A rekord meleg 2018-as évben a február és a március kivételével a havi középhőmérséklet minden hónapban magasabb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál, ahogy a 3. ábrán látható. A februári középhőmérséklet 0,8 °C-kal, míg március 2,0 °C-kal elmaradt el a standard éghajlati normáltól. Ugyanakkor áprilisban 4,8 °C, januárban 3,8 °C, májusban 3,1 °C pozitív anomália adódott, ezt követte augusztus 2,7 °C és október 2,5 °C pozitív hőmérsékleti eltéréssel. Homogenizált adatok alapján április és május a legmelegebbnek adódott 1901 óta, míg augusztus a 4., január és október az 5. helyre került. Ezzel együtt 2018-hez köthető a 2. legmelegebb tavasz és ősz, valamint a 6. legmelegebb nyár a hosszú homogenizált éghajlati adatsor 1901-es kezdete óta.
3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es)
átlagtól 2018-ben (homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
Az új esztendő enyhe, esős idővel köszöntött be. A legmelegebb napokon, január 6-7-én országos átlagban 8 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál (4. ábra), és a déli országrészben melegrekordokat mértünk. A hónap közepén a Kárpát-medencétől északkeletre fekvő anticiklon peremén hideg légtömegek érkeztek, és rövid ideig a sokévi átlag alá csökkent a napi átlaghőmérséklet. A folytatásban változékonyabbra fordult az időjárás, a hegyekben havazott, de az országban továbbra is a sokévi átlagnál magasabb maradt a hőmérséklet. A felhős, párás, néhol tartósan ködös idő után a szokásosnál melegebb idővel búcsúzott az év első hónapja. Az egész országban mindenhol melegebb volt a harmincéves átlagnál.
Február
Kezdetben hazánk magasnyomású légköri képződmény hatása alatt állt, így jóval az átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet (4. ábra). Csongrád megyében február 2-án a csúcshőmérséklet meghaladta a 16 °C-ot. Később egy észak-európai ciklonhoz tartozó kiterjedt hullámzó frontrendszer hatására lehűlés vette kezdetét. A hónap közepén a gyakori frontátvonulásoknak köszönhetően a sokévi átlag közelében maradt a hőmérséklet. A hónap utolsó harmadában a Kárpát-medence fölé északkelet felől fokozatosan egyre szárazabb, több fokkal hidegebb levegő áramlott, és erős lehűlés kezdődött. Február végére országos átlagban 8-9 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos. A tél legvégén február 26-án -18 °C-ig csökkent a hőmérséklet a Kékestetőn a hótakaró felett. A zord, téli idő kitartónak bizonyult, és még március elejének időjárását is meghatározta.
Március
A hónap folyamán jelentős szélsőségeket tapasztaltunk (4. ábra). Március eleje meglehetősen hidegnek adódott, 1-jén az országos átlag -9 °C volt, amely mintegy 12 °C-kal maradt el az 1981-2010-es sokévi átlagtól. Ezen a napon, Kékestetőn a legmelegebb órákban csupán -11,7 °C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete, megdöntve ezzel a legalacsonyabb maximumhőmérséklet addigi rekordját (-10,2 °C, Kékestető, 1963.) (II. táblázat). A hónap közepén egy nyugat-európai ciklon előoldalán enyhe léghullámok értékeztek, melynek köszönhetően az átlagosnál melegebb idő volt. Ezt követően ismét hideg léghullámok árasztották el a Kárpát-medence térségét, 5-7 °C-kal alulmúlva a sokévi átlagot. Március 22-én megdőlt az országos napi hidegrekord, Nyírlugoson -15,2 °C-ig süllyedt a levegő hőmérséklete. A korábbi rekordot Zabar tartotta, 2003-ban -12 °C-ot mértek ezen a napon. A hónap végén az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékeket regisztráltunk. Az ország egész területén az 1981-2010-es sokévi átlag alatt alakult a hőmérséklet.
4. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2018. január, február, március
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Április
Az ország nagy részén 15-16 °C között alakult a havi átlaghőmérséklet. Április első két napját leszámítva egész hónapban átlag feletti értékeket mértünk (5. ábra). Országos átlagban a legmagasabb hőmérséklet április 29-én adódott 21,4 °C-kal. A hónap során számos hőmérsékleti rekordot jegyeztünk (II. táblázat). 2018. április 12-én megdőlt az országos és a budapesti napi melegrekord. Pakson 27,8 °C, Újpesten 26,9 °C-ot mértünk. Az eddigi országos rekord 27,7 °C volt, amelyet Békéscsabán 1983-ban mértek, illetve a korábbi, 2009-es fővárosi rekordot (25 °C) Budapest belterületén regisztráltuk. 2018. április 23-án is megdőlt a budapesti napi melegrekord, Újpesten 29,3 °C-ot mértünk. Az eddigi rekord 29,0 °C volt Krisztinavárosban 1876-ból ugyanezen a napon. Április 29-én új országos napi melegrekord született. A 2012-ben Győrben és Nyíregyházán mért 30,6 °C-ot ráadásul nem egy, hanem mintegy húsz mérőállomáson is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. Ezek közül a legmagasabb értéket Kelebián és Sátorhelyen regisztráltuk, ahol 31,4 °C-ig melegedett fel a levegő.
Május
A hónap jelentős részében átlag feletti hőmérsékleti értékeket mértünk. Május elején kora nyárias idő volt jellemző, 20 °C-ot meghaladó értékek adódtak országos átlagban. Május 4-én megdőlt az országos napi melegrekord, Edelényben 32,3 °C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete (II. táblázat). A korábbi rekordot Kaposváron jegyeztük, 1946-ban 32 °C-kal. Május közepén a hazánktól északkeletre és délnyugatra lévő hidegörvények együttes hatására hűvösebb és csapadékosabb lett az időjárás, ennek eredményeképpen átlag alatti értékek fordultak elő (5. ábra). Ezt követően már melegebb léghullámok határozták meg a Kárpát-medence időjárását, átlag feletti értékeket eredményezve.
Június
A júniusi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 19-21 °C között alakult. Június elején folytatódott a május végére jellemző igen meleg időjárás (5. ábra), mely ezúttal egyben csapadékban gazdag is volt. Jelentős lehűlést rövid időre a június 12-i heves zivatarlánc átvonulása okozott, de utána röviddel újra 4-5 °C-kal melegebbnek adódott a napi országos átlaghőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában azonban jellemzően a szokásosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárás uralkodott.
5. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2018. április, május, június
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Július
Július a szokásosnál jóval hűvösebb és száraz időjárással kezdődött egy hazánktól északkeletre örvénylő ciklon hatására (6. ábra). A légörvény hatásának gyengülésével pár napig az átlagosnál melegebb időjárás alakult ki. Később változékonyabbra fordult az idő, mivel gyenge frontok és magassági hidegcseppek vonultak át felettünk, de jelentős lehűlés nem történt. A hónap utolsó dekádjában az anticiklonális hatások uralomra jutásával megérkezett az igazi nyár, és a hónap végére már kánikula alakult ki. Július 29-31 között már országos átlagban a napi középhőmérséklet 3 napon keresztül 25 °C felett alakult. Az első nyári hőhullám idejére II. fokú hőségriadót rendeltek el 2018.07.30-tól kezdődően.
Augusztus
Augusztusban a középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 21-25 °C között alakult. A hónap elején folyatódott a július végén kezdődött kánikula (6. ábra), mivel továbbra is egy magas nyomású légköri képződmény alakította időjárásunkat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján az országos tiszti főorvos a július végén (07.30-08.03 között) meghirdetett II. fokú hőségriadót augusztus 5-ig meghosszabbította, illetve augusztus 7-10. között újabbat rendelt el. Az országos átlaghőmérséklet augusztus 8-10 között jóval 25 °C fölé emelkedett, a csúcsértéket augusztus 9-én érte el, mely napon 5,5 °C-kal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál. Az év legmagasabb hőmérsékleti értékét is ezen a napon mértük (I. táblázat). A forró első dekádot követően egy-egy ciklon hidegfrontja hazánkat is érintette, de a hőmérséklet továbbra is a sokévi átlag felett alakult. Az országos átlaghőmérséklet augusztus 21-én újra elérte a 25 °C-ot, így a másodfokú hőségriasztást augusztus 23-ig kiadták a harmadik hőhullám idejére. Markáns lehűlést egy Európát átszelő, nagy kiterjedésű frontrendszer hozott, amely mögött hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A hónap végén egy anticiklon hatására újra meleg, nyári idő alakult ki.
Szeptember
Szeptember nagy részében átlag feletti hőmérsékleti értékek adódtak (6. ábra). A hónap elején még éreztette a hatását a nyár, melynek köszönhetően szeptember 1. lett a legmelegebb nap a hónapban, ekkor 22,2 °C-ot mértünk országos átlagban. Hazánk időjárását szeptember közepéig anticiklonális hatások jellemezték, majd egy hidegfrontnak köszönhetően hűvösebb levegő áramlott be a Kárpát-medencébe, amely egy rövid ideig felfrissülést hozott. Ezt követően folytatódott a kellemes, nyárias meleg idő. A szeptemberi nyarat egy 24-én érkező és átvonuló hidegfront zárta le, amely mögött hideg levegő áramlott be és több fokos lehűlést okozott. Országos átlagban a legalacsonyabb hőmérsékletet 26-án jegyeztük, 8,4 °C-kal.
6. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2018. július, augusztus, szeptember
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Október
A hónap eleji hidegfront átvonulásoknak köszönhetően az átlagnál alacsonyabb hőmérsékleti értékek adódtak (7. ábra). Ezt követően anticiklon épült ki a Kárpát-medence felett, amely száraz, napsütéses időjárással párosult, így az átlagnál jóval magasabb hőmérsékleti értékeket mérhettünk országszerte. A vénasszonyok nyarának egy magassági hidegörvény vetett véget egy rövid ideig, megközelítve a sokéves átlaghőmérsékletet, majd ismét kora nyárias idő köszöntött be. Október 27-én megdőlt a napi abszolút maximum rekord (II. táblázat), Kübekházán 27,3 °C-ot mértek. A korábbi rekordot Balatonfenyves tartotta 26 °C-kal, melyet 1952-ben mértek. Két nappal később, ismét Kübekházán volt az eddigi legmelegebb, 27,1 °C-kal. Az október 29-ére vonatkozó abszolút maximum rekordját eddig Szerep település tartotta, ahol 1923-ban 25,9 °C volt a legmelegebb órában. Az október végi hidegfront átvonulás hatására több fokkal visszaesett a hőmérséklet országszerte, de még így is jelentősen a sokévi átlag felett alakul.
November
November első felében átlag feletti hőmérsékleti értékeket jegyeztünk (7. ábra). A hónap közepén egy északkelet felől érkező gyengülő hidegfront és egy délről érkező mediterrán ciklon együttes hatásának köszönhetően átlag alatti értékek jelentkeztek, majd november 20-tól melegebb léghullámok árasztották el a Kárpát-medence térségét az átlagosnál több fokkal magasabb csúcshőmérsékleti értékeket eredményezve. November 27-én egy mediterrán ciklon vonult végig az országon, és ennek köszönhetően fagypont alatti értékeket mértünk.
December
December első napjaiban a sokévi átlagnál hűvösebb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, majd nyugati áramlással egyre enyhébb és nedvesebb légtömegek érkeztek, így frontátvonulások mellett összességében az átlagosnál melegebb időjárás volt jellemző (7. ábra). A hónap közepén egy Skandinávia felett kialakult ciklon áramlási rendszerébe kerülve és egy hideglégörvény hatására északnyugat felől komoly lehűlés vette kezdetét, és több napig a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet az országban. A leghidegebb december 19-én volt, amikor több mint 6 fokkal maradt el az országos átlag a sokévi értéktől. Később nyugati, zonális áramlással enyhe, óceáni légtömegek vették át az uralmat. Bár karácsonykor frontátvonulások miatt kissé visszaesett a napi középhőmérséklet, év végéig a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott.
7. ábra
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2018. október, november, december
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A rekord meleg 2018-as év során az ország legnagyobb részén 11-13 °C közötti évi középhőmérséklet volt jellemző (8. ábra). A Dunántúl déli részén, a Kisalföldön, a Hernád és a Zagyva völgyében, továbbá Budapesten lokálisan akár 13 °C fölé emelkedhetett az évi középhőmérséklet. A Dunazug-hegységben, az észak-magyarországi hegyvidéken adódtak 10 °C-nál alacsonyabb értékek. A Börzsöny, a Mátra, a Bükk, és a Zempléni-hegység legmagasabban fekvő régióiban az évi átlag jellemzően 9 °C alatt maradt.
8. ábra
2018. évi középhőmérséklet (°C)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
9. ábra
A 2018. évi középhőmérséklet eltérése az 1981-2010-es normáltól (°C)
A 9. ábra az évi középhőmérséklet eltérésének területi eloszlását mutatja az 1981-2010-es éghajlati normálhoz viszonyítva. Gyakorlatilag az ország északkeleti részén volt sokkal melegebb a megszokottnál. A Felső-Tisza vidéken akár 2 °C-nál is magasabb volt az évi középhőmérséklet a normálértéknél, míg a Zalai-dombságon 1,5 °C alatt maradt a pozitív anomália.
Fontos jellemzői az évnek az éghajlati indexek számának alakulása, például a hideg és a meleg küszöbnapok száma. Fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 95 nap helyett 81 napot jegyeztünk 2018-ban, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 19 nap adódott a szokásos 27 helyett. A zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma a normál 10 helyett 5 alkalommal fordult elő. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) ugyanakkor jelentősen meghaladta (120 nap) az 1981-2010-es átlagot (79 nap). Hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) országos átlagban 2018-ban a normálnál (24 nap) többet, országos átlagban 37 napot jegyeztünk. A hőségnapok térbeli eloszlása alapján látható (10. ábra), hogy az Alföld déli részén nagy területen 50 napnál is több fordult elő. Törökszentmiklóson összesen 67 hőségnapot jegyeztünk. Ugyanakkor a 2018-as év érdekes jellemvonása volt, hogy forró nap országos átlagban (Tmax ≥ 35 °C) nem fordult elő, így 2 nappal maradt el a forró napok száma az 1981-2010-es átlagtól. Ez annak volt köszönhető, hogy extrém magas hőmérséklettel járó hőhullám nem fordult elő úgy, mint a korábbi években.
10. ábra
A 30 °C fölötti maximumhőmérsékletű napok számának eloszlása 2018. évben
11. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi menete
Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben
A 11. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomáson a hőmérséklet 2018. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). 2018 folyamán ezen az állomáson a hőmérsékleti szélső értékek közötti terjedelem meghaladta a 46 °C-ot. A hőmérsékleti terjedelem márciusban (30,5 °C) és augusztusban (28,3 °C) volt a legnagyobb. Decemberben (12,2 °C) számítottuk a legkisebb különbséget a havi legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsékleti értékek között ezen az állomáson.