Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban is melegebb volt a megszokottnál. 3. ábránk szerint mindössze két hónap, a március és a szeptember volt hűvösebb a normálnál, a fennmaradó 10 hónap során rendre magasabb középhőmérsékleteket jegyeztünk országos átlagban. A legnagyobb anomália – a tavalyi évhez hasonlóan – novemberben jelentkezett, az országos átlaghőmérséklet ekkor 3 °C-kal is meghaladta a szokásos értéket.
Az átlagosnál zömmel jelentősen melegebb hónapok az elmúlt 113 év viszonylatában is kiemelkedőnek bizonyultak: 2013 hónapjai közül öt az első 20 legmelegebb hónap között szerepel. Augusztus a 7., július és október a 12., november a 15. és április a 19. legmelegebb augusztus, július, október, november, illetve április 1901 óta. Az évszakos átlagokat tekintve is hasonló eredményre jutunk: 2013 nyara a 10. legmelegebb nyár volt 1901 óta, az ősz pedig a 20. legmelegebbnek bizonyult. Mindezek eredményeként a homogenizált, interpolált adatok alapján a 2013-as évet 1901 óta a 9. legmelegebb évként tartjuk számon hazánk területén, az éves, országos átlaghőmérséklet (melynek értéke 11,08 °C a homogenizált, interpolált adatok alapján) 1,1°C-kal haladta meg az 1971-2000-es normált.
2013 egyik legnagyobb figyelmet kiváltó eseménye a márciusi havazás volt. A lehűlés 3. ábránkon is tetten érhető: a harmincéves átlagtól jelentősen elmarad a hónap középhőmérséklete. A rangsort tekintve 2013 márciusa az elmúlt 113 év leghidegebb márciusai között, az első negyedben foglal helyet (27. leghidegebb).
Január
Az év első hónapja országos átlagban 0.8°C-kal melegebb volt a megszokottnál: hazánk legnagyobb részén a normálnál magasabb középhőmérsékleteket jegyeztünk, mindössze néhány északabbra fekvő település havi középhőmérséklete maradt el a sokéves átlagtól. A legnagyobb pozitív eltérés Szeged és Mohács környékén volt megfigyelhető (+2-2.5°C). A középhőmérséklet É-D irányú növekedést mutatott: az ország északi részein 0 és -2°C között alakult a hőmérséklet havi átlagban, a középső területeken 0 és 1°C közötti, délen pedig 1-2°C közötti volt ez az érték. Alacsonyabb értékeket a magasabban fekvő területeken mértünk (Északi-középhegység, Mecsek).
Február
Országos átlagban 2013 februárjának középhőmérséklete 1.8°C volt, mely 1°C-kal magasabb az 1971-2000-es normálnál; a nyugati országrészben a sokéves átlagnál valamelyest (0-1°C-kal) hűvösebb volt jellemző, keleten 2-3°C-kal melegebb volt a megszokottnál. A középhőmérséklet ÉNY – DK irányú növekedést mutatott. Az ország túlnyomó részén 1-3°C közötti havi értékek jelentkeztek. A DK-i országrészben volt a legmelegebb, a legmagasabb havi átlagértéket is itt regisztráltuk (Szeged belterület, 3.7°C). Ennél hidegebb a magasabban fekvő területeken volt jellemző: a legalacsonyabb februári középhőmérsékletet Kékestetőn regisztráltuk -2.9°C-kal.
Március
A márciusi középhőmérséklet az ország nagy részén 3-4°C között alakult. Ennél hidegebb hegységeinkben, illetve az ország északkeleti csücskében volt. D-en, főként DK-en azonban 4-5°C közötti értékek jelentkeztek, sőt Szegeden 5°C feletti középhőmérséklet adódott. Az 1971-2000-es normálhoz viszonyítva a március az egész országban hidegebb volt az átlagosnál. DK-en 0°C és -1°C közötti anomália jelentkezett, az ország középső és DNy-i térségében -1°C és -2°C közötti volt az eltérés, míg az É-i területeken -2°C és -3°C közötti anomália volt jellemző. A napi középhőmérsékletek alakulását tekintve a hónap első felében egy átlagosnál jóval melegebb periódus volt megfigyelhető 5-e és 13-a között; az időszak – s egyben a hónap – legmelegebb napján, 8-án 10,7°C-os országos középhőmérsékletet mértünk, mely áprilisra jellemző érték. Ezután azonban egy igen erőteljes lehűlés következett (országos átlagban közel 7°C-os hőmérséklet-csökkenést tapasztaltunk 13-áról 14-ére), jóval átlag alatti középhőmérsékleteket eredményezve, mely zömmel kitartott a hónap végéig. A leghidegebb nap országos átlagban 24-e volt, ekkor -2.8°C-os országos középhőmérséklet adódott. A legnagyobb negatív anomáliát azonban nem ezen a napon, hanem 26-án regisztráltuk, ekkor 10°C-kal volt hidegebb a sokéves átlagnál. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét, -18.2°C-ot 17-én mértük Vásárosnamény állomáson, mely alulmúlta a 2012/2013-as tél (2012. december – 2013. február) legalacsonyabb mért hőmérsékletét (-18,1°C, Nyírlugos, 2012. december 10.). Új rekordok születtek a napi minimumhőmérsékletre: március 16-án Nyírlugoson (-14.2°C), március 17-én Vásárosnaményben (-18.2°C), március 25-én Kékestetőn (-11.5°C), ezen kívül március 23-28. között a középhőmérséklet sokéves napi minimumára (Kékestető) is.
Április
A hónap középhőmérséklete az ország nagy részén 11-13°C között alakult. Országos átlagban 1.7°C-kal volt melegebb az 1971-2000-es sokévi átlagnál. A legnagyobb pozitív anomáliák a Dunántúl egyes részein (főként északon és nyugaton) és Csongrád megyében jelentkeztek, ezeken a területeken a +2°C-ot is meghaladták a különbségek. Több országos napi melegrekord is megdőlt a hónap végi nyárias időjárás során: 26-án új napi maximumhőmérsékleti rekord született Baja Csávoly állomáson (30.2°C); 27-én a napi legmagasabb minimumhőmérsékletek új rekordját mértük Vérteskethely állomáson (18.2°C); 30-án pedig új napi maximumhőmérsékleti rekordot regisztráltunk Pitvaros állomáson (32.6°C), valamint új napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekordot Pécs-Árpádtető állomáson (17.7°C). Március 26. és április 13. között minden nap megdőlt a hóréteg sokéves napi maximumának rekordja Kékestető állomásunkon.
Május
Pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte hazánkat májusban (0-1°C), néhány kisebb határszéli terület volt csak kivétel ez alól (É-on, ÉK-en és D-en). A legnagyobb eltérés a Körösök vidékén, valamint Szeged térségében jelentkezett, itt meghaladta a +1°C-ot. A havi középhőmérséklet zömmel 15-18°C között alakult. A legmelegebb az ország délkeleti térsége volt, itt 17-18°C közötti értékeket regisztráltunk.
Június
A havi átlaghőmérséklet 18-20°C között alakult, ugyanakkor az ország keleti területein és Budapest környékén 20-21°C közötti értékek voltak jellemzők. Az 1971-2000 közötti normálhoz viszonyítva DNY-ÉK irányú anomália-növekedés rajzolódott ki: a DNY-i területeken 0-0.5°C-kal volt melegebb az átlagnál, ÉK-en pedig már 1.5-2°C-kal is magasabb átlaghőmérsékleteket kaptunk eredményül a szokásosnál. Az ország legnagyobb területén +0.5-1°C közötti hőmérsékleti anomália jelentkezett. Egy hőhullámnak köszönhetően több napi rekordot is jegyeztünk a hónapban: június 19-én és 20-án a napi abszolút maximumhőmérséklet új értékei rendre 37.3°C (Kelebia) és 37.0°C (Budapest Újpest). A középhőmérsékletek sokéves napi maximumára is ebben az időszakban született rekord: 19-én a Budapest belterület állomásunkon mért 29.9°C, 21-én pedig a Dunaújvárosban mért 29.6°C új rekord.
Július
Hazánk legnagyobb részén a július havi középhőmérséklet 21-23°C között alakult. Az ország legmelegebb területei délen, főként DK-en voltak megfigyelhetők, de a Duna vonalában, Budapesten és vonzáskörzetében, valamint a Balatonnál is több helyen jegyeztünk 23-24°C közötti havi átlaghőmérsékletet. A legmagasabb havi átlagértéket Szegedről jelentették (24.4°C), a legenyhébb júliust pedig Kékestetőn regisztráltuk (16.9°C). A hónap országos átlagban több mint másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál. K-Ny irányú anomália-növekedés mutatkozott az 1971-2000 közötti normálhoz viszonyítva: míg keleten 1 - 1.5°C-kal regisztráltunk magasabb értékeket, addig a nyugati határszélen 2.5-3°C-kal is melegebb volt az ilyenkor szokásosnál. A legnagyobb, 3 fokot is meghaladó eltérés a nyugati országrészben, Ajka − Zirc környékén lépett fel. Országosan a legmelegebb júliusi nap ismét egy hőhullám ideje alatt, 29-én jelentkezett, ekkor három új napi hőmérsékleti rekord is született hazánkban: Baja Csávoly állomásunk 40.0°C-os maximumhőmérséklete, Tata 26.2°C-os minimumhőmérséklete és Budapest belterület mérőhelyünk 31.4°C-os középhőmérséklete mind új napi rekord.
Augusztus
2013 augusztusa kivétel nélkül mindenhol melegebb volt a megszokottnál. A 22°C-os országos átlag több mint 2°C-kal magasabb az 1971-2000 közötti normálnál. A havi átlaghőmérséklet 21-23°C között alakult. A legmelegebb DK-en, a Dunántúl kisebb területein és Budapesten volt, itt 23-24°C közötti átlaghőmérséklet volt jellemző a hónapban. A legmagasabb havi átlaghőmérsékletet Szeged belterület állomásunkon jegyeztük (24.6°C). Alacsonyabb hőmérséklet É-on, valamint a Ny-i határszélen volt megfigyelhető (20-21°C), hegységeinkben pedig 16-20°C-os átlaghőmérséklet volt jellemző. Többnyire 1.5-2.5°C-os pozitív anomália adódott. A sokéves átlagnál több mint 3°C-kal melegebb volt a Börzsönyben és a Bükkben, valamint Szeged és Tokaj környékén. A normálhoz legközelebbi átlaghőmérsékleteket a délnyugati területeken jegyeztünk, de itt is 1-1.5°C-kal melegebb volt a megszokottnál.
Szeptember
A középhőmérséklet (egy kis területtől eltekintve az Észak-Dunántúlon) országszerte elmaradt az 1971-2000-es sokévi átlagtól, a Dunántúlon jellemzően 0°C és -1°C közötti anomália adódott, míg a Dunától keletre -0.5°C és -1.5°C közötti. A középhőmérséklet zömmel 14-16°C között alakult, alacsonyabb hőmérsékletek csak magasabb hegységeinkben, valamint az északkeleti határszélen jelentkeztek. A Bükk és a Mátra legmagasabb pontjain 10°C alatti értékek adódtak.
Október
Országszerte 11-13°C-os középhőmérséklet volt jellemző a hónapban. Az 1971-2000-es sokévi átlaghoz képest a legtöbb területen 1.5-2.5°C-os pozitív anomália jelentkezett, de a Dél-Dunántúl legnagyobb részén, a Dunántúli-középhegység középső térségében, valamint az Északi-középhegység egyes területein ennél is nagyobb eltérés adódott (+2.5-3°C, de kis területeken +3°C feletti érték is). A hónap elején öt napon jegyeztünk új minimumhőmérsékleti rekordot (október 3. és 7. között Szécsény, Zabar és Nyírlugos állomásokon), a hónap második felében pedig a napi maximumhőmérséklet rekordja dőlt meg három alkalommal (október 23. 27.3°C Baja Csávoly, október 24. 26.1°C Paks, október 29. 25.5°C Baja Csávoly).
November
Hazánk nyugati és északi területein 6-7°C-os középhőmérséklet volt jellemző novemberben, a középső és északkeleti térségben 7-8°C-os, míg délkeleten volt a legenyhébb a hónap, itt 8-9°C közötti középhőmérséklet jelentkezett. Országszerte melegebb volt a sokéves átlagnál, nyugatról keletre növekvő anomália volt megfigyelhető. Még az ország északkeleti csücskében jelentkező legkisebb eltérés is +1.5°C-nak adódott, a keleti határszélnél pedig meghaladta a 4°C-ot is. 9-én a napi maximumhőmérsékletre új rekordot jegyeztünk (23.1°C, Sellye).
December
A megszokottnál melegebbnek bizonyult 2013 decembere hazánk legnagyobb részén: mindössze Baja környékén jelentkezett egy átlagtól elmaradó érték. ÉNy-on alakult ki a legnagyobb pozitív anomália, itt 1.5-2°C-kal is melegebb volt a normálnál, míg D-en és a K-i határszélen legfeljebb 0.5°C-kal adódtak magasabb átlaghőmérsékletek az 1971-2000-es értékeknél. A legjellemzőbb eltérés átlagosan +0.5-1°C közötti. A havi középhőmérséklet jórészt +1 és +2°C között alakult. ÉNy-on ennél melegebb (2-3°C), ÉK-en pedig hidegebb (0-1°C) volt. A napi maximumhőmérsékletre decemberben is adódott egy új rekord (december 27., 15.5°C Békéscsaba).
Az ország legnagyobb részén 11-12 °C között alakult az éves középhőmérséklet (8. ábra). Északon és a nyugati országrészben ettől alacsonyabb, 9-11 °C közötti értékeket kaptunk eredményül, míg Szeged környékén, az ország délkeleti sarkában 12 °C-nál is magasabb értékek figyelhetők meg.
Az 1971-2000-es normállal összehasonlítva a 2013-as értékeket látható, hogy a keleti országrészen volt tapasztalható a legnagyobb mértékű melegedés az ott jellemző viszonyokhoz képest (9. ábra). A Mátészalka – Debrecen vonal környékén 1.3 °C-ot is meghaladó anomália adódott.
A téli félévet jellemző hideg küszöbnapok száma egy átlagosnál enyhébb télről tanúskodik: országos átlagban mind zord napból (Tmin ≤ -10 °C), mind fagyos napból (Tmin ≤ 0°C) és téli napból (Tmax ≤ 0 °C) is kevesebbet jegyeztünk a normálnál az év során. A legnagyobb eltérés a zord napok számában mutatkozik; az 1971-2000-es időszak alapján átlagosan várt 9 nap helyett 2013-ban mindössze 2 nap felelt meg a kritériumnak.
A meleg küszöbnapokat illetően rendre magasabb értékeket kaptunk eredményül a megszokottnál, melynek kapcsán körvonalazhatók hazánk 1901-től számított 10. legmelegebb nyarának és 20. legmelegebb őszének hőmérsékleti viszonyai. A várt 75 nyári nap helyett (Tmax ≥ 25 °C) 85-öt jegyeztünk, forró napból (Tmax ≥ 35 °C) a normál szerinti 1 helyett 8-at, a legnagyobb különbség azonban a hőség napok számában mutatkozott: 2013-ban 33 hőség napot regisztráltunk, mely 13-mal több mint a sokéves átlag (10. ábra). Az elmúlt évhez hasonlóan 2013-ban is több hőhullámos periódust éltünk át. Budapest Pestszentlőrinc állomásunk adatai alapján az első hőhullám június végén éreztette hatását. Ezt követően július 24-én 2. fokú, 25-29. között 3. fokú; augusztus 2-5. között 2. fokú, 6-9. között pedig ismét 3. fokú hőségriadót rendelt el a tiszti főorvos. (A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25 °C-ot, illetve a 27 °C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon való fennállása.) Az augusztusi hőhullámról szóló ismeretterjesztő írásunk az alábbi linken érhető el. (Forróság augusztus első felében) Hőségperiódusok régebben is voltak, szembetűnő azonban, hogy az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. 2013 nyaráról szóló összeállításunkban ábrákon mutatjuk be a hőhullámok eloszlását az elmúlt 113 évben (2013 nyarának éghajlati áttekintése).
A 11. ábrán látható pestszentlőrinci állomásunk hőmérsékletének 2013. évi menete (tx – havi maximum, txa – maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). Az ábra jól szemlélteti a márciusi lehűlést.
