Megfigyeléseink szerint 2018-ban a talaj közelében az állomásokon mért szélsebesség évi átlaga 1,1-6,0 m/s között változott, országos átlagban 2,3 m/s adódott. Budapest Pestszentlőrinc állomáson a havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit októberben veszi fel. 2018-ban a havi átlagos szélsebesség áprilisban volt a legnagyobb (2,7 m/s), melyet a decemberben (2,5 m/s) mért érték követ. A legalacsonyabb havi átlagos szélsebesség augusztusban adódott (2,0 m/s) a várt októberi szélminimum helyett.

18. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2018-ben
19. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben az 1981-2010-es normál százalékában

A 19. ábrán jól látható, hogy 2018 októberéig a szélsebesség havi átlagértékei többé-kevésbé elmaradnak az 1981-2010-es sokévi átlagtól. Különösen február és március volt a legkevésbé szeles Budapesten. Áprilistól októberig a legtöbb hónap légmozgása a sokévi áltagnak megfelelően alakult. A legnagyobb pozitív eltérés októberben és decemberben mutatkozott meg: októberben 5 %-kal, decemberben 9 %-kal volt nagyobb a szélsebesség a szokásosnál. Összességében elmondható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson az átlagos évi szélsebesség 2018. évben a sokévi átlagtól kissé elmaradt (93%).

20. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben

A 20. ábrán egyrészt az 1999-2018 közötti, másrészt a 2018. évi óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy év átlagában a 2 m/s-nál kisebb szélsebességek gyakran fordulnak elő, az eloszlás alakja aszimmetrikus. Az erősebb szelek, amelyek meghaladják a 15 m/s-ot, jóval ritkábbak. 2018-ban a szélsebesség eloszlás követte a normálértékeket. Kisebb volt a relatív gyakorisága a 0,1-1 m/s-os szélsebesség kategóriáknak, míg gyakrabban fordultak elő a 1,1-4 m/s szélsebesség értékek, mint az elmúlt 20 évben.
A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10 m/s) áprilisban (13 nap), második helyen decemberben (12 nap) jegyeztük, a legkevesebbet pedig augusztusban és novemberben (3 nap). Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) júliusban és októberben fordult elő a legtöbb (3 nap). A sokévi átlagokkal összevetve Budapest Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. A szeles napok száma csupán decemberben haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália 2018-ban augusztusban adódott (22. ábra). Éves összegben Budapesten 40%-kal kevesebb szeles nap fordult elő, mint az 1981-2010-es sokévi átlag.
A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest Pestszentlőrincen havonta 2-5 viharos napra (fx ≥ 15 m/s) számítunk a sokévi átlagok alapján, a legtöbb 1981-2010 között márciusban volt jellemző. A várakozásainkkal szemben 2018-ban négy hónapban (február, március, május és november) egyáltalán nem jegyzetünk 15 m/s-nál nagyobb szélsebességet a talaj közelében. Ugyanakkor júliusban a sokévi átlagnak megfelelő értéket, míg októberben a sokévi átlag 50%-kal magasabb érték fordult elő. Összességében éves átlagban Budapest Pestszentlőrincen 57 %-kal kevesebb viharos napot regisztráltuk 2018-ban.

21. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi menete Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben
22. ábra
Szeles napok száma a normál százalékában, Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben
23. ábra
Viharos napok száma a normál százalékában, Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest Pestszentlőrincen az 1999-2018 közötti időszak átlaga és a 2018. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány az északnyugati. A keleti szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Budai-hegység és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A leggyakoribb szélirány 2018-ban az északi irány volt, alig maradt el tőle a második leggyakoribb, a keleti irány. A leggyakoribb szélirány mellett ehhez az irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség, és a legerősebb széllökések. A 1999-2018-as átlagnál valamivel nagyobb arányban figyeltünk meg az északkeleti szektorba tartozó szélirányokat, míg a vártnál kisebb relatív gyakoriság jellemezte 2018-ban az északnyugat és délkelet közötti szélirányszektorokat.

24. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2018-ben

A maximális széllökés sokéves napi maximumának országos rekordja 2018-ban egyedül Kékestető állomáson október 23-án dőlt meg (II. táblázat), ekkor 120 km/órát meghaladó szélerősséget mértünk (34,2 m/s).