A Földön a 2018-as év hőmérsékleti szempontból a negyedik legmelegebb évnek adódott öt globális éghajlati adatbázis adatai alapján (1. 2016; 2. 2017; 3. 2015) (WMO, 2019). 2018-ban globálisan a felszín közeli hőmérséklet 0,43 °C-kal haladta meg az 1981-2010-es normált. Európa területén a léghőmérséklet közel 1,2 °C-kal tért el a standard normáltól és Európában 2014 és 2015 után jelenleg a harmadik legmelegebb évnek számít a 2018-as év.

Magyarországon az évi középhőmérséklet jelentősen meghaladta az eddigi legmelegebb 2014-es évet (1. ábra). Az országos középhőmérséklet 2018-ban mintegy 1,8 °C-kal haladta meg az 1981-2010-es sokévi átlagot és 12,07 °C-os középhőmérsékleti értékkel a legmelegebbnek bizonyult az ellenőrzött, homogenizált (MASHv3.03) és interpolált (MISH v1.03) 1901-től kezdődő éghajlati idősorban. Az évi középhőmérséklet országos átlaga 90%-os megbízhatósági szinten szignifikánsan emelkedik az 1901-től kezdődő hosszú idősor lineáris trendvizsgálata (1. ábra) alapján. Az évi középhőmérséklet országos átlagának változása az elmúlt 118 év alatt átlagosan +1,23 °C-nak adódott, míg 1981 és 2018 között +1,76 °C-nak. A 90%-os megbízhatósági szinten a konfidencia intervallum az 1981-2018 közötti változásra [1,55 °C; 2,10 °C].

1. ábra
Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (homogenizált, interpolált adatok alapján)

A 2018-as évben összességében átlagos mennyiségű csapadék érkezett, azonban az éven belüli eloszlása nagymértékben eltért a szokásostól. A legtöbb csapadék ugyan júniusban hullott, 35%-kal több, mint az éghajlati normál, de február és március hónapokban a normál több, mint duplája érkezett, főként hó formájában. Ugyanakkor a többi hónapban, különösen áprilisban és októberben alig érkezett csapadék, a sokévi átlag csupán 40%-a. Az éves átlagos csapadékösszeg 2018-ban 607,7 mm, mely az 1981-2010-es sokévi átlag 101 %-a. Az elmúlt 118 év éves csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján mérsékelt csökkenést tapasztalunk (2. ábra), azonban a változás 90%-os megbízhatósági szinten nem szignifikáns! Az éves csapadékösszeg változása 1961 és 2018 között ugyanakkor országos átlagban 4,83 %-os növekedést mutat, azonban a változás ebben az esetben sem szignifikáns, mert a konfidencia intervallum 90%-os megbízhatósági szinten [-20%;+23%], így statisztikai értelemben nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy akár emelkedő, vagy akár csökkenő változást mutat a sor.

2. ábra
Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2018 között (homogenizált, interpolált adatok alapján)