Az országos évi csapadékösszeg 2019-ben 631 mm-nek adódott, mely az 1981-2010-es sokévi átlag 105%-a (12. ábra). A 2019-es év így a 71. helyre került a legkisebb évi csapadékösszeggel kezdődő 119 év hosszú éghajlati sorban. Az év során májusban és novemberben érkezett kiemelkedő mennyiségű csapadék, míg extrémen száraz volt a március (12. ábra). Az év egy átlagosan csapadékos januárral kezdődött, majd februárban és márciusban már alig esett az eső. Februárban a sokévi átlag alig 40%-a hullott, márciusban pedig még annál is kevesebb (28%). A 2019. évi március a 10. legszárazabb március lett 1901 óta a homogenizált adatsor szerint. A tavasz második hónapjától megérkezett a korábban hiányzó csapadék. Az április már átlagosan csapadékos lett, míg májusban kinyíltak az égi csatornák, és az 1981-2010-es sokévi átlag több mint duplája zúdult le (215%). A májusi országos csapadékösszeg 134 mm volt, így 2010 és 1939 májusa után a 2019. évi a 3. legcsapadékosabb május a rangsorban 1901 óta. 2019 nyarának első két hónapjában összességében a normálértékhez hasonló mennyiségű csapadék érkezett, időben azonban igen koncentráltan. A nyári hónapokban gyakoriak voltak a felhőszakadások és jégesők. 2019-ben összesen 7 napon hullott 100 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék az OMSZ mérőállomásain. Az özönvízszerű eső több településen is károkat okozott. Augusztusban a bükki felhőszakadások ellenére országos átlagban a sokévi átlagnál 30%-kal, míg szeptemberben 20%-kal kevesebb csapadék hullott. Október ismét nagyon száraznak adódott, a szokásos csapadékmennyiség csupán fele (55%) hullott le. A november és a december már az átlagosnál csapadékosabban telt. A 2019. novemberi csapadékösszeg országos átlagban elérte a 85 mm-t, amely a sokévi átlag 173%-a. 2019 decemberében a csapadékos november után újra viszonylag sok csapadék érkezett, a hónap elején hó formájában. A havi csapadékmennyiség országos átlagban 58 mm volt, ami 11 mm-rel több az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél (47 mm). December 15-én a Kékestetőn a hóréteg legnagyobb vastagsága 21 cm volt (12. ábra).
12. ábra
Havi csapadékösszegek 2019-ben az 1981-2010-es normál
százalékában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az évi csapadékösszeg térbeli eloszlása (13. ábra) alapvetően tükrözte ebben az évben is a domborzati adottságok hatását, azonban ezúttal igen jelentős területi különbségek is adódtak a Dunántúl és a Tiszántúl között. Zala-megyében, a Bakonyban és a Bükkben jóval 850 mm feletti éves csapadékösszeg fordult elő. A legmagasabb évi csapadékösszeget (946 mm) 2019-ben Bakonybél állomáson összegeztük. A csapadékban szegény tavaszi és őszi hónapok miatt a Kisalföldön és az Alföld keleti tájain 500 mm közelében és az alatt alakult az évi csapadékmennyiség. A legalacsonyabb éves csapadékösszeget a Békés megyei Orosháza állomáson jegyeztünk, ahol mindössze 381,7 mm volt az éves mennyiség (I. táblázat).
Az egyhavi SPI (standardizált csapadékindex) alapján 2019 februárjában olyan kevés csapadék hullott, hogy az SPI1 értéke -1 alá csökkent, és elérte a meteorológiai aszály kritériumát országos átlagban. A március folyamán továbbra sem érkezett számottevő csapadék, így néhány északi megyét kivéve az ország jelentős részén extrém meteorológiai aszály alakult ki (SPI1= -2,17). A májusban érkezett csapadékmennyiség azonban az ország egészét extrémen nedves kategóriára tudta módosítani (SPI1=+2,35), és ezzel hosszabb időszak csapadékhiányát pótolta. Júniusban a Kisalföldön, míg augusztusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakult ki újra extrémen száraz terület az SPI1 értékek területi eloszlása alapján. A hosszabb időszak csapadékát jellemző indexek, így az SPI3, SPI6 és SPI9 esetén országos átlagban 2019-ben a március és az április érte el a meteorológiai aszály definícióhoz szükséges -1-es értéket, míg az SPI12 alapján csak a március volt aszályos.
13. ábra
A 2019. évi csapadékösszeg
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az 1981-2010-es normált és a 2019. évi csapadékösszeget összevetve elmondható (14. ábra), hogy az ország jelentős részén a megszokott mennyiséghez nagyon közeli (90-110%) értékeket jegyeztük. A normálnál jóval több csapadék érkezett Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére. Ezeken a tájakon helyenként az 1981-2010-es csapadékmennyiség több, mint 120%-a érkezett. A sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék (a normál 80-90%-a) főként a Felső-Tisza vidéken hullott (14. ábra).
14. ábra
A 2019. évi csapadékösszeg az 1981-2010-es normál %-ában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
A csapadékban szegény december után 2019 januárja kicsit csapadékosabb időjárású volt. Az ország nagy részén 20-40 mm közötti értékeket jegyeztünk. Vas, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben 20 mm körüli csapadékösszegek voltak jellemzőek. A legkisebb januári csapadékösszeget Nagykanizsa állomáson mértük, ahol 15 mm alatt maradt a csapadék mennyisége. A januári csapadék főként a keleti országrészre koncentrálódott: Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén a csapadékösszeg megközelítette, helyenként meghaladta az 50 mm-t. Tiszabecs állomáson 88 mm volt a havi összeg. A Bakonyban, a Mátrában és a Bükkben többször esett hó januárban. A legnagyobb hóvastagság 46 cm volt, melyet a Kékestetőn figyeltünk meg január utolsó napjaiban.
Február
A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadék érkezett, mely messze elmaradt az 1981-2010-es sokévi átlagtól. A legtöbb csapadék a Dunántúlon Zala és Baranya megyében hullott, mely 30 mm feletti összegeket jelentett. Ugyanakkor az ország szinte teljes egészén a havi összeg 15 mm alatt maradt. A legkevesebb csapadékot Heves megyében összegeztük, itt egy-egy állomáson a havi összeg nem érte el az 5 mm-t sem. A hónap folyamán alig pár nap hullott országos átlagban 1 mm-nél nagyobb mennyiségű csapadék. A csapadékos időszakok frontátvonulásoknak voltak köszönhetők, melyek némileg megtörték a térségünkben tartósan fennálló anticiklonok uralmát. A legtöbb csapadék a hónap elején hullott egy markáns ciklon előoldalán érkező magas nedvességtartalmú légtömegeknek köszönhetően. Ekkor többfelé havazott, Zala megyében egy nap alatt közel 30 mm csapadék hullott. A Kékestetőn azonban a hónap elejétől már fokozatosan csökkent a korábban kialakult hóréteg vastagsága. A hónap további része pár napot kivéve alapvetően csapadékmentesen telt.
Március
A hónap meglehetősen száraz volt, a csapadék mennyisége csupán 3 napon haladta meg az 1 mm-t országos átlagban. A március havi csapadékösszeg országos átlagban a 10 mm-t sem érte el. Az Alföld tágabb környezete és az északkeleti országrész volt a legszárazabb, ezeken a területeken 5 mm alatti összegeket jegyeztünk. Az ország délnyugati részén, valamint a Börzsöny területén jelentkezett a legnagyobb csapadékösszeg, 30-35 mm körüli csapadékösszegeket mértünk.
Április
A meglehetősen száraz februárt és márciust követően áprilisban már az átlagoshoz közeli mennyiségű csapadék hullott országosan, ami többfelé mérsékelte, vagy meg is szüntette az egyre súlyosabb aszályt. A szárazság tovább folytatódott ugyanakkor a középső országrészben, Nógrád megye, a Kisalföld térségében, valamint helyenként a keleti határ mentén. Ezeken a területeken a havi csapadékösszeg sokfelé a 25 mm-t sem érte el. A legkisebb havi csapadékösszeget, 12,1 mm-t a Kisalföldön levő Dunakilitin mérték, de hasonlóan száraz volt a hónap Budapesten is (pl. Ferencváros: 13,3 mm). Az ország legcsapadékosabb területei a Dél-Dunántúl, a Mátra és Bükk környezete, a Körösök és Szeged környéke voltak. A legcsapadékosabb helyeken 80 mm fölötti mennyiségek fordultak elő. A legnagyobb havi csapadékösszeget, 97,6 mm-t a Baranya megyei Királyegyházán mérte társadalmi csapadékmérőnk.
Május
2019-ben a május rendkívül csapadékosan alakult, a Dunántúlon nagy területen 150 mm-nél is több, az Alföld nagy részén 100 és 150 mm közötti mennyiségben hullott csapadék a hónapban, de foltokban ott is előfordult ennél nagyobb érték, csak északkeleten és a Hármas-Körösnél találunk olyan térségeket, ahol a havi csapadékösszeg 100 mm alatt maradt. A hegységeinkben a 200 mm-t is meghaladta a havi összeg (pl. Bakonybél 246,7 mm (Bakony); Kékestető 237,2 mm (Mátra); Máza 204,0 mm (Mecsek)), de 200 mm feletti értékek előfordultak a főváros környezetében (pl. Kőbánya: 220,5 mm), valamint Zala megyében (Gutorfölde: 238,6 mm).
Június
Bár a júniusi csapadékösszeg átlagoshoz közeli volt, a területi különbségek igen jelentősek voltak: az Ipoly mentén és a Kisalföldön alig 25 mm érkezett egész hónapban, míg az északkeleti országrészben a lehulló csapadék mennyisége helyenként megközelítette a 200 mm-t. A legkevesebb csapadékot az Ipoly mellett, Tésa állomáson mértük (5,2 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Békés és Csongrád megyében jóval 100 mm feletti mennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte a Bükk-hegység környezetét: Terpes állomáson júniusban összesen 248,8 mm csapadékot rögzítettünk. Ezen a Heves megyei állomáson csupán egy nap alatt, június 23-án 154,9 mm eső esett (I. táblázat). Napi csapadékrekordot döntött ezen kívül Rakamaz állomás, ahol június 16-án 144,4 mm hullott, míg június 19-én Fonyódon 117,8 mm csapadék érkezett. Több állomáson rövid idő alatt közel egy teljes hónapnak megfelelő csapadékmennyiség zúdult le. Az extrém csapadék mellett a zivatarok környezetében megerősödő orkán erejű szél is károkat okozott.
Július
Júliusban ezúttal a Kisalföldön érkezett kevés csapadék: a havi összeg jellemzően 20 mm alatt maradt. A legkevesebb csapadékot Hegyeshalom állomáson mértük (12,8 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt a Dunántúl nyugati tájain, de Magyarország számos állomásán is jóval 100 mm feletti havi csapadékmennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét: Bátorligeten júliusban összesen 158,5 mm-t mértünk. A csapadék időbeli eloszlása itt igen szélsőségesen alakult, mivel 24 óra alatt, július 27-én ebből 111,2 mm érkezett, ami a teljes havi összeg 70%-a.
Augusztus
Az augusztus összességében száraz időjárású volt, noha jelentős területi különbségek adódtak. A havi csapadékösszeg országos átlagban 43,2 mm-nek adódott, amely a sokévi átlag mindössze 69%-a. Ebben a hónapban a Tisza vonalától keletre, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alig esett csapadék, a havi összeg 10 mm alatt maradt. Fehérgyarmaton és Kondoroson egész augusztusban mindössze 3,1 mm-t összegeztünk. Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a heves zivatarok és felhőszakadások miatt a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. A Bükk keleti és déli előterében, illetve a Cserehátban a hónap során lehulló csapadék mennyisége meghaladta 100 mm-t. A legnagyobb havi csapadékösszeget Szőlősardó állomáson összegeztük (171 mm), míg Varbón 169,3 mm adódott. Egy-egy nap özönvízszerű csapadék okozott pusztítást, néhol dió- és tojásméretű jéggel. Bükkzsércen augusztus 1-én 24 óra alatt 110,6 mm zúdult le, míg Varbó állomáson augusztus 13-án a napi csapadékösszeg elérte a 126 mm-t.
Szeptember
2019-ben a szeptember a szokásosnál kissé szárazabban alakult az ország nagy részén. A legcsapadékosabb területek a Duna-Tisza közén (pl. Kiskunhalas: 113,0 mm) és az Alpokalján (pl. Sopronhorpács: 99,0 mm) voltak. 50 mm feletti havi csapadékösszeg hullott továbbá többfelé az Északi-középhegységben, a Dráva mentén, Zalában, a Bakonyban és a Kisalföld nyugati felén. A legszárazabb helyeken viszont a szeptemberi csapadék mennyisége a 20 mm-t sem érte el. Az ország legszárazabb vidékeit északkeleten (pl. Milota: 11,2 mm; Tiszabecs: 13,3 mm) és Komárom-Esztergom megyében (pl. Tata: 14,0 mm) találjuk.
Október
A 2019-es október a szokásosnál sokkal szárazabban alakult, főleg az Alföldön többfelé, a középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében, ahol nagy területen 20 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. Nógrádban, a Mátra és a Berettyó térségében kisebb körzetekben még a 10 mm-t sem érte el (pl. Biharnagybajom: 8,0 mm; Recsk: 7,5 mm). A legkisebb havi csapadékösszeget, 3,8 mm-t Nógrádszakálon mérték. A Dél-Dunántúlon, az Alföld délnyugati részén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többnyire 30–40 mm körüli mennyiségben hullott csapadék a hónap folyamán. Ennél csak a nyugati határszél, Alpokalja volt csapadékosabb, de még a Vas megyei Szentpéterfán is, ahol az országban a legcsapadékosabb lett a hónap, csupán 57,1 mm volt az októberi csapadék mennyisége.
November
A száraz október után egy nagyon csapadékos hónap következett. 2019 novemberének csapadékösszege országos átlagban 83,7 mm volt, amivel 1901 óta a 20. legcsapadékosabb november lett. A Dunántúl középső és délnyugati részén, valamint az Északi-középhegység térségében nagy területen 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg (pl. Bakonybél: 123,7 mm) A Mátrában 150 mm feletti csapadékösszegek is előfordultak (pl. Kékestető: 167,9 mm). A legkevesebb csapadék a délkeleti országrészben Csongrád és Békés megyékben hullott (pl. Újkígyós: 39,4 mm).
December
2019 decemberében a csapadékos november után újra viszonylag sok csapadék érkezett, a hónap elején hó formájában. A havi csapadékmennyiség országos átlagban 58 mm volt, ami 11 mm-rel több az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél (47 mm). A csapadék területi eloszlása változatos képet mutat. Az ország déli és délkeleti tájain hullott a legkevesebb csapadék, ezeken a területeken általában alig 30 mm-t regisztráltunk. A Dunántúli-középhegységben azonban 100 mm fölötti mennyiséget összegeztünk. A legnagyobb havi csapadékmennyiséget (143,5 mm) Bakonybél Somhegypuszta állomáson mértük, ahol december 22-én, egyetlen nap alatt 65,5 mm eső érkezett.
15. ábra
Havi csapadékösszegek 2019-ben és az 1981-2010-es átlagértékek (mm)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A csapadék éven belüli alakulását a 15. ábrán mutatjuk be. Hazánkban a sokévi átlagok alapján a legszárazabb hónapok általában a január és a február. A nyár elején, júniusban szokott a legtöbb csapadék hullani (elsődleges csapadékmaximum), majd az októberi kicsit szárazabb időszak után novemberben egy második csapadékmaximum azonosítható, bár mértéke sokéves átlagban általában csökken. 2019-ben a tél vége és a tavasz első hónapja kiemelkedően száraz volt, míg májusban a sokévi csapadékmennyiség többszöröse hullott. A várakozásainktól eltérően a legtöbb csapadék tehát nem júniusban, hanem májusban érkezett 2019-ben, mely az aszályos időszak után aranyat ért. A nyári hónapok havi csapadékösszege ugyan elérte a sokévi átlagot, azonban időben nagyon szélsőséges eloszlásban érkezett. A rövid ideig tartó felhőszakadások több településen is károkat okoztak. Augusztustól októberig már mindegyik hónap szárazabb volt, mint az 1981-2010-es időszakban. Végül novemberre és decemberre érkezett újra több csapadék, amely az őszi hónapok hiányát kompenzálta. Az őszre várt másodlagos csapadékmaximum tehát 2019 novemberében megérkezett, és így lehetett átlagosan csapadékos az év.
16. ábra
A különböző küszöbértékek feletti csapadékos napok száma
(országos átlag) 2019-ben
A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadék-küszöbnapok számával is (16. ábra). Az év során az állomások országos átlagában összesen 130 napon hullott csapadék, a legtöbb csapadékos nap (> 0,1 mm) májusban (19 nap) és novemberben fordult elő (17 nap), melytől alig marad el a januári (16 nap) érték. 2019-ben május, június és júliusban jegyeztünk a legtöbb 30 mm feletti napi csapadékösszeget.
17. ábra
Azon napok száma 2019-ben (országos átlag) amikor 1 mm-nél
több csapadék esett és az 1981-2010-es átlagértékek
2019-ben 1 nappal kevesebbet jegyeztünk azokból a napokból, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az 1 mm-t (normál: 86 nap; 2019: 85 nap). A szokásos éves menet (17. ábra) szerint májusban és júniusban kellett volna a legtöbb 1 mm csapadék feletti napot detektálnunk. 2019-ben januárban (8 nap), májusban (16 nap) és novemberben (12 nap) fordult elő a legtöbb ilyen nap. A 20 mm-t elérő napokból (2019: 5 nap), és a 10 mm-t elérő napokból (2019: 18 nap) közel ugyanannyi volt, mint az 1981-2010-es átlag. Havas napból lényegesen kevesebb fordult elő a vártnál országos átlagban: 24 helyett 16 nap. A legtöbb havas napot 2019-ben Kékestető állomáson összegeztük (60 nap).