2020 tavaszának időjárása

2020 tavasza rendkívül csapadékszegény, a harmadik legszárazabb volt 1901 óta. A március még csapadékosan kezdődött, majd március 8-án egy hosszú száraz időszak vette kezdetét. A száraz időjárás áprilisban és még májusban is folytatódott. Az április a 4., a május a 14. legszárazabb lett az elmúlt 120 évből. A hőmérséklet tekintetében egy átlagosnak mondható tavasz a 2020-as. A március még közel 1,5 °C-kal, az április 0,7 °C-kal volt melegebb a sokévi átlagnál, a május viszont a tavalyihoz hasonlóan hűvösen telt, a havi középhőmérséklet 1,8 °C-kal elmaradt a megszokottól.
6. ábra
A 2020-as tavasz csapadékösszege
2020 tavasza extrém száraz volt. Az ország döntő részén a 100 mm-t sem érte el az évszak csapadékösszege (1. ábra). Az ország északi felén többfelé 75 mm alatt maradt a tavaszi csapadék mennyisége, de néhol az 50 mm-t sem érte el (pl. Pétervására: 35,0 mm, Aszód: 47,8 mm). Csapadékosabb területnek a hegyvidékek (pl. Nagy-Hideg-hegy: 149,6 mm), a délnyugati országrész és a Tiszántúl számítottak (pl. Gacsály: 146,3 mm).
7. ábra
A 2020-as tavasz csapadékösszege a sokévi (1981-2010-es)
átlag százalékos arányában kifejezve
Hazánk szinte egész területén elmaradt a csapadékmennyiség az átlagtól, csak délkeleten egy-egy helyen érte el azt. Az Észak-Dunántúlon, a középső országrészben és az Északi-középhegységben 60% feletti csapadékhiány is előfordult (7. ábra). Mivel keleten többfelé 100 mm felett alakult a tavaszi csapadék, így a Tiszántúl jellemzően csak 10–30%-kal volt szárazabb a normálnál.
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1981-2010-es) átlag százalékos arányában kifejezve 2020 tavaszán (interpolált adatok alapján)
Országos átlagban 2020 tavaszán 83,0 mm csapadék esett, ami az 1981–2010-es átlag alig fele, 58%-a. A március eleji nagyobb csapadékoknak köszönhetően a tavasz első hónapja az átlagnál kissé (+9%) csapadékosabb volt, majd áprilisban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 26%-a, májusban 54%-a hullott (8. ábra).
A küszöbnap számok alapján nem gondolnánk, hogy egy nagyon száraz évszak volt ez, mivel viszonylag sok napon hullott le a kevés csapadék. Csapadékos nap 26 volt országosan, ami csak 4-gyel marad a sokéves átlagtól. 5 mm feletti csapadékú nap 6 fordult elő (1981–2010-es átlag: 9). Országos átlagban havas nap 2 volt (átlag: 4). A zivataros napok száma országosan 3-nak adódott, ami 1-gyel kevesebb az éghajlati normálnál.
9. ábra
Az országos tavaszi csapadékösszegek százalékos eltérése a sokévi (1981-2010-es)
átlagtól 1901 és 2020 között (interpolált adatok alapján)
2020 tavaszának csapadékösszege jelentősen elmaradt az átlagtól (–42%). Az illesztett trend 1901-től közel 18%-os csökkenést mutat (9. ábra).
IdőszakSorszám
március50
április117
május107
tavasz118
II. táblázat
A 2020-as tavasz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában
A 2020-as március csapadékösszege átlagosnak tekinthető, az 50. legcsapadékosabb március volt. Az április viszont a 4., a május a 14. legszárazabbnak adódott, így a teljes tavasz összességében a 3. legszárazabb lett a 120 éves adatsorunkban (II. táblázat).
10. ábra
A 2020-as tavasz országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1981-2010-es)
átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Az évszak jelentős részén nagyon kevés csapadék hullott. Csapadékosabbnak csak a március első hete számított, amit követően legközelebb csak május végén fordult elő több napon át 10 mm-t meghaladó ötnapi csapadékösszeg. A március 8-tól április 26-ig tartó 50 napos időszakban mindössze 11,7 mm csapadék hullott országos átlagban.
Március
A március átlagosan csapadékosnak tekinthető. A hónap csapadékösszege országosan 38,0 mm volt (átlag 109%-a), amivel 1901 óta az 51. legcsapadékosabb március lett. A legcsapadékosabb területek a hegyvidékek, valamint az ország délkeleti részei voltak. A legtöbb csapadék a Nagy-Hideg-hegyen hullott, 88,0 mm. A legszárazabb helyek az Alpokalja, a Balaton környéke, valamint a Bükk és a Zemplén közötti terület. A legkevesebb csapadék Nemeskisfaludon esett, 10,4 mm. Az említett kisebb csapadékösszegű területeken volt, ahol a szokásos mennyiség fele sem hullott le. Délkeleten viszont helyenként az átlagos márciusi csapadékösszeg kétszerese is leesett. Országos átlagban 9 csapadékos nap volt, ami átlagos. A havas napok száma országos átlagban 2-nek adódott (átlag: 3 nap). Hótakarós nap országosan 1 volt. Zivataros nap országos átlagban nem volt.
Április
A 2020-as április rendkívül száraz volt. Országosan mindössze 11,5 mm csapadék volt, amivel 1901 óta a 4. legszárazabb április lett. Többfelé az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg. Volt olyan állomás, ahol nem hullott mérhető mennyiségű csapadék egész hónapban. A legtöbb csapadék Dunavarsányban hullott, 52,3 mm, amiből 47,8 mm a 29-i zivatarokból származik. A havi csapadékösszeg országosan az 1981–2010-es átlag csupán 26%-ának adódott. A legszárazabb területeken (pl. Vértes, Nógrád megye) a normál 10%-át sem érte el. Átlagos mennyiségű havi csapadék csak néhány olyan állomáson fordult elő, amik lokális záporokból, zivatarokból rövid idő alatt nagyobb mennyiségű csapadékot kaptak. Országos átlagban csak 4 csapadékos nap volt 2020 áprilisában (átlag: 10 nap). Havas nap idén áprilisban nem volt. Zivataros nap országos átlagban 1 adódott, ami megfelel a sokévi átlagnak.
Május
2020 májusának csapadékösszege országos átlagban 33,5 mm volt, ami az 1981–2010-es átlag mindössze 54%-a. Így tehát április után májusban is folytatódott a száraz időjárás, és 1901 óta a 14. legszárazabbnak adódott. A hónap legkevesebb csapadéka Budapest Kelenföldön hullott, 8,5 mm. A középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében többfelé 20 mm alatt maradt a havi összeg, a fővárosban néhol a 10 mm-t sem érte el. Ezeken a legszárazabb területeken a normál csapadékösszeg kevesebb, mint 30%-a esett. A csapadékosabb országrészeken, nyugaton, délnyugaton és a Tiszántúlon általában a szokásos mennyiség 60–90%-át mérték az állomások. A legtöbb csapadék Vasváron volt, 78,7 mm. Száraz hónap ellenére sok napon hullott kevés csapadék. A csapadékos napok száma így 13 lett, ami 2-vel több a sokévi átlagnál. Zivataros nap országosan 2 adódott (átlag: 3 nap).
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!