Ó, azok a régi, csudálatos telek...

"1185/86. Európa: Annyira szelíd volt a tél, hogy januárban már a fák virágoztak, februárban fészkeltek és tojtak a madarak, és az almák diónyi nagyságúra megnőttek. Május folyamán Thüringiában az aratást befejezték, augusztus folyamán már a szüretnek is végére jártak."

"1302/03. Európa: Különösen enyhe tél. Újévkor virágpompájukban állottak a fák és igen korán érett be minden termék"

"1331/32. Magyarország: Oly enyhe tél volt, hogy vízkeresztkor is szántottak a magyarok."

"1425/26 Európa: Ismét olyan lágy tél volt, hogy karácsonykor és vízkeresztkor elég virágot lehetett szedni."

"1442/43. Sopron: Ebben az évben jóformán nem volt tél. Az egész télen dolgozni lehetett. Nem fagyott, a föld nem vált keménnyé. Márciusban az erdő zöldellett és Péter-Pálkor már mindent learattak."

"1520/21. Európa: Meleg tél. Februárban a cseresznyefák virítanak."

"1585/86. Erdély: A tél olyan meleg volt, hogy a fák alkalmatlan időben virágoztak, s így utólag elpusztultak."

"1606/07. Brassó: Ebben az esztendőben olyan meleg tél volt, mint azelőtt soha; rendkívüli és fölötte csodálatos dolog ez, mert nem meleg volt hideg helyett, hanem egyenesen nyár az egész téli időszakban."

"1616/17. Gyöngyös: Ismét lágy telek, úgy, hogy 1617. januárban a fák virágoztak, a pacsirták tojtak, a fülemülék énekeltek. Azonban tavasszal először a zöld hideg azután a' ragya, később a jégesők úgy elrontották a' gyöngyösi szőlőket, hogy egy szem sem termett."

"1660/61. Magyarország: Ez évben nagy csoda történt a világon. A télnek majdnem semmi nyoma nem volt; Január havában a kertekben és a berkekben fű és fa zöldelt, mint július havában. A rákövetkező évben az időjárás ép az ellenkező volt és éhség uralkodott."

Forrás: Réthly Antal - Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig.