Igen száraz évről tanúskodnak a 11. ábra értékei. A 2012-es év első kilenc hónapját súlyos szárazsággal jellemezhetjük – több negatív rekordot is jegyeztünk, és ebben az időszakban mindössze két hónap, a május és a július érte el az 1971-2000 közötti harmincéves normálnak megfelelő csapadékösszeget országos átlagban. Két rendkívüli szélsőséget emelhetünk ki: a márciusi és az augusztusi csapadékmennyiségek messze alulmúlták a szokásos értékeket, szélsőségesen kevés eső esett országszerte a két hónap során. Márciusban a sokéves átlag mindössze 6%-a hullott le (2 mm), mellyel a tavalyi március az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa lett. Hasonlóan alakult az augusztus is: a szokásos csapadékmennyiség 14%-ával (7.6 mm) az elmúlt 112 év legszárazabb augusztusa a tavalyi. Év végén októberben és decemberben ugyanakkor több csapadék hullott az ország területén a megszokottnál, mely többlet valamelyest javított a teljes év statisztikáján. Októberben a normál 155%-a, azaz a szokásos mennyiség másfélszerese hullott le országos átlagban, decemberben pedig közel 20%-kal több csapadékot jegyeztünk, mint ami a sokéves átlag alapján megszokottnak mondható.
2012-ben az országos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján 470.4 mm volt, mely 17%-kal kevesebb a harmincéves átlagnál, s ezzel 2012 az 1901 óta mért 10. legszárazabb év lett.

11. ábra
Havi csapadékösszegek 2012-ben az 1971-2000-es normálszázalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Az éves csapadékösszeg térbeli eloszlását tekintve igen nagy különbségek adódtak az országon belül. Hazánk középső és keleti felében kevesebb csapadék hullott az év folyamán (400-450 mm, sőt egyes területeken 400 mm-nél kevesebb is), míg a nyugati, délnyugati határvidékeken jóval nagyobb csapadékösszegeket mértünk (600-700 mm feletti értékek is előfordultak). A legkisebb éves értéket Jászberény állomásunkon jegyeztük (324.5 mm), míg a legnagyobb csapadékösszeget Sopron Muck-kilátó állomáson regisztráltuk (844.8 mm).

12. ábra
A 2012. évi csapadékösszeg

Január

Január csapadékhozama a sokéves januári átlaghoz viszonyítva az ország nagy részén kevesebb volt a vártnál. Kivételt csupán az északnyugati országrész jelentett, ahol másfél-kétszeres értékek is megjelentek. 3 mm-t meghaladó csapadék 2 napon, 19-én és 21-én jelentkezett, ezenkívül a napi országos átlagot meghaladó összeget még további 7 napon regisztráltunk. Ami a csapadék alakját illeti, országos átlagban 6 havas napról számolhattunk be, emellett a 13-i hidegfront viszonylag ritkának számító, graupel - más néven jégdara - záporral érkezett.

Február

Az ország nagyobb részében a sokéves átlagos csapadékmennyiség 75%-ánál nagyobb hozamokat mértünk. Arányaiban a legszárazabb az északkeleti országrész és a Dunántúl nyugati fele volt, itt az értékek a szokásos összeg felét sem érték el. Ezzel ellentétben a délebbi, csapadékosabb régiókban az általában tapasztalható csapadék másfél-kétszerese is jelentkezett. 3 mm-nél nagyobb csapadékösszeget országos átlagban 3 napon figyeltünk meg, emellett további 3 napon hullott az átlagosnál nagyobb mennyiség. Havazás átlagosan 9 napon fordult elő. A legcsapadékosabb nap a 4-e volt 6 mm fölötti összeggel.

Március

Március rendkívül száraz volt hazánkban, az ország legnagyobb részén 5 mm alatti havi csapadékösszegeket mértünk (sőt voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető mennyiségű csapadék egész hónapban), csupán az Észak-Dunántúlon figyeltünk meg ennél magasabb értékeket, de itt sem haladta meg sehol a 15 mm-t. A normál értékekhez viszonyítva a 2012-es összegeket, láthatjuk, hogy nagyon nagy volt az eltérés, azok sehol sem haladták meg a sokévi átlag 40%-át, de javarészt 0-15% között alakultak. A legnagyobb csapadékhiányt (0-5%-os arányt) a Dél-Dunántúlon, az Északi-középhegységben és az Alföld középső részén figyelhettük meg. A napi csapadékösszegeket tekintve is kitűnik a hónap rendkívüli szárazsága, egy napon sem hullott a normál értéknél nagyobb csapadék. Mérhető mennyiségű csapadékot országos átlagban csupán 7 napon észleltünk, s ezek egyike sem haladta meg az 1 mm-t.

Április

Az áprilisi csapadékösszeg az ország túlnyomó részén mintegy 20%-kal a sokéves átlag alatt maradt. A legszárazabb területek Tolna, Szabolcs, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyékben alakultak ki, itt a sokéves átlagértéknek mindössze a felét mérték. Az ország délkeleti, nyugati és északkeleti határterületein a harmincéves átlagnak megfelelő csapadékösszegeket regisztráltunk. A sokéves átlagot meghaladó napi csapadékösszeget összesen 6 napon regisztráltunk.

Május

A havi csapadékösszeg térbeli eloszlása igen változékony képet mutatott május hónapban, az állomási összegek 7.1 és 176.7 mm között alakultak. A Mecsek térségében és Zala megyében a normálnál jóval több csapadék hullott, annak 1.5-2-szeresét is megfigyeltük, sőt egyes helyeken a háromszorosát is. Ezzel szemben az Északi-középhegység nagy részén a sokévi átlagnak csupán fele vagy még kevesebb hullott, sőt a legszárazabb területeken a normál 30%-át sem érték el az összegek. Az ország többi részén átlag körüli vagy kicsivel átlag alatti értékek jelentkeztek. Országos átlagban 9 napon jelentkezett a normált meghaladó napi összeg, valamint 4 napon 5 mm-t meghaladó országos átlagok.

Június

A harmincéves átlaghoz viszonyítva 2012 júniusa szárazabb volt a megszokottnál, az ország legnagyobb részén az átlagos csapadékmennyiségnek mindössze 70%-a hullott. A 2012 júniusában regisztrált legalacsonyabb összeg (Csólyospálos) csak 25%-a a szokásos csapadékmennyiségnek, míg a legcsapadékosabb területeken ez az érték másfél-kétszerese a sokéves átlagnak. Országos átlagban, sokéves átlagot meghaladó csapadékmennyiséget 8 napon jegyeztünk.

Július

Míg a legcsapadékosabb területeken, az ország északi és nyugati részén közel háromszor annyi eső esett, mint a sokéves átlag, a középső területeken ez az érték 60-80% között alakult. Mindszentgodisa (Baranya megye) környékén – ahol a legkisebb havi csapadékösszeget mértük – a szokásos mennyiség mindössze 20-30%-a hullott. Országos átlagban 13 napon jelentkezett a sokéves átlagot meghaladó és 18 napon attól elmaradó csapadékösszeg. A hónap legcsapadékosabb napja 29-e volt, ezen a napon Miskolc Diósgyőr állomásunkról jelentették a legnagyobb napi csapadékösszeget (112.7 mm), mely egyben a hónap – és az egész év – legnagyobb napi csapadékösszege is.

Augusztus

Augusztus rendkívül száraznak bizonyult, az ország jelentős részén gyakorlatilag szinte nem esett eső a hónapban; a csapadékösszeg a teljes hónapra vonatkozóan a legaszályosabb területeken 0-5, illetve 5-10 mm között alakult, de a legcsapadékosabb helyeken (az ország északnyugati, illetve északkeleti részén) is csupán 30-60 mm közötti értékeket mértünk. Az 1971-2000-es időszak szerinti átlagos csapadékmennyiséghez viszonyítva, annak mindössze 14%-a hullott le a hónapban országos átlagban. A normáltól leginkább eltérő értékek zömmel az ország középső részén figyelhetők meg (Pest, Fejér, Somogy, Heves, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben), itt 0-5% közötti értékeket jegyeztünk. Azokon a területeken is legfeljebb a normál 60-80%-a esett, ahol a hónap legnagyobb csapadékösszegeit regisztráltuk. Az egyetlen kivétel Bikács, itt mértük a legnagyobb havi csapadékösszeget is, 58.8 mm-t, mely a sokéves átlag 108 %-a. Országos átlagban mindössze 11 napon hullott mérhető csapadékmennyiség hazánk területén, amely jelentősen elmarad a sokéves átlagtól.

Szeptember

Az ország nagyobb részén az 1971-2000-es normál 60-100%-a hullott, vagyis átlagos és átlag alatti csapadékú területek voltak jellemzőek. Átlag feletti értékeket az Alpokalján és egy, az országot átszelő délnyugat-északkeleti sávban mértünk, a legmagasabb arányok az ország középső területein jelentkeztek, itt 160%-ot is meghaladó, vagyis több mint másfélszeres csapadékösszegek is előfordultak. Ezzel szemben a Körös-vidéken a szokásos csapadéknak csupán a 40-60%-át mértük. Országos átlagban 16 csapadékos napot regisztráltunk a hónapban, ebből 5 napon hullott 3 mm-t meghaladó eső.

Október

Hazánk jelentős részén a sokévi átlag 1.5-2-szeresét mértünk (140-200%), sőt Csongrád megye térségében 2-2.5-szeres értékek jelentkeztek. Az ország keleti részen viszont nem érte el a normál értéket a 2012-es összeg, annak 60-100%-a hullott. Országos átlagban 17 csapadékos napot regisztráltunk, ebből 5 napon hullott 5 mm-t meghaladó, és 2 napon 10 mm-t meghaladó csapadék. Bár az első havazás átlagos időpontja még hegységeinkben is novemberre esik, 2012-ben országszerte már október végén lehullott az első hó (28-29-én), s néhány helyen – főként az ország nyugati felében – meg is maradt rövid ideig. A maximális hóvastagságot, 17 cm-t Szuha Mátraalmás állomásunkon mértük, október 30-án.

November

Az ország legnagyobb részén a normálnál szárazabb hónapot zártunk, a legkevesebb csapadékot kapó, középső területeken 30% alatti arány adódott, az ország döntő részén pedig 30-70% között alakult. Csak néhány helyen, a határ mentén hullott az átlagnál több csapadék. Országos átlagban 2 napon jelentkezett 5 mm-t meghaladó csapadék. Havazás vagy hózápor csak egy-egy állomásunkon fordult elő 7-én, 18-án, 21-én és 29-30-án.

December

Az ország legnagyobb részén a megszokott csapadékmennyiség 80-140%-a volt jellemző. A sokéves átlaghoz képest a legkevesebb Zalaegerszeg Nagykutas állomáson hullott (a normál mindössze 42%-a), a legtöbb pedig az Alsószentmárton és Barcs közötti területen (a térségben megszokott mennyiség mintegy kétszerese). Országos átlagban 5 olyan napot jegyeztünk, mely átlagos csapadékösszege meghaladta az 5 mm-t, míg 7 napon nem hullott mérhető mennyiségű csapadék.

13. ábra
Havi csapadékösszegek 2012-ben és az 1971-2000-es átlagértékek (mm)

A havi csapadékösszegeket megjelenítő 13. ábrára tekintve a márciusi és augusztusi igen alacsony értékek tűnnek ki elsőnek, melyek – ahogy már említettük – negatív rekordot döntöttek. Általában a június szokott a legcsapadékosabb hónapunk lenni, ebben az évben azonban a május, a július és az október is megelőzte. A legcsapadékosabb ezek közül is az október volt, mely egyben a legnagyobb eltérést is mutatta a sokéves átlaghoz képest. A csapadékban legszegényebb általában a február szokott lenni az évben, 2012-ben azonban a szinte teljesen csapadékmenetes március vette át ezt a helyet, s az átlagos évi menetet megtörve a második legszárazabb az augusztus lett.

14. ábra
A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma(országos átlag) 2012-ben

A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadékos küszöbnapok számával is (14. ábra). Főként márciust és augusztust emelhetjük itt is ki, melyekben 5 mm-nél nagyobb csapadékú napot egyáltalán nem észleltünk. Országos átlagban 20 mm-t meghaladó napi csapadék május, június, szeptember és október hónapokban jelentkezett egy-egy napon, míg 30 mm feletti érték nem adódott. Az 1 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma januárban volt a legnagyobb (12 nap), míg a legintenzívebb csapadékok július és október hónapban jelentkeztek (átlagosan öt napon hullott 5 mm-nél nagyobb és 3 napon 10 mm-t meghaladó csapadék).
Országos átlagban, az egész évet tekintve a csapadékos napok száma (melyeken mérhető mennyiségű, 0.1 mm-t meghaladó csapadék hullott) kevéssel elmaradt a sokévi átlagtól, 103 nap volt a normál időszak 113 napjához képest. Az 1 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma (73 nap) szintén kevesebb volt a szokásosnál (84 nap), s a május-júniusi maximumok helyett júliusban számoltunk belőle a legtöbbet, 9 napot (15. ábra). Az 5 és 10 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma is elmaradt az 1971-2000-es átlagtól, a 20 mm-t meghaladó csapadékú napok száma pedig (4 nap), ahogy a havas napok száma is (23 nap), az átlaggal megegyező számban jelentkezett.

15. ábra
Azon napok száma 2012-ben (országos átlag) amikor 1 mm-néltöbb csapadék esett és az 1971-2000-es átlagértékek