Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2-4 m/s között változnak, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (16. ábra) általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. 2011-ben a sokévi átlagos menethez hasonlóan április hónap bizonyult a legszelesebbnek az évben, másodikként a július emelkedett ki. A pestszentlőrinci állomás 2011-es havi átlagos szélsebességét az 1971-2000-es normál százalékában nézve (17. ábra) elmondhatjuk, hogy mindegyik hónap átlag alatti volt, sőt az őszi és téli hónapok jóval alumaradtak az ilyenkor szokásoshoz képest. A legnagyobb különbségek és egyben a legalacsonyabb átlagos szélsebességek januárban, illetve novemberben jelentkeztek (mindkét hónap értéke a sokévi átlag csupán 63%-a).

16. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2011-ben

17. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőrincen 2011-benaz 1971-2000-es normál százalékában

Budapest-Pestszentlőrincnek az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékeiből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 18. ábra oszlopdiagramján. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, viszont nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2011-es eloszlás jól követte a sokéves átlagot, bár gyakrabban fordultak elő 2 m/s-alatti szélsebességek, míg az azt meghaladók ritkábban.

18. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2011-ben

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 19. ábrán mutatjuk be. Mind a szeles (f≥10m/s), mind a viharos napok (f≥15 m/s) esetében megjelent a január-áprilisi emelkedő tendencia, de a szokásos áprilisi maximum csak a viharos napok esetében esett erre a hónapra, 2011-ben a legtöbb szeles napot júniusban figyeltük meg, az április csak harmadikként jelentkezett (a július után). A sokéves átlaghoz való viszonyokat tekintve láthatjuk, hogy a maximumot felvett hónapokon kívül mindkét karakterisztika átlag alatt alakult, a legnagyobb negatív eltérések a szeles napok esetében (20. ábra) januárban és novemberben jelentkeztek, míg viharos napok esetében (21. ábra) október-novemberben, mely két hónap alatt nem is figyeltünk meg 15 m/s feletti szélsebességet.

19. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi meneteBudapest-Pestszentlőrincen 2011-ben

20. ábra
Szeles napok száma a normál százalékában,Budapest-Pestszentlőrincen 2011-ben

21. ábra
Viharos napok száma a normál százalékában,Budapest-Pestszentlőrincen 2011-ben

A 22. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrinc 1998-2008 és 2011. évi adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől érkező ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2011-es viszonyok nem mutatattak nagy különbséget a fentiekhez képest, az értékek jól követték az átlagot.

22. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2011-ben