2017. december 15. péntek
Projektek

Az éghajlatváltozás jövőben várható hazai hatásainak vizsgálatához szükséges modellszimulációk készítése alapvetően hazai és nemzetközi projektek finanszírozásával történik. A projektek jellege és célkitűzései követik szakmai fejlesztéseink irányát és tevékenységi körünk bővülését.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003-ban fogalmazódott meg a klímadinamikai tevékenység hazai beindításának gondolata, aminek szilárd alapot adott a megelőző évtizedben kiépített numerikus modellező csapat és nagyteljesítményű számítógépes háttér. A kutatások az OMSZ koordinálásával egy Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében kezdődtek meg 2005 és 2007 között. A „Magyarország éghajlatának dinamikai vizsgálata és a numerikus modelleken alapuló regionális klíma-előrejelzések módszertanának megalapozása” című projekt az ELTE Meteorológiai Tanszékével, a Pécsi Tudományegyetemmel és az Env-in-Cent Kft.-vel közösen került megvalósításra. Célja a magyarországi klímamodellezési háttér megteremtése volt, négy (az ALADIN-Climate, a REMO, a PRECIS és a RegCM) regionális klímamodell adaptálásával, melyek alapot szolgáltatnak a Kárpát-medencében várható éghajlatváltozás becslésére.

 8. ábra


A modellezési alapok megteremtésével bekapcsolódhattunk az európai kutatási hálózatba. A REMO és az ALADIN-Climate modell alkalmazásával partnerként vettünk részt a 2006 és 2009 között zajló CLAVIER [1] és CECILIA [2] európai uniós együttműködésekben. A projektekben a klímaváltozás hatásait vizsgálták a szélsőséges időjárási eseményekre, a cirkulációs viszonyokra, a levegőszennyeződésre, a mezőgazdaságra, a víz- és energiagazdálkodásra a kelet-közép-európai térségben.

A 2010 és 2012 között futó ECCONET [3] európai uniós projekt az éghajlatváltozás folyami hajózásra várható hatásainak becslésével foglalkozott a Duna és a Rajna folyókra, amihez az OMSZ a klímamodellezési tapasztalataival és modellfuttatások interpretációjával járult hozzá. A – szintén uniós finanszírozású – ORIENTGATE projekt adaptációs vizsgálataiban 2013-ban klímamodell-adatok szolgáltatásával vettünk részt: a hőhullámok növekedésével kapcsolatban végeztünk vizsgálatokat Budapestre és Veszprém megyére az ALADIN-Climate és a REMO modellek eredményei alapján.

2013-ban létrehozták a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert (NATéR-t), amelyben a jövőre vonatkozó éghajlati modellbecsléseket az ALADIN-Climate és a RegCM modellek szimulációs eredményei szolgáltatják. Ezekre az éghajlati információkra épülnek az objektív hatásvizsgálatok, melyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való hazai alkalmazkodást és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt támogatják. „A sugárzási kényszer változásán alapuló új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medence térségére” című RCMTéR projekt keretében az ELTE Meteorológiai Tanszékével közösen a rendelkezésre álló éghajlati szcenáriók fejlesztését végeztük el 2014 és 2016 között a legfrissebb modellváltozatok segítségével, egy nagyobb integrálási tartomány és új határfeltételek alkalmazásával, valamint az IPCC legújabb RCP kibocsátási forgatókönyveinek használatával. A NATéR-ba került éghajlati információk többek között a klímaváltozás turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra gyakorolt hatásának vizsgálatához is hozzájárultak (a KRITéR projekt keretében). A projektek az Európai Gazdasági Térség pénzügyi támogatásával valósultak meg.

A 2016-ban kezdődött „Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív éghajlati adatbázis fejlesztésével” című KlimAdat (KEHOP) projekt keretében végrehajtjuk a NATéR-nak alapot szolgáltató ensemble rendszer fokozatos kiterjesztését. A projekt négy és fél éves időtartama alatt új, 10 km-es felbontású modellkísérleteket végzünk a REMO és ALADIN-Climate modellekkel, az éghajlatváltozás városi léptékű hatásait vizsgáljuk a SURFEX/TEB felszíni modell segítségével, valamint az RCMTéR-ben kiépített kapcsolati bázisunkra támaszkodva folytatjuk a felhasználókkal való konzultációt.

Ugyancsak a klímaprojekciók éghajlati szolgáltatásokban való alkalmazását támogatja a DECM [4] projekt, mely az európai éghajlati szolgáltatások megszervezéséért felelős Copernicus Climate Change Services program égisze alatt zajlik 2016 és 2018 között. Az OMSZ feladata a globális és a regionális klímamodell-szimulációkból rendelkezésre álló nagy ensemble rendszerek (elsősorban a CMIP5 és a EURO-CORDEX) felmérése, osztályozása különböző szempontok alapján.



[1] Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe

[2] Central and Eastern Europe Climate Change Impact and Vulnerability Assessment

[3] Effects of Climate Change on the Inland Waterway Networks

[4] Data Evaluation for Climate Models