„Medikán”, avagy mediterrán ciklon trópusi jegyekkel 2015. október elején

Hérincs Dávid meteorológus hallgató

Elsőként érdemes kitekinteni a ciklon kialakulási körülményeire, ugyanis feltételezhető, hogy ennek is köze volt a későbbi kimeneteléhez. Az Atlanti-óceánon szeptember 18-án alakult ki az idei 10. trópusi ciklon, Ida, mely trópusi viharként haladt végig az óceán középső vidékén. Ida 24-én egy tőle északkeletre magassági ciklonális mezővel került kölcsönhatásba (1. ábra), mely a trópusi ciklonból nedvesség-többletet merített, így vastag magas- és középszintű felhőzetet alakított ki. 26-án ez a magassági örvény eltávolodott a trópusi vihartól és kissé gyengült (2. ábra). A Szaharát elérve a magassági ciklon beleolvadt a nagytérségű áramlási mezőbe, de a maradványa a Földközi-tenger nyugati medencéje fölé helyeződött (3. ábra). Végül itt alakult ki - már a felszínen is megjelenve - egy mediterrán ciklon hozzá kapcsolódva.

 
1. ábra
Az Ida trópusi vihar és a vele kölcsönhatásba került magassági ciklon (piros körrel jelölve) szeptember 24-én [1]

 
2. ábra
Az Ida trópusi vihar, és a tőle eltávolodott magassági örvény szeptember 26-án [1]

3. ábra
A magassági ciklon maradványa szeptember 30-ára elérte a Földközi-tengert,
és hozzá kapcsolódva egy mediterrán ciklon alakult ki (Ida időközben feloszlott) [1]

A ciklon rögtön az első napon, szeptember 30-án igen mély konvekciót alakított ki a 22-23 °C-os víz felett. A ciklon központjában kifejlődött konvektív rendszerben (4. ábra) a leghidegebb felhőtetők hőmérséklete a -60, -70 °C-ot is elérte, vagyis igen magasra nyúló zivatarfelhőzet alakult ki. A zivatarrendszer a Baleár-szigeteken már kiadós esőzéseket okozott, helyenként az 50 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék.

 
4. ábra
A ciklonhoz kapcsolódóan kialakult konvektív rendszer a Baleár-szigetek felett 2015.09.30. 07:00 UTC-kor [2]

A ciklon a nap második felében kissé szervezetlenebb lett, feltehetőleg a szigetekkel való kölcsönhatás révén. Éjszaka ugyanakkor megindult kelet felé, és Szardínia felé közeledve ismét egyre szervezettebb struktúrát öltött. Ekkor a Baleár-szigetek keleti tagján már mértek trópusi vihar erősségű, 65 km/h-t meghaladó erősségű átlagszelet, Menorca / Mahon állomáson ugyanis 00 UTC-kor 74 km/h volt a szélsebesség, 115 km/h-s széllökés kíséretében. A települést előzőleg érintette a ciklon központi csapadékrendszere is, mely a néhány órával korábbi radarmérések alapján már jól szervezett, spirális struktúrát vett fel (5. ábra).

 
5. ábra
A ciklon központi, spirális csapadékrendszere Menorca szigeténél 2015.09.30. 20:10 UTC-kor [3]

A ciklon a déli órákra még inkább trópusi jelleget öltött, ugyanis a központjában egy tartós, spirális megjelenésű zivatarfelhőzet keletkezett. A látható tartományú műholdképeken jól meg lehetett figyelni a Szardínia északnyugati részétől a tengerig húzódó túlnyúló csúcsokat, melyek a „szemfalban” lévő intenzív zivatarokat jelezték, míg a ciklon központjában egy kisebb „behorpadás”, szemszerű képződmény alakult ki (6. ábra). A trópusi ciklonhoz hasonló, szemmel rendelkező csapadékstruktúra a radarképeken is megfigyelhető volt, amikor a ciklon elérte a szigetet (7. ábra).

 
6. ábra
A ciklon trópusi jellegű magja jól szervezett, spirális zivatarfelhőzettel, és a központban megjelenő szemszerű folttal
2015.10.01. 14:00 UTC-kor [4]

7. ábra
A ciklon partot érése Szardínián trópusi karakterisztikájú, szinte teljesen zárt szemmel rendelkező csapadékmezővel
2015.10.01. 14:49 UTC-kor [5]

A ciklon a partot érés után egy ideig még megőrizte szervezett, spirális struktúráját, mind a műholdképek, mind a radarképek alapján (8. és 9. ábra). Késő este azonban a szárazföld felett már szervezetlenné vált. Főként a sziget peremterületein több helyen trópusi vihar erősségű, 65-75 km/h-s átlagszél kísérte, 100 km/h körüli lökésekkel, még több órával a partot érés után is.

 
8. ábra
A ciklon Szardínia felett 2015.10.01. 16:00 UTC-kor [4]

9. ábra
A ciklon még néhány órával a partot érés után, 2015.10.01. 16:49 UTC-kor is szervezett, spirális csapadékmezővel rendelkezett [5]

A ciklon trópusi jellegét a szárazföldi légnyomás mérések is megerősítették. Ez leginkább a kis területen belüli jelentős, kezdetben 10 hPa körüli nyomási gradiensben mutatkozott meg. A ciklon Guspini közelében ért partot nem sokkal 16 UTC után, ahol ebben az időben 1000,2 hPa-os légnyomást mértek. Ugyanekkor a körülbelül 70-80 km-rel északnyugatabbra fekvő Capo Caccia mérőállomásán 1010 hPa körüli, míg a sziget északkeleti csücskében 1012 hPa körüli légnyomás volt jellemző. A légnyomás-változás szintén a trópusi ciklonokban megszokott képet mutatta: a ciklonközpont érkezése előtt gyorsan süllyedt a légnyomás Guspini-ben, -5,0 hPa/3 órás nyomástendencia is előfordult, a központ elhaladása után viszont még jelentősebb, +9,4 hPa/3 órás tendenciájú nyomásemelkedés következett be - mindezek az elérhető tengerszintre számított adatok alapján. Ez utóbbi viszont köszönhető volt annak is, hogy a sziget felett a ciklon kissé gyengült, a keleti felén (például Capo Bellavista-n) már csak 1005 hPa körüli volt a legalacsonyabb légnyomás. Az összesített légnyomás adatok jól mutatták mind a jelentős nyomási gradienst, mind a ciklon időbeli haladását (10. ábra).

 
10. ábra
Óránkénti légnyomás adatok Szardíniából október 1-jén – Oristano és Guspini a sziget nyugati felén, a partot érés közelében,
míg Capo Caccia a sziget északnyugati, Capoterra a déli,Capo Bellavista pedig a keleti részén fekszik [6]

Másodikára virradóan a ciklon áthaladt Szardínián, majd észak-északnyugat felé fordulva Korzikát is elérte. Eközben, bár a központi légnyomás lassanként tovább emelkedett, a környező magasnyomás miatt jelentősebbé vált a nyomási gradiens, így pedig erősödött a szél is. Ezt a szárazföldi mérések mellett a műholdas (ASCAT) mérések is megerősítették, melyek közepes trópusi viharnak megfelelő 40-45 csomós, vagyis kb. 75-85 km/h-s szélsebességekről tanúskodtak a Korzika és Franciaország közti tengerrész felett. A Korzika legészakibb csücskén fekvő Ersa - Cap Corse meteorológiai állomás a ciklon központjának átvonulásakor, 09 UTC-kor 120,5 km/h-s átlagszelet mért, mely az Atlanti-óceánon az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont által használt Saffir-Simpson hurrikánskálán már 1-es kategóriájú hurrikánnak felelne meg. A széllökések pedig a környező órákban is hurrikánerejűnek, vagyis 119 km/h-t meghaladónak bizonyultak, de a csúcs e tekintetben is 09 UTC-kor volt 157,5 km/h-val (11. ábra).

 
11. ábra
A Korzika északi csücskén fekvő Ersa – Cap Corse óránkénti szél és légnyomás adatai október 2-án [7]

A ciklon struktúrája már szervezetlen maradt a szigeteken való áthaladás közben. A tenger fölött 2-án ugyan még kialakultak erőteljes zivatarok, de ezek a jelentősebb szélnyírás miatt már nem vették körbe az éppen Korzika északkeleti partvidéke mentén elhelyezkedő alacsonyszintű központot, hanem attól északnyugatra helyezkedtek el (12. ábra). Később ez a kiterjedt zivatarfelhőzet feloszlott, és már csak kisebb területre kiterjedő, viszont helyenként még így is intenzív zivatarok fordultak elő. Végül éjszaka maga a ciklon is elvesztette önálló áramlási rendszerét, és beleolvadt az időközben Délnyugat-Európa felett kialakult ciklonális mezőbe. Megjegyzés: a híradásokban megjelent, Nizza és Cannes környékét sújtó és villámárvizeket okozó felhőszakadásért így már nem közvetlenül ez a ciklon, hanem a maradványa és egy nyugat felől érkező magassági hidegörvény volt a felelős október 3-án.

12. ábra
A ciklon Korzika partjainál 2015.10.02. 8:00 UTC-kor [4]

Kapcsolódó videó:

Képek forrása:

• [1] Dundee Satellite Receiving Station (www.sat.dundee.ac.uk/geobrowse/geobrowse)
• [2] Sat24.com (hu.sat24.com)
• [3] Aemet.es (www.aemet.es/en/eltiempo/observacion/radar)
• [4] EUMETSAT (oiswww.eumetsat.org/IPPS/html/MSG/RGB/EVIEW)
• [5] Sardegna.it (www.sar.sardegna.it/servizi/meteo/imgradar_it)
• [6] Saját szerkesztés, az InfoClmat.fr oldal alapján (www.infoclimat.fr/observations-meteo/archives/1er/octobre/2015/...)