Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban az 1991–2020-as éghajlati normál közelében alakult, de az évszakban több, az átlagnál jóval hűvösebb, illetve néhány melegebb időszak is előfordult. A csapadékos telet követően tavasszal is a szokásosnál több csapadék hullott, országosan mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag.

Május 22-én, hétfőn kezdődik a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 19-ik kongresszusa Genfben. A WMO az ENSZ szakosított szerve, amely a világban folyó meteorológiai és hidrológiai tevékenységek koordinációjával foglalkozik. Legfőbb döntéshozó testülete a négy évente ülésező Kongresszus, résztvevői a 193 tagállam és terület hivatalos delegációi. Magyarországot idén hazánk genfi Állandó ENSZ és WTO képviselete, az OMSZ és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) nyolc munkatársa képviseli. A hibrid rendezvényre 2023. május 22. és június 2. között a genfi kongresszusi központban (CICG) kerül sor.

A kiváló minőségű homogén adatsorok és a térbeli interpoláció nélkülözhetetlenek a klimatológiai és meteorológiai vizsgálatokhoz. Az OMSZ már 11. alkalommal rendez nemzetközi konferenciát az adathomogenizáció témakörében. 27 országból 45 fő az OMSZ központjában, 30 szakember pedig online vesz részt a május 9-11. között zajló rendezvényen, amit a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Meteorológiai Szolgálatok Hálózata (EUMETNET) is támogat. A találkozó elsődleges célja a módszertani és elméleti szempontok megvitatásának elősegítése.

Az egyértelmű és egységes kommunikáció jegyében az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző rendszerében a figyelmeztető előrejelzéseket ezentúl a hőség helyett magas középhőmérsékletre adja ki. A változás annak érdekében történt, hogy egyértelműbb legyen: a hőségriasztást a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője, az országos tisztifőorvos rendeli el figyelembe véve az OMSZ előrejelzéseit, veszélyjelzéseit.

Az időjárási viszonyok megismerése, feltérképezése már hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. 153 évvel ezelőtt, 1870. május 3-án jelent meg a Budapesti Közlönynek az a száma, amely tartalmazta a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okiratát. Ezzel hivatalosan is létrejött egy olyan önálló magyar intézmény, amelynek legfontosabb feladata az induláskor a meteorológiai állomáshálózat fejlesztése, a meteorológiai mérések szervezése, kiértékelése, valamint az ország éghajlati viszonyainak feltárása volt. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidot nevezte ki. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy intézetünk európai viszonylatban az elsők között jött létre és, hogy a magyar meteorológiai 153 éve áll az emberek szolgálatában.

A Légkör – OMSZ-MMT folyóirat oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Meteorológiai Társaság szakmai tájékoztatójának, a Légkör folyóiratnak a legújabb száma (68. évfolyam, 2. szám).

2023. április 7-én Budapest János-hegyen csak 2,8 fokig emelkedett fel a hőmérséklet, ezzel új fővárosi, legalacsonyabb napi maximumhőmérsékleti rekord született. A korábbi rekord 3,8 fok volt, melyet Budapest Széchenyi-hegy állomásunkon mértünk 1997-ben.

Az áprilisi télies idő új rekordot hozott. 2023. április 6-án Kékestetőn -2 foknál nem emelkedett magasabbra a hőmérséklet, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legalacsonyabb maximum-hőmérséklet rekordja. Az eddigi rekord húsz évig élt és szintén Kékestetőn mértük: 2003-ban ezen a napon -1,9 fok volt a maximum-hőmérséklet.

Az induló termikszezon előtt a rendelkezésre álló információ-többletnek köszönhetően az Országos Meteorológiai Szolgálat módosította az emelést számító algoritmusát.