2017. december 17. vasárnap
OMSZ hírek

OMSZ: 2017. október 31. 14:10

Október 31-én befejeződik a szezonális viharjelző szolgáltatás tavainkon

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a 46/2001 BM rendelet alapján minden évben április 1-től október 31-ig a balatoni, a velencei-tavi és a tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot üzemeltet. Tavainkon a szezonális vihar-előrejelző és viharjelző szolgáltatás 2017. október 31-én befejeződik. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította.

letöltés [pdf: 255 KB]

A viharjelzések összesített fenntartási ideje a tavalyihoz képest 250-300, a Velencei-tónál majd 400 órával nőtt. Az emelkedést nagyobb részben a másodfokú viharjelzések fenntartásának megnövekedése (250 óra körül) okozta. 2010-től kezdve, az idei év a második legviharosabb év volt a viharos napok számát tekintve (a szezon első hat hónapjára összegezve). 2017. október 30-ig a nyugati medencében 2634, a középső medencében 2235, a keleti medencében 2259, a Velencei-tónál 1830 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés. A Tisza-tónál az előző évhez képest közel 300 óra növekedés mutatkozik, mivel idén 1333 órán át volt érvényben valamilyen fokozatú viharjelzés.

A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az OMSZ Előrejelzési Főosztályának szakmai felügyelete mellett készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatához és további megrendelőkhöz, így például a Balatoni Hajózási Részvénytársasághoz.


A 2017. évi viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői

Erős viharok október végéig 13 alkalommal érték el a tavat. (Összehasonlításképpen: 2015-ben kilenc, míg 2016-ban öt erősen viharos nap volt.) Áprilisban és májusban egy-egy, júniusban és augusztusban két-két napon, július hónapban három napon is volt 90 km/h-t meghaladó szélmaximum. A legnagyobb vihar július 10-én, a hónap legmelegebb napján tört a tó délkeleti részére orkán erővel és nagyobb károkat is okozva. Ekkor a balatonaligai szélműszer 157 km/h sebességű szelet regisztrált az átvonuló heves zivatarban. A szél fákat csavart ki, vitorlásokat rongált meg.

Idén októberben négy alkalommal voltak még erős viharok. A szezon második legnagyobb vihara a mérések szerint október 29-én tombolt. A vihar egy Észak-Európában kialakult intenzív ciklon nyomán alakult ki, amely Közép-Európában sokfelé okozott jelentős károkat és a légörvény hidegfrontja mögött északi áramlással sarkvidéki eredetű légtömegek törtek be a Kárpát-medencébe. A Balaton déli részén délutántól többször alakultak ki 90–100 km/h sebességet is elérő, vagy meghaladó széllökések. Ezen a területen három műszer is jelzett 120 km/h feletti, azaz már orkán erejű széllökéseket. A legnagyobbat ezek közül Siófokon mértük 131 km/h-val, de Balatonőszödön 125,6 km/h, Fonyódon 121 km/h volt a szélmaximum.

Az átlagos szélsebességeket tekintve a Balaton keleti medencéjében, és a Balaton nyugati részén egyaránt az április volt a legszelesebb hónap. Az áprilison kívül a szeptember volt még mindkét területrészen a sokévi átlagnál szelesebb. Így a szezon első hat hónapja összességében az átlagosnál 6-10%-kal volt szelesebb.

2017-ben a viharjelzési szezon első hat hónapjának együttes átlaghőmérséklete Keszthelyen 1,3 fokkal, Siófokon 2,0 fokkal haladta meg az 1961–1990-es évek átlagát. A havi bontást tekintve az április és a szeptember hónap volt az, amikor a középhőmérséklet legjobban megközelítette a sokévi átlagot, vagy kissé az alá is csökkent. A többi, az átlagosnál melegebb hónapok közül most az augusztus lett a legforróbb Siófokon 24,0 °C, Fonyódon 23,7 °C fokos középhőmérséklettel, ami körülbelül fél fokkal volt magasabb, mint az előző hónap átlaga. Az év legmelegebb napja a Balatonnál augusztus 4-e volt. Ekkor Fonyódon 39,0 fokig, Keszthelyen 38,5 fokig, Siófokon is 38,0 fokig emelkedett a hőmérséklet. A 30 fok feletti középhőmérsékletű, úgynevezett hőségnapok száma is igen magas volt: a Balaton keleti medencéjében 36-38 nap, Tihanytól keletre átlagosan 40 nap volt, ami viszonylag egyenletesen oszlott el a nyári hónapok között, jellemzően 10-15-15 nappal. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 23,4 °C, Keszthelyen 22,1 °C volt, ami mindkét helyen 1,6 fokkal magasabb, mint a közelmúlt, az 1990–2015-ös évek átlaga. A Balaton vize július 21-én melegedett fel a legjobban, a Siófokon mért hőmérsékleti maximum 28,9 °C volt (1 m mélységben).

A csapadékviszonyokról elmondhatjuk, hogy az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban a keleti medence térségében az átlagosnál kissé kevesebb, 331 mm, a nyugati területeken az átlagosnál valamivel több, 397 mm körüli csapadék hullott. Ez az eltérés mindkét területen 5%-on belül maradt az 1961–1990-es évek átlagához képest. A három nyári hónapban az eltérések ellenkező előjelűek lettek. A Balatonnál területi átlagban 200 mm körüli csapadék hullott, ami a szokványosnál 12%-kal kevesebb csapadékot jelent a nyugati részeken és átlagosan 3%-nyi többletet a keleti medence térségében. A nyári és az őszi hónapokban (a száraz augusztus kivételével) egyaránt volt havi 1-2 csapadékosabb nap, amikor a lehullott csapadékmennyiség elérte vagy meghaladta a 30-40 mm-t, néhol az 50 mm-t is. A zivataros napok száma a keleti medencében 28, nyugaton 35 nap volt, ami négy nappal kevesebb a 2000 utáni időszak átlagánál.

A Balatonra kiadott másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszaknak a keleti medencében 18,1, a középső medencében 18,3, a nyugati medencében 18,3, míg a Velencei-tónál 12,0 százalékára terjedtek ki. A Tisza-tónál a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a teljes időszaknak mindössze 6,4%-át tette ki. Ezen értékek az előző évihez képest mindenhol emelkedést mutatnak.


Tájékoztatás

Az időjárási tájékoztatások, előrejelzések és viharjelzések a közszolgálati rádió, valamint az Internet (www.met.hu, www.katasztrofavedelem.hu, www.rsoe.hu) közvetítésével kerültek nyilvánosságra. A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 3, míg a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység végezte, amelyet a Balatonnál még mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. A katasztrófavédelem az idén is fokozottan felügyelte a rendszer üzemeltetését, a vihar okozta károkat elhárította, így a rendszer a teljes viharjelzési időszakban biztonságosan üzemelt. Részletes időjárási tájékoztatást a 06-90-603-423, illetve elő- és utószezonban éjjel a 06-90-603-421 emeltdíjas telefonszámokon lehetett kérni.

A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatórium szakmai felügyelete mellett készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatához és további megrendelőkhöz, így például a Balatoni Hajózási Részvénytársasághoz. A nagyobb vitorlásversenyek, illetve tömegrendezvények meteorológiai biztosítása ugyancsak az Obszervatóriumból történt.

Az állampolgárok teljes körű tájékoztatása érdekében az OMSZ kifejlesztette a Meteora nevű mobil alkalmazás, mely az érvényben lévő időjárási veszélyfigyelmeztetések és riasztások kijelzése mellett többek között alkalmas arra is, hogy a tavi viharjelzés érvényben lévő fokozatáról, illetve annak változásáról tájékoztassa a felhasználót. A Meteora alkalmazás Android™ 2.2 és újabb készülékekre tölthető le, illetve iPhone és iPad (iOS 8.0 vagy újabb) platformon is működik.


Kapcsolódó cikkek és kisfilm:


Tavi viharjelzés oldal az OMSZ honlapján (met.hu)


A Meteora mobil alkalmazás többek között tájékoztatja a felhasználót
a tavi viharjelzés érvényben lévő fokozatáról, illetve annak változásáról