2018. december 14. péntek
OMSZ hírek

OMSZ: 2015. augusztus 18. 10:42

Vasárnapi és hétfői özönvíz és okai

Az elmúlt két napban a Balaton, a Gemenci-erdő, A Dunántúli-középhegység és Budapest térségében sokfelé lehullott az átlagos augusztusi csapadékmennyiség, de Budapesten a belvárosban ennek kétszerese.

2015. augusztus 16. 8 óra (06 UTC) és augusztus 18. 8 óra között a Kárpát-medencében a Prága-Szabadka vonal 50-100 km-es körzetében sokfelé hullott 40-135 mm közötti csapadék (1. és 2. ábra), amelyet nem egy helyen heves villámlás, jégeső és szélvihar kísért. Ez főként a Balaton partján, illetve a főváros térségében okozott komoly gondokat a közlekedésben (címkép).

A heves csapadékot a nyugat-délnyugat felől ránk helyeződő ciklon meleg nedves szállítószalagja okozta. Az ilyen szállítószalagok általában a ciklon meleg szektorában, a hidegfront előtt találhatók, és a Genovai-öböl, a Tirrén-tenger, Adriai-tenger, ritkábban az Égei-tenger vagy a Fekete-tenger térségéből szállítanak meleg, nedves levegőt térségünkbe. A mostani szállítószalagban a kihullható víz mennyisége térségünkben elérte a 40-50 mm-t (1 négyzetméter területű függőleges légoszlopban a talaj és a 10 km közötti légrétegben 40-50 liternyi víz volt), ez az augusztusban szokásos mennyiség több, mint kétszerese. Az alsóbb légrétegekben még meleg, a magasban azonban már hidegebb levegő áramlott fölénk, ennek és a nedvességnek köszönhetően rendkívül instabillá vált a légkör. A ciklon mélyülése, közeledése következtében emellett nagy térségben jött létre feláramlás, míg a talaj közelében konvergencia vonalak (összeáramlási vonalak) alakultak ki. A labilis, nedves levegő, illetve a feláramlás és a talajmenti konvergencia rendkívül kedvező feltételeket nyújtott a felhőszakadások létrejöttéhez. A szállítószalagon létrejövő zivatarok nagymértékben különböznek a nyáron jellemző hőzivataroktól, illetve a hidegfrontokon létrejövő zivataroktól, hiszen azok 20-30 perc alatt átvonulnak, megszűnnek, majd utánuk újabb zivatarok már nem alakulnak ki. Ezek a zivatarok azonban más jellegűek, hiszen a nedvesség utánpótlás állandó, és a kialakulásukhoz szükséges feltételek hosszú ideig fennállnak vagy újra termelődnek, így hosszan tartó vagy ismétlődő zivatarok alakulnak ki. Ennek voltak köszönhetőek az elmúlt két nap felhőszakadásai. Budapesten a belvárosban 51 óra alatt több, mint 139 mm csapadékot mértek, ebből 80 mm hétfőn este 1 óra alatt esett le. A 3. ábrán a hétfő este Budapestre lezúdult csapadék mennyisége látható a pestlőrinci radar mérései alapján. ebből látható, hogy a Nyugati pályaudvar és a Margitsziget környékén a ténylegesen megmért 105 mm-nél is több eshetett. (A Pestlőrinc feletti fehér folt annak köszönhető, hogy a radar a feje fölötti csapadékot nem tudja megmérni).

Az ehhez hasonló felhőszakadások nem gyakoriak hazánkban, de azért nem is példa nélküliek, hiszen 1953. június 9-én Dad községben 260 mm esett 24 óra alatt, de Budapesten is volt már hasonló, 2014. 08. 06-án 76 mm, 1937. 05. 23-án 93,9, 1963. 09. 08-án 115.5 mm, 1987. 04. 10-én pedig 86.6 mm csapadékot mértek.

A mai és holnapi (kedd, szerda) még további eső, zápor, néhol zivatar, felhőszakadás az ország északkeleti harmadában (főként a Budapest-Debrecen vonaltól északra) várható további 10-20 mm csapadék, de a hevesebb zivatarokban kis területen 50-60 mm is leeshet. A következő csapadékhullám várhatóan csütörtökön közelít meg bennünket, de már inkább a tőlünk délre és keletre eső térségekben (Horvátország, Szerbia, Erdély) okoz komolyabb csapadékot.


1.ábra
Az elmúlt 48 órában Közép-Európában hullott csapadék mennyisége


2. ábra
A Magyarországon mért csapadék mennyisége vasárnap reggel 8 óra és kedd reggel 8 óra között


3. ábra
A Budapesten hétfőn 18.15 és 20.15 óra között a radar mérések alapján becsült csapadék mennyisége