2022/23 telének időjárása

2020 óta minden tél enyhe volt (az évszakos átlaghőmérséklet 2°C felett), de a 2022-23-as tél az elmúlt hármat is felülmúlta. Az 1901 óta íródó hosszú éghajlati sorban ez lett a második legmelegebb tél. Ez várható is volt, hiszen mindhárom hónap jócskán melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség is meghaladta a szokásosat -­ nagyjából másfélszerese érkezett az 1991-2020-as értéknek országosan -, de térben és időben nagyon változó eloszlással.

Az évszak során lehullott csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatja be a 6. ábra. Az ország legnagyobb részén – az Alpokalja térségének kivételével – mindenhol legalább 100 mm feletti csapadékmennyiséget összegeztünk. A legszárazabb területeken 60-80 mm érkezett csupán. A legkevesebb téli csapadékot Sopron Kuruc-domb állomáson regisztráltuk, ahol mindössze 65,8 mm hullott. A Nagyatád-Balassagyarmat vonalban (valamint a Bükkben és a Mátrában) már 200 mm feletti összegek voltak jellemzőek. Ettől keletre haladva ismét csökkennek az évszakos csapadékmennyiségek. A legmagasabb csapadékösszeget a télen Mátraszentimrén mértük: 293,5 mm-t.

6. ábra
A 2022/23-as tél csapadékösszege

Az országos átlagos téli csapadékösszeg 173 mm volt, amely jócskán meghaladja az 1991-2020-as sokéves normált (115 mm). Ezért hazánk legnagyobb részén a lehullott csapadék mennyisége felülmúlta a sokéves értéket. Az évszakos összeg csak az Alsó-Tisza-vidéken és a Kisalföldön mozgott a megszokott közelében (a nyugati határ mentén pedig a sokéves átlag 80%-a alatt maradt). Az ország középső területei felé haladva nőtt a csapadéktöbblet. Az Északi-középhegységben, a Velencei-tó környezetében, valamint Baranya és Somogy vármegyék határán a sokéves téli összegnek több, mint a kétszerese hullott az elmúlt évszakban (7. ábra).

7. ábra
A 2022/23-as tél csapadékösszege a sokévi (1991-2020-as) átlag százalékos arányában kifejezve
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1991-2020-as) átlag százalékos arányában kifejezve 2022/23 telén (interpolált adatok alapján)

A csapadék időbeli eloszlása alapján elmondható, hogy az évszak eleje volt a csapadékban gazdagabb. A legkevesebb csapadék 2023 februárjában hullott (15,8 mm), mely a sokévi átlagnak mindössze a 43%-a volt. (8. ábra). Ez volt az elmúlt 123 évben a 26. legszárazabb február. Decemberben országos átlagban 75,7 mm érkezett, mely már meghaladta az 1991-2020-es normált, annak 166%-a. A január extrém csapadékosnak számít, a sokéves értéknek kb. a két és félszerese hullott. A havi csapadékösszeg országos átlagban 81,3 mm volt, szemben az ilyenkor szokásos 32,7 mm-rel. Összességében a teljes évszak is jóval csapadékosabb lett, mint az átlagos, országosan másfélszer többet összegeztünk a megszokottnál. Az 1901-től kezdődő idősorban a 2022/2023-as tél a 9. helyre került a legcsapadékosabb telek sorában (II. táblázat).

Időszak Sorszám
december  13.
január  1.
február  98.
   
tél  9.
II. táblázat
A 2022/23-as tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában

A télen országos átlagban 34 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 3 nappal több, mint a normálérték (31 nap). Havas napból országos átlagban 9 napot összegeztünk (normál: 16 nap). Emellett 3 hótakarós napról számolhatunk be, ebből az indexből a normál 29 nap.

9. ábra
Az országos nyári csapadékösszegek százalékos eltérése a sokévi (1991-2020-as) átlagtól 1901 és 2022 között (interpolált adatok alapján)

A téli csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2022/2023 tele jócskán nedvesebb volt, mint a sokévi átlag. Azonban a 9. ábra szerint az országos évszakos csapadékösszegek exponenciális trendbecslése alapján a 123 év alatt nem azonosíthatunk jelentős változást. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben inkább a száraz telek voltak jellemzőek. Utoljára 2018-ban volt a mostanihoz hasonló, az átlagosnál jóval csapadékosabb telünk.

10. ábra
A 2022/23-as tél országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1991-2020-as) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. December első két dekádjában az 5 napos összegek a sokéves átlag felett voltak; különösen a hónap közepén, amikor a megszokottnak majdnem a nyolcszorosát összegeztük. Köszönhető ez a december 9-11. közt hullott országos nagycsapadéknak. Aztán a hónap vége felé és január elején elmaradt a normáltól. Majd január 9-től kezdődően ismét a többszöröse ­ kb. ötszöröse ­ volt az 5 napos összeg az átlagos értéknek. Ezután 2-3 napra lecsökkent a sokéves átlag közelébe, hogy 15-től 23-ig ismét jóval meghaladja azt (hat-hétszerszerese a normálnak). Ezt követően február elején volt még három nagycsapadékos nap, ez jól látszik az ötnapos összegeken. Majd a hónap további része csapadékszegényen telt, csak 25-e körül hullott még említésre méltó mennyiség.

December

December első napjaiban egy mediterrán ciklon hatására nedves levegő áramlott fölénk. Főként a Nyugat-Dunántúlon hozott csapadékot, kezdetben hó, havas eső formájában, majd eső hullott. A délnyugati országrész mellett még északkeleten, főként a középhegységekben tapasztaltak havazást. A következő három napban (december 4-6) ismét nedves levegő érkezett térségünkbe, többfelé csapadékot hozva. 4-én még csak elenyésző, 5-én már a Dunántúlon jelentős mennyiségben. 6-án kelet felé haladt el a hidegfront, ekkor a középső országrészben és a Tiszántúlon okozott csapadékhullást. Ezután legközelebb 9. és 11. között volt csapadékhullás, mely a hónap legnedvesebb napjait hozta el. A fölénk érkező mediterrán ciklonok hatására enyhe és nagy nedvességtartalmú légtömegek áramlottak a Kárpát-medencébe. December 9-én és 10-én országos eső volt, míg 11-én már csak a Dunától keletre hullott. 9-én, de legfőképp 10-én a napi csapadékmennyiség országos átlaga jóval meghaladta a sokéves átlagot. 9-én 13 mm, 10-én 27 mm feletti csapadék hullott országos átlagban, ezek a kb. 1 mm-es sokéves értékekhez viszonyítva hatalmas mennyiségek. 9-én az Északi-középhegységben 20 mm feletti összegeket mértek, míg a Kékestetőn 49 mm-t. 10-én még ennél is magasabb értékeket regisztráltunk: a Nagyatád-Záhony vonaltól délre eső területeken 30 mm feletti csapadékot összegeztünk. Sőt Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben 50-60 mm mennyiség is lehullott, pl.: Szarvas és Mezőtúr állomásainkon 62 mm, Dévaványán 68 mm. Ekkor megdőlt a napi csapadékrekord is, a korábbi rekord 1976-ból származott, Murakeresztúr állomásról: 51,1 mm. A csapadék alakja többnyire eső volt, de a nyugati országrészben és a magasabban fekvő térségekben havas eső, hó is hullott, 11-én hajnalra a Bakonyban, a Bükkben és a Mátrában helyenként vastagabb hótakaró is kialakult. 3 csapadékmentes nap után 15-én és 16-án érkezett ismét jelentősebb mennyiségű csapadék. Megint mediterrán ciklonok miatt volt országos esőzés ezen a két napon. Mindkét esetben az országos átlag háromszor-négyszer több lett a sokéves értéknél. A hónap hátralévő részében már csak 22-én és 23-án volt nagyobb mennyiségű csapadék, a többi napon csak helyileg fordult elő kisebb eső, futó zápor. A hazánkat érintő hidegfront hatására 22-én főként a Dunántúlon, 23-án pedig északkeleten volt jelentősebb csapadékhullás. A hó több állomásunkon minimum 10 napig megmaradt, a hótakarós napok száma Mátraszentimrén és Salgótarján Rónafalu állomáson 13-13, míg Kékestetőn és Sopron Muck-kilátónál 11-11 volt. A legnagyobb hóvastagságot 2022. december 12-én Kékestetőn mértük: 28 cm.

Január

A hónap első hetében kisebb mennyiségű csapadék volt. Harmadikán egy hidegfront többfelé gyenge esőzést okozott, majd meleg és hidegfrontok felváltva követték egymást, a változékony időben elszórtan eső, záporeső fordult elő. Ezt a viszonylagos nyugalmat törte meg a 9-én érkező hidegfront, melyről az Alpok hatására egy mediterrán ciklon fűződött le. Ennek köszönhetően országszerte esett az eső és borult volt az ég. A napi csapadékösszeg országos átlagban 20,3 mm-nek adódott. A Tiszántúlon ez alatti összegeket regisztráltunk, viszont a Dunántúl legnagyobb részén 30 mm-nél is több csapadék hullott, a Bakonyban pedig a 60-70 mm-t is elérte a napi csapadékösszeg. Így ekkor új napi csapadékösszeg rekord született Bakonybélben, 73 mm-rel. 2023. január 10-én is hazánk legnagyobb részén hullott csapadék, ismét a Dunántúlon nagyobb mennyiségben. 15-én egy hidegfront érte el hazánkat, mely felettünk hullámot vetett, lelassult és többfelé csapadékot okozott. Túlnyomórészt eső hullott, de a Nyugat-Dunántúlról havas esőt és havat is jelentettek. Másnap tovább folytatódott a csapadékos idő, jellemzően esővel, de a középhegységek csúcsain, valamint Somogy és Zala vármegyék egyes részein havazás, havas eső is volt. 17-től több mediterrán ciklon is átvonult hazánk felett, több hullámban okozva csapadékhullást. 17-én országszerte esett eső, a középső vármegyékben zivatarok is kialakultak. Hasonló történt 18-án is, döntően eső volt a csapadék alakja. De a középső országrészben ekkor is voltak zivatarok, illetve északnyugaton és nyugaton havazás, havas eső is előfordult. Mindkét napon megerősödött a szél, többfelé viharossá is fokozódott. 19-én egy ciklon hátoldalán északi áramlással a Kárpát-medencébe hideg levegő áramlott, így a csapadék formája több helyen esőről havas esőre, havazásra váltott át. 20-án főként a Tiszántúlon, 21-én pedig inkább a Dunántúlon hullott jelentősebb mennyiségű csapadék, halmazállapota vegyes volt. Ahogy ezekben a napokban, úgy 22-én is egy mediterrán ciklonnak köszönhetően történt a csapadékhullás. Többfelé fordult elő eső, havazás, havas eső. 23-án már csak a Baja­Sopron vonaltól délnyugatra mértünk csapadékot, aminek a mennyisége a határ felé haladva nőtt. Itt a határ mentén 20 mm feletti összegek voltak jellemzőek. A formája - a mediterrán ciklon következtében történt melegedés miatt - eső volt. 25-től a hónap végéig számottevő csapadék már nem fordult elő, csak elszórtan, kisebb mennyiségben. 31-én egy hidegfront vonult át, záporos csapadékot és erős, viharos szelet okozva. A hónapban a legnagyobb hóvastagságot Kékestetőn mértük, 2023. január 21-én: 48 cm. A hó az Északi-középhegység több állomásán a hónap során több napig megmaradt; a hótakarós napok száma Kékestetőn 18, Mátraszentimrén 16, Miskolc Lillafüreden 14, míg Szuha Mátraalmáson 13 volt.

Február

A február nagyon csapadékszegényen telt el. A hónap csapadékos napjai is leginkább az első dekádhoz köthetőek, 1-én, 3-án és 4-én nagy területen volt csapadékhullás. Elsején leginkább eső formájában, de helyenként hózápor is előfordult. Harmadikán már inkább a havazás volt a jellemző csapadékalak, bár a nap folyamán a legtöbb helyen ez havas esőre és esőre váltott át, de északkeleten egész nap havazott. 4-én a vegyes halmazállapotú csapadékot okozó ciklon elhagyta hazánkat. Az ezt követő kb. két hétben anticiklonális hatások érvényesültek felettünk, így nem volt csapadékhullás. Aztán 17-én, egy hidegfront érkezésével megérkezett a csapadék is ­ főként északkeletre. 25-én ismét egy hidegfront érkezett, mely jelentős lehűlést és csapadékot hozott, 24-én kisebb térségekben, 25-én pedig már szinte mindenhol volt csapadékhullás. Többnyire zápor és eső volt a jellemző, de havas eső és délnyugaton havazás is előfordult. 26-án és 27-én még mindig hűvös idő uralkodott, vegyes halmazállapotú, kisebb mennyiségű csapadékkal. 28-tól ismét néhány fokkal enyhébb és szárazabb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. A hónapban a legnagyobb hóvastagságot Kékestetőn mértük, 2023. február 4 és 6 között: 42 cm. A hó az Északi-középhegység magasabb pontjain február során több napig megmaradt; a hótakarós napok száma Kékestetőn 24, Mátraszentimrén 19, Bükkszentkereszten 18, Miskolc Lillafüreden és Szuha Mátraalmáson pedig 17-17 volt.

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!