2019 tavaszának időjárása

2019 tavaszának az első fele a szokásosnál melegebb és szárazabb, a második fele hűvösebb és csapadékosabb volt. A március az 5. legmelegebb volt 1901 óta, és az április is még melegebb volt a szokásosnál, a május viszont a 11. leghidegebb lett 1901-től és a leghidegebb 1991 óta. Összességében a 2019-es a 27. legmelegebb tavasz. A csapadékot tekintve az évszak meglehetősen szárazon vette kezdetét, a március a 10. legszárazabb lett. Az áprilisi csapadékösszeg már az átlag közelében alakult, majd a május szokatlanul csapadékosan telt el. A 2019-es május az elmúlt 119 évben a 3. legcsapadékosabb volt. A rendkívül csapadékos májusnak köszönhetően országosan 2019 tavasza a 19. legcsapadékosabb 1901 óta.
6. ábra
A 2019-es tavasz csapadékösszege
2019 tavaszán a legtöbb csapadék a hegyvidékek mellett a délnyugati határ mentén, a Dél-Dunántúlon, a főváros környezetében és foltokban délkeleten hullott (6. ábra). Ezeken a tájakon nem volt ritka a 230–250 mm feletti évszakos összeg sem, de néhány hegyvidéki állomásunk 300 mm feletti csapadékot is mért (pl. Kékestető: 324,8 mm; Bakonybél: 312,1 mm). Az ország legnagyobb részén a háromhavi csapadékösszeg meghaladta a 150 mm-t. Ez alatti mennyiség nagyobb területen az északkeleti megyékben volt jellemző. Az Észak-Alföldön voltak olyan mérőhelyeink, amelyeken 130 mm alatt alakult a tavaszi csapadékösszeg (pl. Bagamér: 113,7 mm).
7. ábra
A 2019-es tavasz csapadékösszege a sokéves (1981-2010-es)
átlag százalékos arányában kifejezve
A sokévi átlaghoz viszonyított eltérések hasonló térbeli eloszlást mutatnak, mint a csapadékösszegek. Az ország szinte egész területén a sokéves átlag feletti a 2019-es tavasz során hullott csapadékmennyiség (7. ábra). A csapadéktöbblet a főváros és a Mátra, Bükk környékén volt a legnagyobb (+80–100%), de az Alföldön és a Dunántúlon is előfordultak az éghajlati normál 1,5-szeresét meghaladó évszakos összegek. Kevéssel átlag alatti csapadékot (átlag 80–100%-a) csak az Észak-Alföldön és a Zempléni-hegységben található állomásaink mértek.
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2019 tavaszán (interpolált adatok alapján)
Országos átlagban 2019. tavasz csapadékösszege 183,2 mm-nek adódott, ami az 1981–2010-es átlagnál 29%-kal több (8. ábra). Ennek a mennyiségnek azonban közel háromnegyede májusban hullott, tehát nagyon egyenetlen volt 2019 tavaszán a csapadék eloszlása az egyes hónapokban. Márciusban tovább fokozódott a már korábban kialakult aszály, mivel a márciusi csapadék az átlagosnak csupán 27%-a volt. Áprilisban már a normál közelében alakult a csapadékösszeg országos átlagban, majd a rendkívül csapadékos májusban a szokásos több, mint 2-szeresét mértük állomásainkon.
A küszöbnap számok is összességében egy átlagosnál csapadékosabb tavaszt támasztanak alá. Csapadékos nap 34 volt országosan, ami 4-gyel több a sokéves átlagnál. 5 mm feletti csapadékú nap 12 fordult elő (1981–2010-es átlag: 9). Országos átlagban havas nap a meleg március miatt nem volt 2019 tavaszán (átlag: 4). A zivataros napok száma országosan 6-nak adódott, ami 2-vel több az éghajlati normálnál.
9. ábra
Az országos tavaszi csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1981-2010-es)
átlagtól 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)
2019 tavaszának csapadékösszege nem kiemelkedően, de az átlagos felett alakult (+29%). Az illesztett trend ugyanakkor 1901-től közel 20%-os csökkenést mutat (9. ábra).
IdőszakSorszám
március110
április71
május3
tavasz19
II. táblázat
A 2019-es tavasz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában
A 2019-es tavasz egy nagyon száraz hónappal kezdődött, a március a 10. legszárazabb lett 1901 óta, és még az április is a kissé szárazabbak közé tartozott, majd a május a 119 éves adatsorunkban a 3. legcsapadékosabbnak adódott. (II. táblázat). A nagyon csapadékos május miatt az évszak összességében a 19. legcsapadékosabb volt 1901 óta.
10. ábra
A 2019-es tavasz országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981-2010-es)
átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Látszik, hogy április elejéig nagyon száraz időjárás uralkodott hazánkban, majd április második hetében már több csapadék hullott, de ezt követően még volt egy rövidebb száraz periódus. Április végétől május végéig aztán az 5 napos országos csapadékösszeg szinte végig az 1981–2010-es sokéves átlag felett alakult. Május elején és végén előfordultak olyan napok, amikor országos átlagban a szokásos mennyiség 3–4-szerese is előfordult.
Március
A március havi csapadékösszeg országos átlagban 9,4 mm-nek adódott. Az Alföld tágabb környezete és az északkeleti országrész volt a legszárazabb, ezeken a területeken 5 mm alatti összegeket jegyeztünk. Az ország délnyugati részén, valamint a Börzsöny területén jelentkezett a legnagyobb csapadékösszeg, 30-35 mm körüli csapadékösszegeket mértünk. Az 1981–2010-es sokévi átlag mintegy 27%-a hullott le csupán, és ezzel a 10. legszárazabb márciust tudhattuk magunk mögött 1901 óta. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 80%-a) a délnyugati országrészben, míg a legkisebb az Alföld déli részén, valamint a Tisza felső és alsó szakaszán (0–5%) jelentkezett. A csapadékos napok száma országosan 6-nak adódott, ami 3-mal elmarad a sokéves átlagtól. A szokásosnál melegebb időjárás miatt idén országos átlagban havas nap nem fordult elő (1981–2010-es átlag: 3).
Április
A meglehetősen száraz februárt és márciust követően áprilisban már az átlagoshoz közeli mennyiségű csapadék hullott, országos átlagban 40,9 mm, ami az 1981–2010-es átlaghoz közel alakult, csupán 8%-kal maradt el attól. Az ország legcsapadékosabb területei a Dél-Dunántúl, a Mátra és Bükk környezete, a Körösök és Szeged környéke voltak. A legcsapadékosabb helyeken 80 mm fölötti mennyiségek fordultak elő. A szokásosnál sokkal kevesebb volt a havi csapadékmennyiség a középső országrészben, Nógrád megye és a Kisalföld térségében, valamint helyenként a keleti határ mentén, ahol az átlag mindössze 30–50%-a esett. Átlagosnál csapadékosabban alakult a hónap a Dunántúl déli részén, foltokban az Alföldön, valamint az Északi-középhegység egyes területein, amely országrészeken előfordultak kisebb körzetek, ahol a sokéves áprilisi átlag több mint 1,5-szerese is lehullott. A csapadékos napok száma országos átlagban 10-nek adódott, ami megfelel a sokéves átlagnak. Zivataros napok száma országosan 1 jelentkezett, ami szintén átlagosnak mondható. A hónapot meghatározó szokásosnál melegebb időjárás miatt havas nap idén áprilisban nem volt Magyarországon.
Május
2019-ben a május rendkívül csapadékosan alakult, országos átlagban 132,9 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlag 213%-a. Ezzel a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május 1901 óta. A Dunántúlon nagy területen 150 mm-nél is több, az Alföld nagy részén 100 és 150 mm közötti mennyiségben esett csapadék a hónapban, csak északkeleten és a Hármas-Körösnél találunk olyan térségeket, ahol a havi csapadékösszeg 100 mm alatt maradt. A hegységeinkben a 200 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg, de 200 mm feletti értékek előfordultak a főváros környezetében, valamint Zalában is. Még a kevésbé csapadékos északkeleten levő állomásokon is elérte a sokéves átlagot a májusi csapadék mennyisége. Az ország legnagyobb részén a szokásos havi érték 2–2,5-szerese fordult elő. Országosan 18 csapadékos nap volt, ami 7-tel meghaladja a sokéves átlagot. Északon, északnyugaton általában 15–17, északkeleten helyenként 15 alatti, délkeleten és a Dél-Dunántúlon többfelé 20–23 napon fordult elő csapadék. A zivataros napok száma országos átlagban 4-nek adódott (normál: 3). Egyes hegyi állomásainkon előfordult 1–2 havas nap is. Május 5–6-án hazánkban 1985 óta először összefüggő hóréteg is kialakult májusban.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!