2019 nyarának időjárása


A 2019 évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10-12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981-2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. Ezen a nyáron főként a Fertő-tó környékén, illetve a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, míg a Bükk térsége rendkívül csapadékosnak adódott.
Összességében országos átlagban 2019 nyarán az átlagosnál 11%-kal kevesebb csapadék hullott. A nyári hónapok csapadékösszege 178 mm volt, ami az 1981-2010-es sokévi átlag 89%-a. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154 mm volt, amit a Heves megyei Terpes állomáson mértünk. Ezen a nyáron az északkeleti országrészben esett (6. ábra) a legtöbb csapadék: a Bükk északkeleti részén 300 mm-nél is több. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több települése szenvedte a felhőszakadások okozta károkat. A Dunántúl nyugati tájain és az ország déli részén a csapadék évszakos összege 200 mm közelében maradt. Nyáron a középső országrész mellett a Kisalföldön volt a legkevesebb csapadék, néhol a 100 mm-t sem érte el mennyisége. A nyári csapadékösszeg maximuma 432,7 mm volt, melyet Varbó állomáson összegeztünk, míg a legalacsonyabb érték (60,4 mm) a Hanságban fekvő Bősárkányon adódott.
6. ábra
A 2019-es nyár csapadékösszege
Az átlagosnál jóval csapadékosabb volt a Bükk, a Sajó mente, továbbá Tokaj környéke és a Nyírség egy része (125%-190%). Az átlagosnál szárazabb területnek adódott a Kisalföld és Győr-Moson-Sopron megye szinte teljes területe, ahol több, mint 40%-kal kevesebb csapadék hullott a nyár folyamán (7. ábra), mint általában. Máshol jellemzően a sokévi átlag közelében alakult a lehulló csapadék mennyisége.
7. ábra
A 2019-es nyár csapadékösszege a sokéves (1981-2010-es)
átlag százalékos arányában kifejezve
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2019 nyarán (interpolált adatok alapján)
Ahogy 8. ábránkon is jól látható, összességében júniusban és júliusban közel átlagos mennyiségű csapadék érkezett, de az augusztusi csapadékmennyiség 30%-kal elmaradt a sokévi átlagtól. Június és július a 119 év rangsorában középmezőnybe került, míg augusztus a legszárazabb egyharmadba. Összességében az idei nyár a 48. helyezést kapta az 1901-től kezdődő, 119 tagból álló nyarak idősorában (II. táblázat).
IdőszakSorszám
június63
július63
augusztus34
nyár48
II. táblázat
A 2019-es nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában
Nyáron átlagosan 24 csapadékos napot jegyeztünk (napi összeg ≥ 0,1 mm), míg a normál 28 nap. Ezen a nyáron számos településen volt felhőszakadás, amikor egyetlen nap alatt akár 50 mm-t vagy 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék érkezett. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154,9 mm volt, amit Terpes állomáson mértünk június 23-án. Ezen a nyáron Varbó településen 11 nap érkezett legalább 10 mm csapadék, 3 nap 50 mm-t meghaladó és 1 nap 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék. Országos átlagban zivataros nap átlagosan 16 nap volt, mely 5 nappal több, mint a normálérték (11 nap). A legtöbb zivataros napot az idei nyáron Felsőtárkány állomáson jegyezték fel (33 nap).
9. ábra
Az országos nyári csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1981-2010-es)
átlagtól 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)
A nyári csapadékösszegek idősorát tekintve 2019 nyara nem volt kiemelkedően száraz a sokévi áltaghoz képes. A 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trendvonal alapján nem azonosíthatunk statisztikailag szignifikáns változást.
10. ábra
A 2019-es nyár országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981-2010-es)
átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli
A talaj vízbevételének szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek nagy jelentősége van, melyet a 10. ábra szemléltet. Az igen csapadékos május után június második felében az átlagosnál jóval több csapadék érkezett, mely fontos bevétel volt a nyár későbbi időszakaihoz. Júliusban összességében átlag alatti csapadékmennyiség érkezett, csak a hónap végén és augusztus elején haladta meg a sokévi átlagot. Az augusztus közepén érkező csapadék után a hónap végéig már a talaj nem kapott jelentősebb csapadékbevételt.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!