Az országos évi csapadékösszeg 2020-ban 615 mm volt, mely az 1981-2010-es sokévi átlag 102%-a (12. ábra). A 2020-as év így a 61. helyre került a legkisebb évi csapadékösszeggel kezdődő 120 év hosszú éghajlati sorban. Az év során júniusban és októberben érkezett kiemelkedő mennyiségű csapadék, míg extrémen száraz volt az április és a november (12. ábra). Homogenizált adatok alapján a 2020. januári csapadék 16,5 mm volt, ami az 1981-2010-es normál 50%-a, így a 16. legszárazabb január 1901 óta (12. ábra). Februárban 37 mm érkezett, mely 13%-kal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. A március eleji nagyobb csapadékoknak köszönhetően a tavasz első hónapja az átlagnál kissé (+11%) csapadékosabb volt, majd áprilisban a szokásos csapadékmennyiség mindössze 25%-a, májusban 54%-a hullott (12. ábra). Az április így a 4. legszárazabbnak adódott 1901 óta, míg a május a 16. helyre került a rangsorban. A tavasz pedig a 4. legszárazabbnak adódott. A legtöbb csapadék nyár elején, júniusban érkezett: országos átlagban 106 mm, amely 53%-kal több, mint a normál. A június 1901 óta a 9. legcsapadékosabb június lett. Júliusban és augusztusban is rendre 26% és 32%-kal érkezett több csapadék (12. ábra) a normálnál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Ezen a nyáron Somogy, Zala és Vas megyében hullott a legtöbb csapadék, de a Bükkben is kiemelkedő mennyiségű eső volt. Országszerte számos település szenvedte a felhőszakadások okozta károkat: legalább 6 településen mértünk 100 mm-t meghaladó csapadékot egy-egy napon. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 178 mm volt, amit július 24-én a Somogy megyei Vése állomáson mértünk. A nyár végeredményben a 17. helyre került a legcsapadékosabb nyarak 1901-től kezdődő rangsorában. Szeptemberben a szokásosnál 29%-kal kevesebb csapadékot összegeztünk, az október viszont nagyon csapadékosnak adódott, mivel a normálérték több mint duplája (234%) érkezett (12. ábra). Az október az 1901-től kezdődő rangsorban a 13. legcsapadékosabb volt. Az őszi csapadék közel 80%-a a szeptember 25. és október 15. közötti, alig három hét alatt hullott le, és azon belül október 12 és 13-án volt kiugró. Ezeken a napokon országszerte jelentős számú mérőállomás jelentett 50 mm-t meghaladó napi csapadékmennyiséget, így a napi országos átlag is ekkor volt a legmagasabb 2020-ban. A november különösen száraz volt, a sokévi érték alig harmada (32%) hullott le (12. ábra). Ezzel a 7. legszárazabb november volt. A meglehetősen száraz novembert egy átlagosan csapadékos december követte. A havi csapadékmennyiség országos átlagban 45 mm volt, ami mindössze 2 mm-rel kevesebb az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél (47 mm). A 2020-as év során a hóréteg legnagyobb vastagsága 28 cm volt március 25-én a Baranya megyei Máza állomáson (I. táblázat).
12. ábra
Havi csapadékösszegek 2020-ban az 1981-2010-es normál
százalékában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az évi csapadékösszeg térbeli eloszlása (13. ábra) alapvetően tükrözte a domborzati adottságok hatását, ugyanakkor jelentős területi különbségek is jelentkeztek az országon belül. Zala-megyében és a Bükkben jóval 850 mm feletti évi csapadékösszeg adódott. A legmagasabb évi csapadékösszeget (969,6 mm) 2020-ban a Somogy megyei Vése állomáson összegeztük, ahol az évi összeg ötöde, 178 mm, egy nap alatt zúdult le. Máshol 500 mm közelében és az alatt alakult az évi csapadékmennyiség. 2020-ban Fejér megye és Pest megye délnyugati tájaira érkezett a legkevesebb csapadék. A legkisebb évi csapadékösszeget a Pest megyei Tass állomáson jegyeztünk, ahol mindössze 404,5 mm hullott egész évben (I. táblázat).
13. ábra
A 2020. évi csapadékösszeg
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az 1981-2010-es normált és a 2020. évi csapadékösszeget összevetve elmondható (14. ábra), hogy az ország jelentős részén a megszokott mennyiséghez nagyon közeli (90-110%) értékeket jegyeztük. A normálnál több csapadék érkezett az Alföldre és az Északi-középhegységbe. A Körös-Maros közében helyenként az 1981-2010-es csapadékmennyiség több, mint 130%-a hullott le. A sokévi átlagnál kevesebb csapadék (a normál 80-90%-a) a Dunántúlra érkezett (14. ábra). A Bakonyban és a Mecsekben jóval a sokévi érték alatt maradt a csapadék mennyisége (<80%).
14. ábra
A 2020. évi csapadékösszeg az 1981-2010-es normál %-ában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
A csapadékos december után 2020 januárja igen száraz volt, a 16. legszárazabbnak adódott 1901 óta. Az ország nagy részén 25 mm alatti értékeket jegyeztünk. A legnagyobb havi csapadékösszeg Pécs Egyetem állomáson volt, ahol január 28-án egy markáns hidegfront hatására 48,2 mm csapadék érkezett hózivatar formájában. A legnagyobb hóvastagság 2020. január 29-én Domaháza állomáson 15 cm volt.
Február
A február átlagosan csapadékos volt. A legtöbb csapadék az Alföldön hullott, különösen a Felső-Tisza vidéken és a Körösök vidékén, ahol helyenként 50 mm feletti havi csapadékot összegeztünk. Ugyanakkor az ország északnyugati részén, a Fertő-tó térségében és a Kisalföldön a havi összeg 25 mm alatt marad.
Március
Március átlagosan csapadékosnak tekinthető. A legcsapadékosabb területek a hegyvidékek, valamint az ország délkeleti részei voltak. A legtöbb csapadék a Nagy-Hideg-hegyen hullott, 88,0 mm. A legszárazabb helyek az Alpokalja, a Balaton környéke, valamint a Bükk és a Zemplén közötti terület. A legkevesebb csapadék Nemeskisfaludon esett, 10,4 mm. Az említett kisebb csapadékösszegű területeken volt, ahol a szokásos mennyiség fele sem hullott le. Délkeleten viszont helyenként az átlagos márciusi csapadékösszeg kétszerese is leesett.
Április
A 2020-as április rendkívül száraz volt, az országos havi összeg 11 mm volt, így a 4. legszárazabb lett 1901 óta. Többfelé az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg. Volt olyan állomás, ahol nem hullott mérhető mennyiségű csapadék egész hónapban. A legtöbb csapadék Dunavarsányban hullott, 52,3 mm, amiből 47,8 mm a 29-i zivatarokból származott. A legszárazabb területeken (pl. Vértes, Nógrád megye) a normál 10%-át sem érte el. Átlagos mennyiségű havi csapadék csak néhány olyan állomáson fordult elő, amik lokális záporokból, zivatarokból rövid idő alatt nagyobb mennyiségű csapadékot kaptak.
Május
Április után májusban is folytatódott a száraz időjárás. Homogenizált adatok alapján a 16. legszárazabb helyre került az elmúlt 120 évben. A középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében többfelé 20 mm alatt maradt a havi összeg, a fővárosban néhol a 10 mm-t sem érte el. Ezeken a legszárazabb területeken a normál csapadékösszegnek kevesebb, mint 30%-a esett. A csapadékosabb országrészeken, nyugaton, délnyugaton és a Tiszántúlon általában a szokásos mennyiség 60–90%-át mérték az állomások. Száraz hónap ellenére sok napon hullott kevés csapadék.
Június
Nyár elején érkezett meg a csapadék, június már igen csapadékosan telt. A területi különbségek igen jelentősek voltak: Baranya megyében alig 40-50 mm érkezett egész hónapban, míg az északkeleti országrészben a lehulló csapadék mennyisége helyenként meghaladta a 200 mm-t is. A heves zivatarok, felhőszakadások miatt Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, illetve Győr-Moson-Sopron, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében is több napon volt 30 mm feletti a napi csapadékösszeg. Több – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, illetve Hajdú-Bihar és Heves megyei – állomáson júniusban 200 mm feletti havi összeget rögzítettünk. A legnagyobb napi csapadékösszeg Miskolc állomáson június 26-án hullott: 107,5 mm. Ez több, mint fele az ottani teljes havi mennyiségnek (201,2 mm). A nagy mennyiségű csapadék mellett a zivatarok környezetében megerősödő viharos szél is károkat okozott.
Július
A júliusi csapadékösszeg országos átlagban a sokévi átlagnál 20%-kal több volt, ugyanakkor a csapadék területi eloszlása szélsőségesen alakult. Július folyamán ezúttal a Kisalföldön érkezett a legkevesebb csapadék: a havi csapadékösszeg jellemzően 30 mm alatt maradt. Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt a Dunántúl délnyugati részén és a Tiszántúlon jóval 100 mm feletti havi csapadékmennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte Somogy és Zala megyét. A Somogy megyei Vése állomáson júliusban összesen 269,2 mm érkezett, melyből egyetlen napon, július 24-én a teljes havi összeg 66%-a, azaz 178 mm hullott le. Július 24-én az Alpok térségben alakult ki egy légörvény, amely a Dunántúl több településén özönvízszerű csapadékot és komoly károkat okozott.
Augusztus
Az augusztus összességében csapadékos időjárású volt, noha jelentős területi különbségek adódtak. A havi csapadékösszeg országos átlagban a sokévi átlag felett alakult, mintegy 26%-kal. Ebben a hónapban a Tisza vonalától keletre, különösen a Berettyó-Körös-vidéken esett a legkevesebb csapadék (<20 mm). Ugyanakkor a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a heves zivatarok és felhőszakadások miatt a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. Egy-egy napon özönvízszerű csapadék okozott pusztítást, néhol dióméretű jéggel. Celldömölkön augusztus 17-én 24 óra alatt 135 mm zúdult le, mely új napi rekordot is jelent.
Szeptember
Szeptemberben újra száraz hónap volt. Leginkább a Duna-Tisza köze déli részén maradt el a hónap csapadékmennyisége a sokévi átlagtól, ahol az 1981-2010-es normálnak csupán 30%-a hullott le. Az országban átlagoshoz közeli csapadék a Kisalföldön és az északkeleti országrészben, a Bodrogközben és a Nyírségben volt. A szokásosnál akár 20-40%-kal több csapadék volt a Mosoni-síkon és északkeleten a Tisza közelében fekvő mérőállomásokon.
Október
2020 októbere a korábbi évektől eltérően igen csapadékos volt. Országos átlagban a normál több mint duplája hullott le. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 280-300%-a) az északi - északkeleti országrészre, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentrálódott. A sok csapadék hatására több vízfolyáson (a Sajó, Bódva, Hernád vízrendszerében és az Ipoly folyón is) árhullám alakult ki, az Alföldön megjelent a belvíz. A jelentős mennyiségű csapadék október folyamán több, egymás után kialakuló mediterrán ciklon eredményeként érkezett. A legkevesebb csapadék a Mezőföld déli részén jelentkezett, de itt is a sokévi értéknél közel 10-20%-kal több. A hónap közepén már havazott. Kékestetőn a legnagyobb hóvastagság október 15-én 7 cm volt.
November
A tartós hideglégpárna miatt jellemzően csupán ködös szitálásból származott a csapadék. Somogy, Veszprém és Vas megye nagy részén 5 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. A Tiszántúlon és a Zempléni-hegységben közel 20 mm mennyiségű csapadék adódott. Még a legcsapadékosabb északkeleti hegyvidéki tájakon (Mátra, Bükk) is csak alig haladta meg az összegzett csapadék a 30 mm-t. A országos csapadékösszeg csupán a harmada (32%) volt az 1981–2010-es értéknek. A legtöbb csapadékot Heves megyében, míg a legkevesebb a Dunántúlon összegeztük. A hónap utolsó napjaiban az északkeleti országrész hegyvidéki területein havazott. A hóréteg legnagyobb vastagsága Miskolc Tűzoltóság állomáson november 30-án 11 cm volt.
December
A meglehetősen száraz novembert egy átlagosan csapadékos december követte. A Kisalföldön és a Mezőföldön hullott a legkevesebb, ezeken a területeken általában 20-30 mm-t regisztráltunk. A DNy-i határszélen a Dráva mentén azonban a 70 mm-t is meghaladta a csapadék mennyisége. A hónap elején több mediterrán ciklon hozott változó halmazállapotú csapadékot. A hegyekben havazott. Ezt követően hosszabb ideig ködpárna ülte meg a Kárpát-medencét. December 24-én egy hidegfront hozott jelentős mennyiségű csapadékot, többnyire eső formájában. Dél felől nedves levegő áramlott a térségbe, és az utolsó napok is csapadékosak voltak. A Kékestetőn a legnagyobb hóvastagság 8 cm volt december 28-án.
15. ábra
Havi csapadékösszegek 2020-ban és az 1981-2010-es átlagértékek (mm)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A csapadék éven belüli alakulását a 15. ábrán mutatjuk be. Hazánkban az 1981-2010-es sokévi átlag alapján a legszárazabb hónap közel azonos csapadékmennyiséggel a január és a február. A nyár elején, júniusban szokott a legtöbb csapadék hullani (elsődleges csapadékmaximum), majd az októberi kicsit szárazabb időszak után novemberben egy második csapadékmaximum azonosítható. 2020-ban a január, az április és a november kiemelkedően száraz volt, de még májusban és szeptemberben is a sokévi csapadékmennyiségnél kevesebb hullott. A legtöbb csapadékot júniusban összegeztük (113 mm). A többi nyári hónap is a sokévi átlagnál csapadékosabb volt. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása 2020-ban is szélsőségesen alakult. A rövid ideig tartó nyári felhőszakadások, jégesők több településen is jelentős károkat okoztak. Az őszre várt másodlagos csapadékmaximum októberben érkezett meg, a korábbi évektől eltérően az októberi csapadékösszeg közel 100 mm-nek adódott. Végeredményben 2020 átlagosan csapadékos év volt.
16. ábra
A különböző küszöbértékek feletti csapadékos napok száma
(országos átlag) 2020-ban
A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadék-küszöbnapok számával is (16. ábra). Az év során az állomások országos átlagában összesen 123 napon hullott csapadék, a legtöbb csapadékos nap (> 0,1 mm) júniusban (15 nap) és októberben fordult elő (13 nap), melytől alig marad el a decemberi (13 nap) érték. 2020-ban a nyári hónapokban és októberben jegyeztünk a legtöbb 30 mm feletti napi csapadékösszeget.
17. ábra
Azon napok száma 2020-ban (országos átlag) amikor 1 mm-nél
több csapadék esett és az 1981-2010-es átlagértékek
2020-ban 4 nappal kevesebbet jegyeztünk azokból a napokból, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az 1 mm-t (normál: 86 nap; 2020: 82 nap). A szokásos éves menet (17. ábra) szerint májusban és júniusban kellene a legtöbb 1 mm csapadék feletti napot detektálnunk. 2020-ban június (12 nap) és október (10 nap) után júliusban és decemberben fordult elő a legtöbb ilyen nap. A 20 mm-t elérő napokból (2020: 6 nap), és a 10 mm-t elérő napokból (2020: 18 nap) közel ugyanannyi volt, mint az 1981-2010-es átlag. Havas napból lényegesen kevesebb fordult elő a vártnál országos átlagban: 24 helyett 8 nap. A legtöbb havas napot 2020-ban Kékestető állomáson összegeztük (53 nap).