2017. december 14. csütörtök
Honlap újdonságok

OMSZ: 2015. január 19. 16:15

40. Meteorológiai Tudományos Napok előadásai

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya Meteorológiai Tudományos Bizottsága a 40. Meteorológiai Tudományos Napokat 2014. november 20-án és 21-én rendezte az MTA budapesti, Széchenyi István téri székházában. A tudományos napok témája: Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig. Az előadások rövid összefoglalói mellett, a Rendezvények oldalon megtekinthető, illetve letölthető a képes beszámolók teljes anyaga, illetve az Akadémián kiállított poszterek másolata is.

A rendezvényen köszöntőt mondó V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár szemléletes hasonlattal vont párhuzamot a tengerjáró hajókon az árbockosárban figyelő tengerészek és az alapkutatásokat végző szakemberek feladatai között. „Nagy szükség van olyan tudósokra, akik messzebbre tekintenek, akik figyelmeztetnek, ha látják a veszélyt közeledni" – utalt az idei Magyar Tudomány Ünnepe címére az államtitkár, aki üdvözölte, hogy a közönségben a felelős döntéshozók és az érdeklődő laikusok egyaránt képviseltetik magukat. „Globális folyamatokról beszélünk, de ezeknek a világméretű hatások mellett vannak regionális, sőt lokális vetületei is. Saját hazánkról, saját életünkről van szó, a felelősség is a sajátunk – hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek mezőgazdasági, élelmezési, ökológiai, urbanisztikai és egészségügyi kérdéseket egyaránt felvetnek. – Ez a rendezvény lehetőséget ad rá, hogy megálljunk, körbetekintsünk, és olyan döntéseket hozzunk, hogy hajónkat jó irányba fordíthassuk."

A megnyitó előadásában Renate Christ, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület titkára a szervezet legfrissebb jelentésében foglalt fő megállapításokat tekintette át. A szakember rámutatott: az elmúlt 150 év tendenciát nézve a földi klíma egyre melegszik, ami egyértelműen az emberi tevékenység következménye. A folyamatok hátterében döntő részben az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának drámai növekedése áll, a változó földhasználati gyakorlat, a városiasodás hatását a szakemberek 10%-nál is kevesebbre becsülik. A hőmérséklet-emelkedés mellett a szakember felhívta a figyelmet az északi sarkköri jégtakaró elvékonyodására és visszahúzódására, a légkörben található szén-dioxidot jelentős mértékben elnyelő óceánok elsavasodására, valamint a tengerszint emelkedésére is. „Élelmiszer- és ivóvízhiány, szegénység, nagymértékű migráció, árvizek" – sorolta a folyamatok globális következményeit Renate Christ, arra is figyelmeztetve, hogy mielőbbi változás szükséges például az energiaellátásban: a Testület visszaszorítani javasolta a szénalapú fűtő- és üzemanyagokat, ami egyrészt számos technikai kihívást jelent, másrészt óhatatlanul nagy változásokat von maga után, ezért rendkívüli körültekintést igényel a döntéshozók részéről. Renate Christ ugyanakkor hangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése finanszírozható, és a következtében fellépő kedvező fordulat nem jellemezhető csupán gazdasági mérőszámokkal.

Bartholy Judit, az MTA doktora a Kárpát-medencében várható folyamatokról adott elő. Emlékeztetett rá, hogy a globális egy Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés lokálisan egyenetlen értékekből tevődik össze, tehát míg az óceáni területeken nem változik jelentősen a hőmérséklet, a szárazföldek belsejében akár a globális átlagnál kétszer magasabb érték is előfordulhat. Európában például a Kárpát-medencében sokkal inkább érezteti hatását a klímaváltozás, mint a nyugati, északnyugati régiókban. Általánosságban elmondható, hogy hazánk időjárása melegebbre fordul, a csapadékeloszlás pedig megváltozik: nyáron kevesebb, télen pedig a jelenleginél több csapadék várható. Bartholy Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy sokkal gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, a hőségriadók gyakorisága a század végére akár hat-nyolc-tízszeresére nőhet, hosszuk pedig megkétszereződhet. „Minél tovább várunk, hogy a tudomány minden kétséget kizáróan igazolja az éghajlati rendszer változását, annál több visszafordíthatatlan változás következik be, annál jobban szűkülnek az adaptációs lehetőségeink" – sürgette az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését a tudós.

A konferencia csütörtök délelőtti szekciójának további előadói az éghajlati vizsgálatokhoz szükséges reprezentatív adatbázisok létrehozásával, a már bekövetkezett hazai változásokkal, valamint a következő évtizedekben várható változások becslésével, s az éghajlati modellezés nehézségeivel foglalkoztak.

A délutáni és a másnap megtartott előadásokban pedig a nemzetközi és hazai klímapolitikáról, a klímaszolgáltatásokról, valamint az éghajlatváltozásnak a mezőgazdaságra, az árvízveszélyre, a megújuló energiaforrásokra, az erdőkre és a városi klímára gyakorolt hatásairól, illetve az alkalmazkodásról volt szó.


Kapcsolódó oldalak
: