2017. december 18. hétfő
OMSZ hírek

OMSZ: 2014. július 7. 17:27

A balatoni viharjelzés 80 éve

Az első világháború után magához térő Magyarországon az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A vízi élet megélénkülésével azonban a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. A vihar okozta tömeges szerencsétlenségeket követően Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján, 1934. július 8-án megindult a balatoni viharjelzés.

A Balatoni Viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. Fontos a Balaton közvetlen közelében zajló légáramlások ismerete, amelyről a tó körül elhelyezett automata szélmérők gondoskodnak. A nyári időszakban három speciális szélműszer is végez méréseket a Balaton közepén: a Keszthelyi-öbölben, Szigliget és Balatonmária kötött, és a keleti medence közepén, Siófok és Alsóörs között. A vihar-jelzésben ugyancsak kulcsszerepet játszanak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egész országot lefedő, és több mint 100 automata állomásból álló felszíni mérőhálózatának adatai. A korszerű informatikának köszönhetően ezek az adatok 10 perces gyakorisággal állnak rendelkezésre. A nyári balatoni viharok leginkább a zivatarokhoz köthetőek, melyek fejlődése és áthelyeződése az időjárási radarok segítségével követhető.

Az OMSZ radarhálózata gondoskodik arról, hogy ne ismétlődhessen meg az 1961. július 13-i tragédia, amikor a Balatonra törő váratlan zivatarlánc emberéleteket követelt. Ugyancsak fontos információt szolgáltatnak a meteorológiai műholdak adatai és a vertikális szélprofilokat adó windprofilerek. Ezen információk az OMSZ által fejlesztett számítógépes meteorológiai munkaállomáson, a HAWK rendszeren jelennek meg az Obszervatórium meteorológusai számára.

Az Obszervatórium szakemberei a viharjelzés speciális feladatai kapcsán részletesen foglalkoznak a mezometeorológia szakterületével: a szélviharok és zivatarok kutatásával. A viharok helyzetének pontos behatárolása és mozgásuk leírása a meteorológia speciális területéhez, az ún. nowcastinghoz tartozik. A nowcasting a gyakorlatban az ultrarövidtávú előrejelzést, így a veszélyes időjárási jelenségekre történő riasztások készítését is magába foglalja.

Az Obszervatóriumban sokféle meteorológiai mérés folyik, és az 1957-től folyamatosan rendelkezésre álló adatsor egyedülálló a Balatont is érintő klímaváltozás vizsgálatára.

A viharjelzés alapvetően a balatoni nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálja, azonban a szakemberek törekednek arra is, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne legyen kint a jelzés. A szakmai fejlesztések eredményeként 2012 óta a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére osztjuk: a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben a viharjelzési fokozatok eltérőek is lehetnek, így pl. a keleti medencében lévő zivatar miatt a Keszthelyi-öbölben nem kell feltétlenül másodfokú jelzést kiadni, vagyis nem kell korlátozni a vízen tartózkodást.

A legfontosabb tudnivalók a viharjelzéssel kapcsolatban:

  • az 1. fokú viharjelzés, amit a viharjelző lámpák percenkénti 45 felvillanása jelez, erős (40 km/h és 60 km/h közötti);
  • a 2. fokú viharjelzés, amit a lámpák percenkénti 90 felvillanása jelez, viharos (60 km/h-t elérő vagy azt meghaladó) várható szélre figyelmeztet.

A viharjelzési időszak április 1-től október 31-ig tart.

A Balaton időjárásáról részletes információ található a www.met.hu/balaton oldalon illetve rendelkezésre áll a mobileszközökre letölthető Meteora alkalmazás, amely ugyancsak jelzi az aktuális balatoni viharjelzéseket.


Kapcsolódó oldalak: