2023-ban kettő olyan hónap (április és május) volt, amikor az 1991-2020-as sokévi átlagnál alacsonyabb volt a középhőmérséklet (3. ábra). A többi tízből nyolc hónap legalább 1 °C-kal melegebb volt az 1991-2020-as normálnál. A legnagyobb különbség januárban adódott (+4,5°C), míg 3 °C-ot meghaladó anomáliát tapasztaltunk szeptemberben és októberben is. A 2023-as ősz a legmelegebb volt 1901 óta, melyhez hozzájárult, hogy a szeptember az 1., míg az október a 3. helyre került az 1901-2023-as időszakot felölelő sokéves adatsorban. A 2022/2023-as tél pedig a 2. legmelegebb lett ebben a 123 éves idősorban, melyben nagy szerepe volt a januárnak, ami szintén a 2. legmelegebb 1901 óta.

3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1991-2020-as) átlagtól 2023-ban (homogenizált, interpolált adatok alapján)

A 2023-es év során az évi középhőmérséklet területi eloszlása leginkább a domborzat hatását tükrözte (4. ábra). Az ország legnagyobb részén 12-13 °C között alakult az átlaghőmérséklet, miközben az Alföld déli részén a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy területen meghaladta a középhőmérséklet a 13 °C-ot. Az Alpokalján és északkeleten 11-12 °C közötti átlaghőmérséklet volt jellemző. A Dunántúli-középhegység magasabban fekvő részein többnyire 10-11 °C, míg az Északi-középhegységben jobbára 8-10 °C volt.

4. ábra
2023. évi középhőmérséklet (°C) (homogenizált, interpolált adatok alapján)
5. ábra
A 2023. évi középhőmérséklet eltérése az 1991-2020-as normáltól (°C)

A 5. ábra az évi középhőmérséklet eltérésének területi eloszlását mutatja az 1991-2020-as éghajlati normálhoz viszonyítva. Az országon belül 0,5-2,0 °C közötti anomáliák adódtak. A legalacsonyabb értékek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (0,5-0,9 °C), továbbá Zala és Vas vármegyékben (0,7-1,1 °C) jelentkeztek. Az Alföld nagy részén meghaladta a pozitív eltérés az 1,3 °C-ot, és a Dunántúl déli vármegyéiben is hasonlóan magas értékeket kaptunk. A legnagyobb pozitív anomália a Mecsek és a Mátra térségében, továbbá Szeged és Budapest környékén adódott (>1,9°C).

 

Az év fontos jellemzője az éghajlati indexek számának alakulása, például a hideg és a meleg küszöbnapok száma. Fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) 66 nap volt, ez 24 nappal kevesebb az 1991-2020-as normálnál. Téli napból (Tmax ≤ 0 °C) 2 nap adódott a szokásos 24 helyett. A zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma mindössze 1 volt, míg a normál 8 nap, Zabar állomáson volt a legtöbb, itt 10 napot regisztráltunk. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) 107 volt, ami jelentősen – közel három héttel – haladta meg az 1991-2020-as átlagot (87 nap). A hőhullámos napok (Ta ≥ 25 °C) területi eloszlását mutató 6. ábra szerint 2023 nyarán az Alföld jelentős részén 20-25 hőhullámos nap fordult elő, és még ennél is több (25-30 nap) adódott Csongrád-Csanád és Békés vármegyék egyes részein. 2023-ban hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) a normálnál (29 nap) jóval többet, összesen 37 napot jegyeztünk. Derekegyház állomáson volt a legtöbb, összesen 67 hőségnap jelentkezett. A forró napok száma (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 1 nappal több volt, mint az 1991-2020-as átlag (3 nap).

6. ábra
A 25 °C fölötti középhőmérsékletű napok számának eloszlása a 2023. évben (homogenizált, interpolált adatok alapján)
7. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi menete Budapest-Pestszentlőrincen 2023-ban

A 7. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomáson a különböző hőmérsékleti értékek 2023. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). Jól azonosítható az enyhe január, ekkor a havi minimum és a napi minimumok havi átlaga is meghaladta a februári értékeket, de még az átlaghőmérséklet is közel fél fokkal magasabb volt, mint februárban. Kirajzolódik a megszokottnál hidegebb április is. Jól látható, hogy az áprilisi havi maximumhőmérsékletek átlaga a márciusi alatt maradt. A nyári hónapok után szeptemberben folytatódott a nyárias idő, így csak lassan csökkentek a hőmérsékletek, és a szeptemberi minimumhőmérséklet meghaladta a júniusi és augusztusi minimumértékeket is. 2023 folyamán a Budapest Pestszentlőrinci állomáson a hőmérsékleti szélsőértékek közötti abszolút terjedelem megközelítette a 45 °C-ot (július 35,7 °C, január -9,2 °C). Júliusban a napi maximumok 26 °C körül alakultak, míg júliusban 30 °C, augusztusban 29 °C lett az átlag. A téli hónapokban a napi minimumok februárban és decemberben 0 °C körül voltak, míg januárban megközelítették a 2 °C-ot. A havi hőmérsékleti terjedelem októberben (27,3 °C) volt a legnagyobb, a havi minimum alig maradt el 0°C míg a havi maximum meghaladta a 27 °C-ot. A legkisebb havi hőingás pedig januárban (18,1 °C) adódott.