HungaroMet: 2014. november 24. 17:27
Nagyszabású konferencia a klímaváltozás szerteágazó következményeiről az Akadémián
 |
Széles kitekintésben vitatták meg a klímaváltozás rendkívül összetett hatásait a Magyar Tudomány Ünnepén a szakemberek. A 40. Meteorológiai Tudományos Napok keretében megtartott „Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig" című kétnapos rendezvény nyitó előadását Renate Christ, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) titkára tartotta. Az idei Meteorológiai Tudományos Napok témája az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottsága (MTB) döntése alapján a klímaváltozás lett. A konferencia szervezési feladatait is az MTB végezte. A rendezvényről hírt adott az MTA, ezt adjuk közre néhány kiegészítéssel az alábbiakban. |
A rendezvényen köszöntőt mondó V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár szemléletes hasonlattal vont párhuzamot a tengerjáró hajókon az árbockosárban figyelő tengerészek és az alapkutatásokat végző szakemberek feladatai között. „Nagy szükség van olyan tudósokra, akik messzebbre tekintenek, akik figyelmeztetnek, ha látják a veszélyt közeledni" – utalt az idei Magyar Tudomány Ünnepe címére az államtitkár, aki üdvözölte, hogy a közönségben a felelős döntéshozók és az érdeklődő laikusok egyaránt képviseltetik magukat. „Globális folyamatokról beszélünk, de ezeknek a világméretű hatások mellett vannak regionális, sőt lokális vetületei is. Saját hazánkról, saját életünkről van szó, a felelősség is a sajátunk – hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek mezőgazdasági, élelmezési, ökológiai, urbanisztikai és egészségügyi kérdéseket egyaránt felvetnek. – Ez a rendezvény lehetőséget ad rá, hogy megálljunk, körbetekintsünk, és olyan döntéseket hozzunk, hogy hajónkat jó irányba fordíthassuk."
A megnyitó előadásában Renate Christ, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület titkára a szervezet legfrissebb jelentésében foglalt fő megállapításokat tekintette át. A szakember rámutatott: az elmúlt 150 év tendenciát nézve a földi klíma egyre melegszik, ami egyértelműen az emberi tevékenység következménye. A folyamatok hátterében döntő részben az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának drámai növekedése áll, a változó földhasználati gyakorlat, a városiasodás hatását a szakemberek 10%-nál is kevesebbre becsülik. A hőmérséklet-emelkedés mellett a szakember felhívta a figyelmet az északi sarkköri jégtakaró elvékonyodására és visszahúzódására, a légkörben található szén-dioxidot jelentős mértékben elnyelő óceánok elsavasodására, valamint a tengerszint emelkedésére is. „Élelmiszer- és ivóvízhiány, szegénység, nagymértékű migráció, árvizek" – sorolta a folyamatok globális következményeit Renate Christ, arra is figyelmeztetve, hogy mielőbbi változás szükséges például az energiaellátásban: a Testület visszaszorítani javasolta a szénalapú fűtő- és üzemanyagokat, ami egyrészt számos technikai kihívást jelent, másrészt óhatatlanul nagy változásokat von maga után, ezért rendkívüli körültekintést igényel a döntéshozók részéről. Renate Christ ugyanakkor hangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése finanszírozható, és a következtében fellépő kedvező fordulat nem jellemezhető csupán gazdasági mérőszámokkal.
Bartholy Judit, az MTA doktora a Kárpát-medencében várható folyamatokról adott elő. Emlékeztetett rá, hogy a globális egy Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés lokálisan egyenetlen értékekből tevődik össze, tehát míg az óceáni területeken nem változik jelentősen a hőmérséklet, a szárazföldek belsejében akár a globális átlagnál kétszer magasabb érték is előfordulhat. Európában például a Kárpát-medencében sokkal inkább érezteti hatását a klímaváltozás, mint a nyugati, északnyugati régiókban. Általánosságban elmondható, hogy hazánk időjárása melegebbre fordul, a csapadékeloszlás pedig megváltozik: nyáron kevesebb, télen pedig a jelenleginél több csapadék várható. Bartholy Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy sokkal gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, a hőségriadók gyakorisága a század végére akár hat-nyolc-tízszeresére nőhet, hosszuk pedig megkétszereződhet. „Minél tovább várunk, hogy a tudomány minden kétséget kizáróan igazolja az éghajlati rendszer változását, annál több visszafordíthatatlan változás következik be, annál jobban szűkülnek az adaptációs lehetőségeink" – sürgette az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését a tudós.
A konferencia csütörtök délelőtti szekciójának további előadói az éghajlati vizsgálatokhoz szükséges reprezentatív adatbázisok létrehozásával, a már bekövetkezett hazai változásokkal, valamint a következő évtizedekben várható változások becslésével, s az éghajlati modellezés nehézségeivel foglalkoztak.
A délutáni és a másnap megtartott előadásokban pedig a nemzetközi és hazai klímapolitikáról, a klímaszolgáltatásokról, valamint az éghajlatváltozásnak a mezőgazdaságra, az árvízveszélyre, a megújuló energiaforrásokra, az erdőkre és a városi klímára gyakorolt hatásairól, illetve az alkalmazkodásról volt szó.
Forrás: MTA
Kapcsolódó oldalak:
Köszöntőt mond V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár
Fotó: Szigeti Tamás MTA
A rendezvény megnyitó előadását Renate Christ, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) titkára tartotta
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Bartholy Judit, az MTA doktora a Kárpát-medencében várható folyamatokról adott elő
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Lukács Ákos klímapolitikai főosztályvezető (NFM) is megtisztelte a rendezvényt
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Renate Christ az MTA Képes termében a vendéglátókkal
(Bozó László, Faragó Tibor és Bartholy Judit, Radics Kornélia, Major György)
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Fotó: Szigeti Tamás MTA
Fotó: Szigeti Tamás MTA
