2024. április 19. péntek
Hírek

HungaroMet: 2012. június 22. 07:00

Az idei második hőhullám utolsó napján is melegrekordok dőltek meg

Az idei második hőhullám utolsó napján, június 21-én ismét megdőltek a hőmérsékleti rekordok hazánkban. 1951-től kezdődően ezen a napon az OMSZ állomások mérései alapján a legmagasabb minimum hőmérséklet eddig 22,8 fok volt, ami most 23,4 fokra módosult, ezt Budapesten, Lágymányoson mérték. A legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja 36,6 fokról, 36,9 fokra változott, amelyet az előző két nap után ismét Bugacon regisztráltak. Az előrejelzéseknek megfelelően pár napra megszűnik a kánikulai meleg, a jövő hét végén azonban nagy valószínűséggel újra visszatér a hőség.

A táblázatban Magyarország hőmérsékleti rekordjai láthatók az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos adatbázisa alapján.

Napi hőmérsékleti szélsőértékek (összes OMSZ állomás)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. június 21.

legmagasabb
maximum (oC)

36,6
Tiszaroff; 2002

36,9
Bugac

legmagasabb
minimum (oC)

22,8
Budapest Lágymányos; 2002

23,4
Budapest Lágymányos

legalacsonyabb
minimum (oC)

4,6
Szokolya Királyrét; 1981

13,7
Zabar

legalacsonyabb
maximum (oC)

8,6
Kékestető; 2009

26,2
Kékestető

 

 Napi hőmérsékleti szélsőértékek (500 m alatti állomások)

Szélsőértékek

Országos napi rekord
(1951-2011)

2012. június 21.

legmagasabb
maximum (oC)

36,6
Tiszaroff; 2002

36,9
Bugac

legmagasabb
minimum (oC)

22,8
Budapest Lágymányos; 2002

23,4
Budapest Lágymányos

legalacsonyabb
minimum (oC)

4,6
Szokolya Királyrét; 1981

13,7
Zabar

legalacsonyabb
maximum (oC)

12,5
Baskó; 2009

26,8
Sopronhorpács


A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.