Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2–3.5 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. 2014-ben a normáltól eltérően a havi átlagos szélsebesség Budapest-Pestszentlőrinc állomáson márciusban volt a legnagyobb, melyet az áprilisi, májusi és decemberi átlagok követnek másodikként. Általánosságban elmondható, hogy egyetlen hónapban sem haladta meg a 2014-es átlagérték a normált. A leginkább a januári, februári, októberi és novemberi értékek maradnak el a szélsebességek megszokott havi átlagaitól.

19. ábránk tanúsága szerint egyetlen hónap sem érte el a szélsebesség adott havi normál értékét Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon.

Az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be 20. ábránk oszlopdiagramján, Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkra vonatkozóan. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, viszont nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2014-es eloszlás jól követte a normál értékeket. A 2014-es relatív gyakoriság az 1.1–2 m/s-os szélsebességeknél haladta meg a legnagyobb mértékben a sokéves átlagot. Gyakrabban fordultak elő a 0.1–1, illetve a 2.1–3 m/s-os szélsebességek is.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10m/s) májusban és júniusban jegyeztük (12–12 nap). Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) márciusban fordult elő a legtöbb Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon (5 nap). A sokéves átlagokat tekintve – a márciusi viharos napok számát leszámítva – az év összes hónapjában kevesebbszer fordultak elő szeles és viharos napok a megszokottnál (22. és 23. ábrák).

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2014. év adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2014-es viszonyok nagyobb különbséget mutatnak a fentiekhez képest. Nagyobb arányban jelentkezett a kelet-délkeleti irány, valamint az északi irány is. Kisebb relatív gyakoriság jellemezte a nyugati szélirányokat (ÉNY, NYÉNY, NY, NYDNY, DNY, DDNY, D).

A maximális széllökés sokéves napi maximumának rekordja öt alkalommal dőlt meg az évben, és mindegyik új rekord Kab-hegy állomásunkhoz köthető: február 12. (34.0 m/s), május 4. (34.8 m/s), május 14. (39.1 m/s), május 15. (41.2 m/s), október 22. (34.8 m/s).