2020/21 telének időjárása

Az 2020/2021-as tél a hetedik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség kevéssel meghaladta az 1981-2010-es értéket, de térbeli és időbeli eloszlása nem volt egyenletes.

2020/2021 telén az évszak átlaghőmérséklete +2,5 °C-nak adódott, mely 2,6 °C-kal magasabb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Az észak-magyarországi hegyvidékéki tájaink bizonyultak a tél során a leghidegebbnek (háromhavi átlaghőmérséklet fagypont alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon már jóval fagypont fölötti évszakos átlagok adódtak. Ezen belül kissé enyhébb tájakat dél felé haladva találunk. (1. ábra).

1. ábra
A 2020/21-es tél középhőmérséklete °C-ban

A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. A Dunántúlon a tél 1,5-2 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban. Az Alföldön mintegy 2,5-3,5 °C-kal volt enyhébb, míg a Mátra és a Bükk területén több mint 4 °C-kal magasabb volt a sokévi átlagnál a téli középhőmérséklet.

2. ábra
A 2020/21-es tél középhőmérsékletének eltérése a sokévi átlagtól

Az idei tél országos átlagban 2,6 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a decemberi átlaghőmérséklet tért el (+3,3 °C), melyet a januári (+2,4 °C) és a februári (+2,0°C) követ.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2020/21 telén (interpolált adatok alapján)

A téli küszöbnapok száma is jelzi az enyhébb telet: idén 45 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 20 nappal kevesebb, mint a sokévi átlag. Ugyanakkor a zord napból (Tmin ≤ -10 °C) a 9 nap helyett 2 fordult elő országos átlagban, a téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig mindössze 9 nap adódott a sokévi átlag 24 nap helyett.

4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2020 között (interpolált adatok alapján)

A téli középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901 – 2021 között átlagosan +1,28 °C-nak adódott. A telek melegedése azonban leginkább a februárok enyhébbé válásának köszönhető.

Időszak Sorszám
december  9.
január  19.
február  27.
   
tél  7.
I. táblázat
A 2020/21-es tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

2020/2021 tele a hetedik legenyhébb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2020 decembere a 9. legmelegebb volt az elmúlt 120 év rangsorában. A január a 19., a február pedig a 27. helyre került. (I. táblázat).

5. ábra
A 2020/21-es tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2020/21 telén havonta.

December

Egy november végi hidegfront hatására az átlagosnál hűvösebben indult a december, a sokéves átlagnál 3-4 °C-kal alacsonyabb napi átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek. December 3-tól egy mediterrán ciklon hatására egyre enyhébb légtömegek érkeztek térségünkbe. Országosan a legmelegebb nap december 6-a, ekkor 7 °C-kal haladta meg a napi középhőmérséklet az átlagértéket, ezt követően csökkenni kezdett, és 8-22. között általában 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál. A napi középhőmérséklet 27-ig végig az időszakos átlag fölött volt, de 26-án egy ciklonnak köszönhetően hideg, száraz levegő érkezett a Kárpát-medencébe. December 27-én mértük a hónap során a legalacsonyabb hőmérsékletet, Kakucs állomáson -10,4 °C volt.  Másnap a mediterrán térségből érkező enyhébb légtömegek hatására már 5 °C-kal, 29-én pedig 8 °C-kal enyhébb volt az idő a megszokottnál, majd ismét lehűlés kezdődött.

Január

2021. január folyamán a napi átlaghőmérséklet országos átlaga jobbára nem a sokévi átlag közelében alakult. A hónap első hetében a Kárpát-medence térségének időjárását több mediterrán ciklon alakította, aminek köszönhetően 4-6 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Ezután pár napig az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult a hőmérséklet. Majd a hónap közepén egy Dél-Skandinávia felett örvénylő markáns ciklon hosszan elnyúló frontrendszerének hatására egyre hidegebb levegő áramlott hazánk fölé. A sarkvidéki levegő miatt 4 °C-kal a sokéves átlag alatt maradt a hőmérséklet. Január 20. után dél, délnyugat felől igen enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe. A következő napokban már kora tavaszias időjárás uralkodott: 22-én és 23-án országos átlagban 8,5 °C-kal volt melegebb, mint a sokévi átlag. Ezt követően a kisebb mértékű lehűlés után a hónap utolsó előtti napjára ismét majd 6 °C-kal volt enyhébb idő, mint az ilyenkor szokásos.

Február

Februárban sem a sokévi átlag közelében alakult a napi átlaghőmérséklet országos átlaga. A hónap első hetében a Kárpát-medence térségét több melegfront is elérte, aminek köszönhetően délnyugati áramlással enyhe levegő árasztotta el hazánkat. Így jellemzően 2-9 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Ezután egy mediterrán ciklon hidegfrontja mögött viharos északi, északnyugati széllel hideg légtömeg érkezett. A gyors lehűlésnek köszönhetően a sokévi átlag alá csökkent a hőmérséklet, a hónap leghidegebb időszakában 7°C-kal volt hidegebb az ilyenkor szokásosnál. Majd a hónap utolsó dekádjában egy anticiklon terült el hosszú ideig az ország felett. A nappali hőmérséklet fokozatosan emelkedett, kora tavaszias időjárás uralkodott: 25-én és 26-án országos átlagban 6-7 °C-kal volt melegebb, mint a sokévi átlag. Ezt követően kisebb mértékű lehűlés következett, de a hónap utolsó napjaiban is majd 4 °C-kal volt enyhébb idő, mint az ilyenkor szokásos. (5. ábra).