HungaroMet: 2020. május 4. 14:13
Numerikus előrejelző modelleknél a 100% az nem biztos
 |
Az időjárás numerikus előrejelzés százalékos esélyek szemléltetéséhez szinte kizárólag az ún. valószínűségi előrejelzéseket használjuk. Röviden annyit ezekről a rendszerekről, hogy sok (10, 20, 50 stb.) egymással egyenértékű, tehát azonos térbeli-időbeli felbontású előrejelzésről van szó, amelyekben az alkalmazott modellfizika és parametrizáció, valamint domborzat, felszíntípusok megjelenítése azonos. A valószínűségi időjárás-előrejelzésről honlapunkon részletes leírás található. |
Természetesen nem megbízhatatlanságról van szó, a háttérben tudományosabb okok húzódnak meg. Az OMSZ által is használt ECMWF-EPS modell 50 egyenértékű előrejelzése rendkívüli számítási, informatikai erőforrást igényel, a számítógépes műveletek számát kompromisszum árán csökkenteni kell; ez elsősorban a térbeli-időbeli felbontás csökkentésében mutatkozik meg. A domborzat kevésbé pontos figyelembe vételével (1. ábra) és az előrejelzett időpontok sűrűségének csökkentésével ugyanakkor bizonyos légköri folyamatokat a modellek torzítva tudnak csak előrejelezni.
És ebből következik, hogy hiába "ad" a valószínűségi rendszer egy adott pontra például legalább 1 mm-es csapadékot 100%-os eséllyel, azaz annak minden tagja előrejelez annyit, a különböző egyszerűsítésekből származó pontatlanságok valamennyi tagban egyformán jelentkeznek.
Egy nagyon hétköznapi példán keresztül még egyszerűbben láthatjuk, miről is van szó. Előrejelzési kérdés: fog-e esni a hó a Kékesen? A valószínűségi rendszer minden tagja azt mutathatja, hogy nem, mert +3, +4 fok lesz az előrejelzett hőmérséklet szerint. Igen ám, de a numerikus modell domborzata szerint annak a földrajzi pontnak a magassága csak 500 méter, míg a valóságban 1014 méteren hidegebb van (-1 fok) és a csapadék hó formájában hullhat. Hasonló példát lehetne mondani a budapesti (nagyvárosi) és a zabari (völgyi hideg zug) minimum-hőmérsékletek kapcsán is.
A valószínűségi rendszerek ilyen korlátaival természetesen az OMSZ előrejelző szakemberei tisztában vannak. A modellező szakemberek pedig igyekeznek olyan kompromisszumokat kötni, amelyekkel "nem öntik ki a gyereket a fürdővízzel", tehát az ezen típusú előrejelzések az esetek nagy részében jól használhatóak maradnak.
Összefoglalva: ha a valószínűségi előrejelzése szerint egy előrejelzett esemény valószínűsége 100%, akkor az úgy értendő, hogy a valószínűségi előrejelző rendszer minden tagja (például 50-ből 50 futtatás) prognosztizálja az adott eseményt, de sajnos könnyen lehet, hogy a fenti okok miatt mindegyik egyformán pontatlanul.
Az OMSZ által használt modellek közül a Kárpát-medencére futtatott AROME-nak van az egyik legfinomabb térbeli felbontása. Ezt a modellt leginkább zivatarok előrejelzésére használjuk. Ebben a domborzat meglehetősen közel áll a valóságoshoz. Ugyanakkor a globális ECMWF modellben, különösen a valószínűségi rendszerben a durvább térbeli felbontás elnagyolt domborzatot eredményez, amely csökkenti az előrejelzés pontosságát.
1. ábra: Domborzatok különböző előrejelzési modellekben;
piros kör jelöli a Kékes helyét a térképen, jól láthatóak a magasságkülönbségek
