A nemzeti ünnep időjárása körüli bizonytalanság

Lassan már egy hete borzolja az a frontrendszer az előrejelzők kedélyét, amely a legfrissebb számítások szerint is éppen a nemzeti ünnepen érkezik meg a Kárpát-medencébe. Pár nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a front viszonylag gyorsan - még a reggeli és délelőtti órákban - átvonul az országon, és a délután folyamán megnyugszik az idő. A legújabb modellfuttatások alapján viszont ez a frontrendszer (is) viszonylag lassan, több ún. hullámvetéssel halad keresztül térségünkön. Ezt a jelenséget a Kárpát-medence rendkívül összetett földrajzi-domborzati viszonyai okozzák.

A fent leírtak alapján az idei augusztus 20-i időjárás legvalószínűbb forgatókönyve.

A frontrendszernek kiterjedt, összefüggő, vastag felhőzete nincs, és valószínűleg a következő 24-36 óra során sem fog kialakulni. Az amúgy sem túlságosan gyorsan haladó rendszer azonban az Alpok felett hullámot vet, mozgása tovább lassul, a felhő- és csapadékképződés a környéken valamivel tartósabbá és intenzívebbé válik (1. kép és 2. kép). Emiatt szerdán reggel és délelőtt a Dunántúl északnyugati felén, a főváros térségében és az északi országrészben számíthatunk eső, zápor, illetve egy-egy zivatar kialakulására. Ezt támasztja alá az AROME nagyfelbontású modell által készült csapadékösszeg-előrejelzés is (3. kép). Az ilyen nagyfelbontású, ún. nem hidrosztatikus modellek eredményeinek bemutatásakor egy dolgot fontos megjegyeznünk. Kétség kívül ezek a modellek a legalkalmasabbak a főként nyáron kialakuló záporok, zivatarok, illetve a belőlük származó lokálisan nagyobb csapadékmennyiség előrejelzésére. Azonban az ilyen időjárási jelenségek számtalan helyi adottságra és fizikai tényezőre (domborzat, talajtípus, lokális hőmérsékleti- és nedvességi viszonyok, stb.) olyannyira érzékenyek, hogy a pontos időbeli és térbeli előrejelzésük szinte lehetetlen feladat. Az AROME-hoz hasonló modellek segítségével jobban el tudjuk különíteni a zivatarok által veszélyeztettebb térségeket, pontosabb képet kaphatunk azok várható struktúrájáról és intenzitásáról.

A fent leírtak ismeretében térjünk át a nap második felében várható eseményekre. A front valószínűleg az Északi-Középhegység vonulatán is vet majd egy kisebb hullámot (4. kép). Ennek hatására a Dunántúl nagy részén és a Duna mentén délutánra északiasra fordul a szél, stabilizálódik a légkör, így ott hevesebb zivatarok kialakulásának kicsi az esélye. Hasonlóan csekély a valószínűsége csapadék kialakulásának a Dél-Alföldön, ahol még a meleg és viszonylag száraz légtömeg lesz jelen. A kedd délutáni ismereteink alapján úgy tűnik, szerda délután és kora este intenzív záporok, komolyabb zivatarok leginkább a fővárostól keletre, északkeletre fekvő területeken fordulhatnak elő (5. kép). A nap utolsó óráiban - tehát az esti tűzijátékok idején - elszórtan, legkevésbé a középső országrészben lehet csapadékra és zivatarra számítani az országban (6. kép). A zivatarokhoz társuló kísérőjelenségek közül leginkább felhőszakadás fordulhat elő, de néhol viharos szél is fújhat, és jég is eshet rövid ideig. A 2006-ban tapasztalt intenzitású és szervezettségű zivatarrendszer kialakulására ugyanakkor nem kell számítani!

Az ilyen bizonytalan helyzetekben tanácsoljuk, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a figyelmeztető előrejelzéseinket és a riasztási térképeinket, valamint a radarképet!