2020-ban május kivételével a havi középhőmérséklet minden hónapban magasabb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál (3. ábra). Homogenizált adatok alapján a 2020. májusi középhőmérséklet 1,9°C-kal maradt el a standard éghajlati normáltól. Ezzel szemben februárban 4,7 °C-os, míg decemberben 3 °C-nál nagyobb pozitív anomália adódott. A sokévi értékkel szinte teljesen megegyezett a júliusi középhőmérséklet, de januárban és novemberben is minimális volt a hőmérséklet eltérése a normáltól. Homogenizált adatok alapján 2020 februárja a harmadik legmelegebbnek adódott 1901 óta, míg december a 9., augusztus a 10. helyre került a rangsorban. Ezzel együtt 2020-hoz köthető a harmadik legmelegebb tél a hosszú éghajlati adatsor 1901-es kezdete óta.
3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es)
átlagtól 2020-ban (homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
2020. január folyamán a napi átlaghőmérséklet országos átlaga jobbára a sokévi átlag közelében alakult, kivéve az utolsó napokat (4. ábra). Addig a Kárpát-medence térségének időjárását főként anticiklon alakította, ami kedvezett a hideglégpárnás helyzet tartós fennállásának. Az érkező gyenge időjárási frontok valójában jelentős változást nem hoztak, és a ködös, párás, borús időjárás sokáig fennmaradt. Január 26. után nyugatias áramlással óceáni eredetű igen enyhe, kezdetben nedves, majd egyre szárazabb légtömegek érkeztek térségünkbe. A nappali hőmérséklet rendkívül gyorsan emelkedett, és kora tavaszias időjárás uralkodott: országos átlagban 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap végén a szeles és változékony időjárás kiseperte a hidegpárnát, és hatására a levegő minősége is jelentősen javult, különösen a szállópor koncentrációja csökkent.
Február
Tavaszra jellemző változékony, igen enyhe és szeles időjárás uralkodott februárban (4. ábra). A hónap elején volt a legmelegebb, néhány napig közel tíz fokkal a sokévi átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet. A Kárpát-medencét elérő hidegfrontot orkán erejű széllökések kísérték, és a front mögött érkező hideg légtömegek miatt jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Egy anticiklon kiépülésével február 8-ra a fagypont közelébe csökkent a napi országos átlag. A hónap közepén egy ciklon áramlási rendszerébe kerülve nyugat, délnyugat felől igen enyhe, többnyire száraz léghullámok érkeztek. Később az intenzív nyugatias áramlás miatt a hónap végéig jellemzően a sokévi átlagnál enyhébb időjárás uralkodott.
Március
Március első felében folytatódott a februárihoz hasonló időjárás. Ezt az időszakot is gyakori frontátvonulások jellemezték, összességében az átlagosnál több fokkal melegebb időjárással. Egy hidegfrontot követően jelentős lehűlés vette kezdetét (4. ábra). Március 15-én még csak az ország északi felén, másnap országszerte komoly fagy alakult ki. Ezt követően néhány napig egy anticiklon alakította időjárásunkat nagy napi hőingással. Az utolsó dekádban egy markáns hidegfront érte el a Kárpát-medencét észak felől, és hideg, sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el az országot. A Dél-Dunántúlon több napon át havazott. Később a napi középhőmérséklet ismét az átlagos felett alakult, bár ezeket a napokat nagy napi hőingás jellemezte. A hónap végén újból egy hidegfront hozott jelentős lehűlést, és helyenként -10 °C-nál is hidegebb volt.
4. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2020. január, február, március
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Április
Az április az átlagosnál sokkal hidegebb időjárással kezdődött (5. ábra), a hónap első három napján országszerte fagyott. Mindhárom napon megdőlt a minimumhőmérséklet napi országos rekordja. Az április 1-jén Zabaron mért –11,9°C a második legalacsonyabb áprilisi napi minimumhőmérséklet 1901 óta. Később lassan emelkedett a hőmérséklet, és egy anticiklonnak köszönhetően nyugodt, napos volt az időjárás, nagy napi hőingással. A hónap közepén egy hidegfront hozott jelentős lehűlést. Április 15-én Zabaron –8,9°C-ig hűlt le a levegő, ami új napi országos rekord. A következő néhány napon ismét anticiklonális hatások érvényesültek, és jelentős melegedés történt. Később frontátvonulások tették változékonnyá az időt. A középhőmérséklet ugyan a sokéves átlag körül alakult, de nagy volt a napon belüli hőingás. A hónap átlagosnál melegebb idővel búcsúzott (5. ábra).
Május
A május nagy részén az átlagosnál hűvösebb volt az időjárás (5. ábra). A hónap első hetében több hidegfront is átvonult hazánk felett, napról-napra egyre hűvösebb időt okozva ezzel. Az első dekád végén a délnyugatira forduló áramlással jelentős melegedés vette kezdetét, az országos napi középhőmérséklet néhány napig az 1981–2010-es átlag felett alakult. A korai nyári idő azonban tiszavirág életű volt, mert egy markáns hidegfront miatt jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Ekkor a fagyzugok mellett elsősorban az Alföldön, nagyobb területen 2 m-es magasságban is fagyott A hónap hátralévő részén jellemzően a szokásosnál hűvösebb időjárásban lehetett részünk a frontátvonulásoknak köszönhetően. Az utolsó napokban is észak, északkelet felől folyamatosan hűvös levegő érkezett a Kárpát-medencébe egy anticiklon keleti peremén.
Június
A hónap első napjaiban az országos napi átlaghőmérséklet még jóval a sokévi átlag alatt alakult (5. ábra). Később időjárásunkat egyre melegebb, ugyanakkor labilis légtömeg alakította, melynek hatására emelkedett a napi középhőmérséklet. A Balaton vizének hőmérséklete a második dekád elejére már 20°C fölé emelkedett. A második dekádban szinte végig a sokévi átlag felett volt a középhőmérséklet, majd az időszak végén egy sekély ciklonális mező felhős, csapadékos és szeles időt hozott. Június 25-től egy magassági hidegörvény alakította a Kárpát-medence időjárását. Ezekben a napokban a napi országos csúcshőmérséklet a 30 °C-ot is jócskán meghaladta. Június 29-én elérte hazánkat egy hidegfront, mely véget vetett a hőségnek.
5. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2020. április, május, június
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Július
Július első hetében még a sokévi átlag felett volt a napi országos átlaghőmérséklet (6. ábra), azonban egy markáns hidegfront átvonulását követően július 7-én jelentősen visszaesett a napi átlaghőmérséklet. Később egy gyenge anticiklon felépülése rövid felmelegedést hozott: július 11-én mértük Pécsett a hónap legmagasabb csúcshőmérsékletét (36,5 °C). A hónap közepén azonban frontátvonulásoknak köszönhetően hűvösebb légtömegek alakították az időjárást, és tartósan a sokévi átlag alatt maradt a napi országos átlaghőmérséklet. Az átlagosnál hűvösebb időszak az utolsó dekád közepéig tartott, majd a hónap utolsó napjaiban újra megerősödött a nappali felmelegedés, és a július meleg nyári idővel búcsúzott. Igazán tartós és intenzív hőhullám nem alakult ki, a napi középhőmérséklet országos átlagban csak július 30-án haladta meg a 25 °C-ot.
Augusztus
Augusztus elején a napi átlaghőmérséklet még a sokévi átlag körül mozgott, mert egy hullámzó frontrendszer alakította időjárásunkat (6. ábra). Ezt követően egy anticiklon hatására fokozatosan megerősödött a nappali felmelegedés, és a meleg, fülledt időt csak néha zavarták meg záporok, zivatarok. A második dekád végén egy magassági teknőnek köszönhetően nedves, labilis levegő áramlott hazánk fölé, mely hatására a sokévi átlag alá süllyedt a napi átlag. Augusztus 20-tól ismét felmelegedés jött, és egy kisebb visszaesést követően a hónap utolsó napjaiban meleg, nyári időjárás uralkodott. Az utolsó dekád közepén egy hullámzó frontrendszer miatt átmenetileg visszaesett a napi középhőmérséklet, de így is a sokévi érték felett maradt. A hónap végén a napi átlaghőmérséklet 5-6 °C-kal a sokévi átlag felett volt.
Szeptember
Egy időjárási front átvonulása után szeptember elején egy anticiklon fokozatos kiépülésével nyáriasan meleg időszak vette kezdetét (6. ábra). Egy északnyugati irányból érkező hidegfront átvonulása kissé visszavetette a napi középhőmérsékletet, de még így is a sokévi átlag felett maradt. Gyakorlatilag a harmadik dekád közepéig egy markáns anticiklon határozta meg térségünk időjárását, így a száraz, nyáriasan meleg idő kedvezett termesztett növényeink éréséhez és az őszi betakarításokhoz. A második dekád végén az anticiklon peremére kerültünk, a fagyzugos tájakon fagypont közelébe csökkent a hőmérséklet. Később délnyugati irányból labilisabb légtömegek érkeztek, de továbbra is a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet. A hónap végén, szeptember 25-én nyugati irányból egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket, mely révén a hőmérséklet már a sokévi átlag alatt maradt. Az utolsó napok időjárását egy magassági hidegörvény és egy sekély ciklonális mező tette változékonnyá.
6. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2020. július, augusztus, szeptember
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Október
Október elején délies áramlással meglehetősen meleg légtömegek érkeztek, a napi hőmérséklet országos átlagban közel 3 °C-kal múlta felül az 1981-2010-es átlagot (7. ábra). A Dráva közelében fekvő Kémes állomáson 30,8 fokot regisztráltunk, ezzel megdőlt az október 3-ra vonatkozó maximumhőmérséklet napi rekordja. Ezt követően több hullámzó frontrendszer vonult át hazánk felett, és a hónap közepére fokozatosan több fokkal visszaesett a hőmérséklet. Az átvonuló ciklonok után a második dekád végére anticiklon épült ki, és már síkvidéki állomásokon is fagypont alatti hőmérsékleti értékek fordultak elő. Később egy nyugat-európai ciklon előoldalán délnyugati irányból egyre melegebb légtömegek érkeztek, és újra a sokévi átlag fölé emelkedett az országos napi középhőmérséklet. A hónap végéig alapvetően enyhe maradt az idő.
November
A hónap első napjaiban a szokásosnál jóval enyhébb időjárás (7. ábra) a hazánktól északra képződött ciklonok frontjainak átvonulása miatt alakult ki. Később Közép-Európa fölött egy markáns anticiklon épült ki, így az éjszakai órákban képződött köd és alacsony rétegfelhőzet egyre tartósabban, a nappali órákban is megmaradt. Az első dekád végére a napi átlaghőmérséklet a sokévi átlag közelébe csökkent, és a medencét kitöltő hideglégpárna miatt a ködös, párás idő egyre nagyobb területre terjedt ki, és tartósan fennmaradt. Az utolsó dekád elején egy markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett térségünkbe. Hatására jelentősen csökkent a napi középhőmérséklet, és az éjszakai órákban komolyabb fagyok is előfordultak. A front mögött a magasnyomású terület újra megerősödött, és a hidegpárna ismét kialakult. Ezekben a napokban a borús, párás idő mellett a napi hőmérséklet már tartósan a sokévi átlag alatt alakult. A hónap utolsó napjaiban egy, a Kelet-európai síkság felett örvénylő ciklon hidegfrontja érte el hazánkat.
December
Egy november végi hidegfront hatására az átlagosnál hűvösebben indult a december, a sokéves átlagnál 3-4 °C-kal alacsonyabb napi átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek. Majd délies áramlással egyre enyhébb légtömegek érkeztek térségünkbe. A napi középhőmérséklet a hónap végig tartósan a sokévi átlag fölött volt. December 26-án egy ciklonnak köszönhetően hideg, száraz levegő érkezett a Kárpát-medencébe, így rövid időre átlag közelébe csökkent a napi középhőmérséklet. Másnap a mediterrán térségből érkező enyhébb légtömegek hatására újra jóval enyhébb volt az idő a megszokottnál (7. ábra).
7. ábra
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2020. október, november, december
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A 2020-as év során az évi középhőmérséklet területi eloszlása leginkább a domborzat hatását tükrözte. Az ország legnagyobb részén, így az alföldi tájainkon 10-12 °C közötti értékek adódtak (8. ábra), Az évi középhőmérséklet a Duna vonala mentén és a déli országrészben emelkedett 12 °C fölé. Az Alpokalján és a Dunántúli-középhegységben jellemzően 9-11 °C volt, míg az Északi-középhegységben 9 °C-nál alacsonyabban maradt. A Börzsöny, a Mátra, a Bükk, és a Zempléni-hegység legmagasabban fekvő régióiban az évi átlag ebben az évben is 8 °C alatt maradt.
8. ábra
2020. évi középhőmérséklet (°C)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
9. ábra
A 2020. évi középhőmérséklet eltérése az 1981-2010-es normáltól (°C)
A 9. ábra az évi középhőmérséklet eltérésének területi eloszlását mutatja az 1981-2010-es éghajlati normálhoz viszonyítva. Az egész országban melegebb volt az 1981-2010-es átlagnál, legnagyobb területen 1,1-1,2 °C-kal. Békés megyében és a Bodrogközben 1,2-1,4 °C-kal, míg a Dunántúl nagyrészén és a Börzsönyben 1,4°C-kal volt melegebb a sokévi értéknél. A Zalai-dombságban és az Alföldön a normáloz közeli hőmérsékleti értékek fordultak elő.
Az év fontos jellemzői az éghajlati indexek számának alakulása, például a hideg és a meleg küszöbnapok száma. Fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 95 nap helyett 75 napot jegyeztünk 2020-ban, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 12 nap adódott a szokásos 27 helyett. A zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma Zabar állomáson volt a legtöbb (12 nap). A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) ugyanakkor jelentősen meghaladta (94 nap) az 1981-2010-es átlagot (80 nap). 2020-ban hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) a normálnál (24 nap) jóval többet, összesen 32 napot jegyeztünk. A hőségnapok területi eloszlását mutató 10. ábra szerint 2020 nyarán az Alföld déli részén, Békés megyében 40 napnál több hőségnap fordult elő. Mezőkovácsháza állomáson összesen 52 hőségnapot jegyeztünk. A forró napok száma (Tmax ≥ 35 °C) ugyanakkor országos átlagban egy nappal kevesebb volt, mint az 1981-2010-es átlag (2 nap).
10. ábra
A 30 °C fölötti maximumhőmérsékletű napok számának eloszlása 2020. évben
11. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi menete
Budapest-Pestszentlőrincen 2020-ban
A 11. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomáson a hőmérséklet 2020. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). Jól azonosíthatók a fagyos téli és tavaszi hónapok, a hűvös május és a meleg augusztus, illetve a hosszú meleg vénasszonyok nyara ősz elején. 2020 folyamán ezen az állomáson a hőmérsékleti szélsőértékek közötti abszolút terjedelem meghaladta a 40 °C-ot. A nyári hónapokban és szeptemberben a napi maximumok 30 °C felett jártak, míg a téli hónapokban napi minimumok -6 °C alatt voltak. A havi hőmérsékleti terjedelem áprilisban (28,2 °C) volt a legnagyobb, az igen alacsony napi minimumok és jóval 20°C feletti maximumok miatt. A legkisebb havi hőingás ezen az állomáson decemberben (16,5 °C) adódott.