Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2-4 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (16. ábra) általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. 2012-ben azonban a január adódott a legszelesebb hónapunknak, míg másodikként a márciust emelhetjük ki, Budapest-Pestszentlőrinc állomás adatai alapján. Január kivételével mindegyik hónap átlag alatti volt (17. ábra), a legnagyobb különbségek a július, a november és a december hónapokban adódtak (80% alatti értékekkel).

Budapest-Pestszentlőrincnek az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 18. ábra oszlopdiagramján. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, viszont nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2012-es eloszlás jól követte a sokéves átlagot, bár gyakrabban fordultak elő 1 m/s-alatti szélsebességek, míg az azt meghaladók ritkábban.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 19. ábrán mutatjuk be. Mind a szeles (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10m/s), mind a viharos napok (fx ≥ 15 m/s) esetében januárban tapasztaltuk a legnagyobb értéket, míg a minimumok az október-december időszakban jelentkeztek. A sokéves átlagos menethez képest az év elején ellentétes tendencia adódott, a január-áprilisi emelkedő tendencia helyett csökkenőt figyelhettünk meg. A sokéves átlaghoz való viszonyokat tekintve láthatjuk, hogy két-két hónap kivételével mindkét karakterisztika átlag alatt alakult: a legnagyobb negatív eltérések a szeles napok esetében (20. ábra) júniusban és decemberben jelentkeztek, míg viharos napok esetében (21. ábra) szeptember, november és december hónapokban, mely három hónap alatt nem is figyeltünk meg 15 m/s feletti szélsebességet.

A 22. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2012. év adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2012-es viszonyok nem mutatattak nagy különbséget a fentiekhez képest, az északnyugati irány dominanciája jelentkezett kissé nagyobb arányban.