2018. augusztus 19. vasárnap
Magyarország

Felhasznált adatok

Az országos hőmérsékleti és csapadéktendenciákat bemutató elemzéseinket az OMSZ éghajlati adatbázisában rendelkezésre álló adatok alapján, ellenőrzés és homogenizálás (MASH, Szentimrey Tamás) után végeztük. Az adatminőség mellett fontos szempont az állomáshálózat reprezentativitása is. A mérőhálózatok egyik fontos ismérve, hogy ezek adatainak felhasználásával milyen pontosan tudjuk reprodukálni a meteorológiai mezők adott értékeit, azok térbeli eloszlását. Ehhez interpolációt alkalmazunk, melynek segítségével tetszőleges, méréssel nem rendelkező helyen valamely meteorológiai elem értékére becslést adhatunk a mérőhálózat adatainak ismeretében. Így az egész országra kiterjedően készíthetünk a térbeli eloszlást megjelenítő térképeket. Kifejezetten meteorológiai célra kifejlesztett interpolációs eljárást: a MISH (Szentimrey Tamás és Bihari Zita) eljárást használtuk az itt bemutatott elemzésekhez. A hosszú sorokhoz 1901-től 25 klímaállomás és 131 csapadékmérő adatait, míg a legutóbbi évtizedek változásaihoz 58 klímaállomás és 461 csapadékmérő adatait dolgoztuk fel.


Éves és évszakos középhőmérsékletek változása

Magyarország éves középhőmérsékleteinek idősora a globális tendenciákkal összhangban alakul, azonban a kisebb terület miatt nagyobb változékonyságot mutat. A változások szemléltetése érdekében az éves és évszakos értékek anomáliáit, vagyis a jelen éghajlati állapotot leíró, 1981–2010-es átlagtól való eltéréseit mutatjuk be, minden esetben a 20. század elejétől 2016-ig.

 1. ábra

1. ábra
Magyarország évi középhőmérsékletének anomáliái (°C) 1901 és 2016 között.
Az értékeket az 1981
2010 időszak átlagaihoz viszonyítottuk.
(Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján)


A nyolcvanas évek elejétől intenzív melegedés kezdődött, s ez a hazai megfigyelésekben is megmutatkozik. Az évi középhőmérsékletek változásának területi eloszlását mutatja a 2. ábra az 1981 és 2016 közötti harminchat éves periódusban.

2. ábra

2. ábra
Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az 1981
2016 időszakban.


A 3. ábra és az 1. táblázat a négy évszak középhőmérsékletének változásait mutatja be. A tavaszi középhőmérséklet 1981 és 2010 között 10,84°C. A tavaszok az 1,28 fokkal emelkedtek a teljes elemzett idősoron 1901-től. Az 1981–2016 közötti időszak alatt a tavaszi középhőmérséklet jelentősen, 1,5 fokkal nőtt 90%-os bizonyossággal.

A melegedési tendenciát leginkább a nyarak hőmérséklete tükrözi, a múlt század elejétől napjainkig az emelkedés 1,2 fokot tesz ki. A nyarak átlaghőmérséklete 1981–2010 között 20,26°C. Az utóbbi évtizedben is előfordult egy-egy hűvösebb nyár, de az alacsony értékek inkább a század első felét jellemezték. A legutóbbi 36 évben pedig csaknem két fokot emelkedett a nyári középhőmérséklet.

Az őszi országos átlaghőmérséklet 10,33°C. A múlt század közepén előfordult meleg őszök hatására a trend értéke itt alacsonyabb, mint a többi évszakban. A melegedés 0,83°C, az utóbbi 36 év őszeinek változása 1,26°C.

A téli középhőmérséklet az 1981–2010-es normál időszakban -0,08 foknak adódik. A telek hőmérséklete 1901-óta 0,97 fokkal nőtt, ám ez a változás statisztikai szempontból nem szignifikáns, és a legutóbbi 36 telének középhőmérséklete pedig 1,9 fokkal nőtt.

3a. ábra

3b. ábra

3c. ábra

3d. ábra

3. a-d) ábra
Az évszakos középhőmérsékletek országos átlagainak anomáliái (°C) 1901
2016 között.
Az értékeket az 1981
2010 időszakhoz viszonyítottuk.
(Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján)

 1. táblázat

1. táblázat: Az átlaghőmérséklet változásának becslése az 19012016, illetve az 19812016 időszakokra
a 90%-os megbízhatósági intervallum alsó és felső határával. A nem szignifikáns változást dölt kiemelés jelöli.


Hőmérsékleti szélsőségek alakulása

Nemcsak maguk a hőmérsékleti értékek, hanem a szélsőértékek intenzitásában, gyakoriságában megmutatkozó tendenciák is a változó éghajlat jelei. A fagyos napok (napi minimumhőmérséklet < 0°C) számának csökkenése és a hőség napok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciát jelzi (4. ábra). A hűvösebb és a melegebb periódusok a szélsőség indexek értékeiben is megnyilvánulnak, de a nyolcvanas évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása. A szélsőséges hőmérsékletekben bekövetkezett változásokat jellemző trend értékek arra utalnak, hogy a klíma megváltozása a meleg hőmérsékletekkel kapcsolatos szélsőségek egyértelmű növekedésével és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek csökkenésével jár a teljes múlt századot is felölelő időszakban.

 4a. ábra

4b. ábra

4. a-b) ábra
A fagyos és a hőség napok éves számának idősora (Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján)
a tízéves mozgó átlaggal és a becsült lineáris trenddel 1901
2016 között.
A 116 év alatti becsült változást szemlélteti az ábrákon feltüntetett trend érték.

 5. ábra

5. ábra
Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25°C) az 1981
2016-es időszakban, rácsponti trendbecslés alapján.


A hőhullámos napok (5. ábra) jelentős egészségkárosító hatással járnak, a közép-magyarországi, dél-alföldi régióban kell leginkább a növekedésükkel számolni.


Éves és évszakos csapadékösszegek

Magyarországon az éves csapadék mennyisége némileg csökken, ebben hazánk Dél-Európához hasonló viselkedést mutat. Az országos évi csapadékösszeg 1981 és 2010 közötti átlaga 597 mm. Az alábbiakban ezen időszak átlagaihoz viszonyított százalékos eltérések idősorait mutatjuk be éves és évszakos skálán. A csapadékváltozásokat jobban szemlélteti a százalékos változás, mint a lineáris közelítésből adódó, milliméterben kifejezett csökkenés, illetve növekedés. A százalékos változás becslésére az exponenciális közelítés a megfelelő, ezért a csapadék esetén exponenciális trendbecslést alkalmaztunk.

Csapadékos évek inkább a múlt század első felében léptek fel (6. ábra). Az utóbbi néhány év átlagon felüli csapadékösszegének következtében a csökkenés nem szignifikáns a 90%-os megbízhatósági szint tekintetében. A 2. táblázatban feltüntettük az éves és az évszakos változásokat. Szignifikáns változásról csak a tavaszok esetében beszélhetünk.

 6. ábra

6. ábra
Az éves csapadékösszeg országos átlagának anomáliái, 1901
2016.
A százalékos eltéréseket az 1981
2010 évek átlagához viszonyítottuk.
(Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján)

 2. táblázat

2. tábláza: Az országos átlagos csapadékösszegek változásának becslése az 19012016 időszakban a 90%-os
megbízhatósági intervallum alsó és felső határával. A szignifikáns változást kiemelés jelöli.


A csapadék térben és időben nagyon változékony, így a – az éghajlatváltozás hatására bekövetkező – tendenciákat nehezebb kimutatni, mint a hőmérséklet esetén. Míg az évi középhőmérséklet az elmúlt 36 évben szignifikáns növekedést mutat, addig a csapadék változása még egy hosszabb, több mint 50 évet felölelő időszakban sem mutatható ki egyértelműen. A térbeli eltéréseket trendtérképen szemléltetjük. Az elmúlt 56 évben, 1961 és 2016 között bekövetkezett változásokat bemutató térkép (7. ábra) az exponenciális trendillesztésből adódó 56 év alatti %-os változást jelzi.

A múlt század közepétől tapasztalható, az exponenciális trendbecslés szerinti csapadék változás területi eloszlását ábrázoltuk a 7. ábrán. A nyugati országrészben, valamint a Dunántúl középső részén csökkenés jellemző az elmúlt fél évszázadban.

 7. ábra

7. ábra
Az éves csapadékösszeg %-os változása 1961 és 2016 között.


Az évszakos csapadékváltozások sokkal nagyobb időbeli változékonyságot mutatnak, mint az éves anomáliák idősora (8. ábra). A tavaszi csapadék 1981–2010-es átlaga 141 mm. A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be, értéke mintegy a 17% a több mint egy évszázadot átívelő idősor alapján.

A nyarak sokéves országos csapadékátlaga 1981–2010 között 198 mm volt. A száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes. Ez arra utal, hogy az aszály hazánk éghajlatának korábban is rendszeresen ismétlődő tulajdonsága volt. A nyári csapadék változása növekedő tendenciára utal, de a változás nem szignifikáns.

Az ősz 1981 és 2010 közötti átlagos csapadéka 145,5 mm. A változás jelentős, a csökkenés irányába mutat, de ebben az évszakban sem egyértelmű a tendencia.

A tél a legszárazabb évszakunk, átlagosan 112 mm csapadék hullott az 1981–2010 közötti teleken. A múlt század elejétől a téli csapadék növekvő tendenciát mutat, de nem számottevő mértékben.

 8a. ábra

8b. ábra

8c. ábra

8d. ábra

8. a-d) ábra.
Az évszakos csapadékösszegek országos átlagainak anomáliái, 1901
2016.
A százalékban kifejezett relatív eltéréseket az 1981
2010-es átlagokhoz viszonyítottuk.
(Homogenizált, interpolált országos átlagok alapján)


Csapadék szélsőségek alakulása

Az átlagosnál bőségesebb csapadékkal, vagy tartós szárazsággal járó események, periódusok előfordulási gyakoriságát az extrém csapadék indexek idősoraival és a bekövetkezett változásukkal jellemezzük. Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk (9. ábra). A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak, s a száraz időszakok hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t), pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság (egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa) nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik.

 9a-d. ábra

9. a-d) ábra
Néhány extrém csapadék klímaindex homogenizált és rácshálóra interpolált országos átlaga a tízéves mozgó átlag
görbéjével és a becsült lineáris trenddel, 1901–2016. (Lakatos Mónika, Bihari Zita, Szentimrey Tamás)

 

Az 1961–2016 időszakban megfigyelt nyári csapadékintenzitás-változást jeleníti meg a 10. ábra trendtérképe. A nyári napi intenzitás országos átlagban délnyugati-dunántúli és az északkeleti országrészben csökkent, míg az Északi-középhegység magasabban fekvő területein, valamint az Észak-Dunántúlon növekedés tapasztalható. Fontos megjegyezni, hogy a rácsponti változások csak kisebb területeken szignifikánsak.

 10. ábra

10. ábra
A nyári átlagos napi csapadékintenzitás (átlagos csapadékosság) változása az 1961
2016 időszakban
rácsponti trendbecslés alapján
.


Készítették
: Lakatos Mónika, Bihari Zita, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Kircsi Andrea, Szentimrey Tamás (2018. február 20.)