard Központjának modelljét is felhasználta.
A modellek az IPCC becslése alapján a globális hőmérsékleti- és csapadékviszonyokat
mutatják be a 21. század végéig. A videó egy olyan éghajlati forgatókönyvet szemléltet,
amelyben a szén-dioxid koncentrációja a jelenlegi 400 ppm-ről 2100-ra eléri a 670 ppm-et.
A vizualizáción látható hőmérséklet- és csapadékváltozáshoz hasonló adatok szerepelnek az IPCC riportjában is. A NASA Klíma Szimulációs Központja a modellek futtatásakor átlagos hőmérsékleti és csapadék adatokkal számolt, ahol figyelembe vették mind a négy, egymástól különböző emissziós forgatókönyvet. Ennek eredménye látható a videón, amelyen végigkövethetjük, hogy 2100-ig hogyan alakulnak a Föld hőmérsékleti- és csapadékviszonyai a 20. század végi történelmi átlagoktól kezdve.
Az itt megjelenő változások az 1971-2000. közötti időszak átlagaival vett összehasonlításon alapulnak. Ez a referencia időszak némileg eltér az IPCC jelentésben alkalmazottól, ott ugyanis az 1986. és 2005. közötti évek átlagát vették kiindulási alapnak. Mivel ez utóbbi valamivel melegebb volt a NASA által használt 30 éves periódusnál, ezért az eredmények kissé eltérnek a jelentésben szereplőktől, bár mindkét esetben ugyanazokat a modell adatokat használták.
A videó első felében a hőmérsékletváltozást követhetjük nyomon. Az animáción az értékek Fahrenheitben vannak megadva, Celsiusba átszámolva nagyjából az értékek felével lehet kalkulálni. Látható, hogy a felmelegedés főként az északi féltekét, különösen az Északi-sark környékét érinti leginkább. Az átlaghőmérséklet itt akár 10 fokkal is emelkedhet a század végéig. Az animáció szerint a szárazföld felett 3-10, míg az óceánok felett 1-3 fokos átlaghőmérséklet emelkedés valószínű.
A videó második része a csapadékviszonyokat szemlélteti. Itt a csapadék anomáliát láthatjuk, amely százalékos arányban mutatja, hogy az egyes területeken az átlagosnál csapadékosabb, vagy szárazabb időre lehet-e majd számítani. Az Egyenlítő környékén egyértelmű csapadéknövekedés várható, bizonyos helyeken akár a duplájára is emelkedheti az éves csapadékösszeg. Míg Észak-Európában növekvő csapadékkal kell számolni, addig Közép-Európában és a mediterrán vidékeken inkább a csökkenő tendencia lesz jellemző (akár meg is feleződhet az éves mennyiség). Lesz azonban olyan terület is (pl. a Közel-Keleten vagy Amerika nyugati partvidékén), ahol az évek során mindkét szélsőség előfordulhat.
Forrás: NASA
