2019 nyarának időjárása


A 2019 évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, az évszak középhőmérséklete 22,3 °C-nak adódott, ami 2,1 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 2. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. A 2019-es június a legmelegebb június lett, míg az átlagosan meleg július után az augusztus a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet): a leghosszabb hőhullám (4 nap) június közepén volt, míg a legmelegebb időszakot 2019. augusztus 10-12 között tapasztaltuk. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 178 mm-nek adódott, mintegy 11%-kal volt kevesebb, mint az 1981-2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb felhőszakadás június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus 1-jén és 13-án alakult ki. Ezen a nyáron főként a Fertő-tó környékén, illetve a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, míg a Bükk térsége rendkívül csapadékosnak adódott.
A nyári középhőmérséklet az ország nagy részén 21-23 °C között alakult (1. ábra). A legmelegebb az Alföldön a Duna völgyében és az Alsó-Tisza vidéken volt, ahol az évszakos átlag meghaladta a 23 °C-ot. A leghűvösebb a középhegységeinkben volt: a Mátra és a Bükk területén a nyári átlaghőmérséklet helyenként 17 °C fok alatt maradt. A legmagasabb nyári hőmérsékleti átlag (24,8 °C) Budapest Lágymányoson adódott, a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17,3 °C volt.
1. ábra
A 2019-es nyár középhőmérséklete °C-ban
Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 22,3 °C, amely 2,1 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte (2. ábra), a legnagyobb mértékű (>2 °C) eltérést a Dunántúlon és az északkeleti országrészben figyeltük meg. A Mátrától és a Bükktől északra eső tájakon a pozitív anomália általában nem érte el az 1 °C-ot.
2. ábra
A 2019-es nyár középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
Mindegyik nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). Míg június 3,6 °C-kal, augusztus több mint két fokkal (2,2 °C) volt melegebb az 1981-2010-es sokévi átlagnál. Július közel átlagosan meleg volt, a pozitív anomália csupán 0,4 °C volt. Interpolált országos átlagok alapján az elmúlt 119 év idősorában június a legmelegebbnek adódott, augusztus pedig az előkelő 7. helyre kerül, míg július a rangsorban hátra szorult (I. táblázat). A 2019 évi nyár volt összességében a 2. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.
3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2019 nyarán (interpolált adatok alapján)
IdőszakSorszám
június1
július39
augusztus7
nyár2
I. táblázat
A 2019-es nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában
2019 nyarán az igen hűvös május után minden hónapban tapasztalhattunk hőhullámos napokat, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron összesen 13 hőhullámos napot összegeztünk. Júniusban kétszer (12-15 és 25-27 között), augusztusban egyszer (10-12 között) emelkedett legalább 3 napig a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé, míg júliusban (1-2) és augusztus 20-án rövidebb ideig. Országos átlagban 2 forró nap (Tmax≥35 °C) fordult elő, mely a sokévi átlaggal azonos előfordulás. A hőségnapok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30 °C) átlagos száma viszont magas volt, 38 nap. A legtöbb Fülöpháza állomás környezetében volt: itt 59 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Összesen 79 nyári nap (napi maximumhőmérséklet ≥25 °C) volt idén nyáron, 19 nappal több, mint az 1981-2010-es érték.
4. ábra
Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)
Az elmúlt 119 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2019 nyara az elmúlt évtized kiemelkedően meleg értékei között foglal helyet. Az eddigi legmelegebb nyártól (2003: 22,5 °C) csupán 0,2 °C-kal maradt el. A nyári átlagértékekre illesztett trendvonal továbbra is emelkedést jelez, a változás 1901 óta mintegy 1,4 °C.
Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. Júniusban az időjárási frontok átvonulásához jelentős hőmérsékletváltozások kapcsolódtak, de a hőmérséklet egész hónapban az 1981-2010 érték felett maradt. Július első napjai még az átlagosnál melegebb időjárásúak voltak, majd a hónap közepén hosszabb ideig 20 °C alatt maradt a hőmérséklet, és később is a sokévi átlag közelében alakult. Augusztus elején és az intenzív hőhullámot követően egy-egy markáns lehűlés zajlott, amikor a sokévi átlag alá esett a napi középhőmérséklet. Az augusztus 20. után érkező átmeneti lehűlést idén is átélhettük, de a nyár alapvetően kánikulai időjárással ért véget.
5. ábra
A 2019-es nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2019 nyarán havonta.
Június
Az igen hűvös május után a június rendkívül melegnek adódott. A hónap minden napján magasabb hőmérséklet uralkodott, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Az első hőhullám június 12-16. között volt. Június 15-én Budakalászon (35,8 °C), míg június 16-án Kiskunhalason (35,7 °C) dőlt meg a napi csúcshőmérséklet korábbi legmagasabb értéke. Az utolsó dekádban uralomra jutó anticiklon egy rövid, de igen intenzív hőhullámot okozott: június 25-27. között 26 °C-ot meghaladó átlaghőmérsékletű napok is előfordultak, és országos átlagban 6-7 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Mind a nyári, mind a hőségnapok száma (rendre 11 és 7 nappal) több, mint az 1981-2010 közötti normálérték.
Július
A legmelegebb időszak július első napjaiban volt, majd hosszabb hűvösebb periódus következett. Országos átlagban a leghűvösebb július 10-14. között volt, közel 3 °C-kal maradt el a hőmérséklet a sokévi értékektől. A fagyzugos Zabaron ebben az időszakban két napon is megdőlt a minimumhőmérséklet napi rekordja: Július 10 és 12-én a legalacsonyabb hőmérséklet 4 °C alatt maradt. Az utolsó dekádban újra fokozatosan emelkedett a napi középhőmérséklet hazánkban is, miközben Nyugat-Európát afrikai eredetű forró légtömegek árasztották el, mely ott rendkívül intenzív hőhullámot okozott.
Augusztus
Augusztus elején változékony időjárás uralkodott, majd délnyugati irányból egyre melegebb légtömegek érkeztek, és hamarosan elkezdődött az év legmelegebb periódusa. A legmelegebb hazánkban augusztus 12-én volt, amikor a mért maximum elérte a 38 °C-ot az Alföld déli részén. A kánikulának egy érkező frontrendszer vetett végett, mely után néhány napig az átlagosnál hűvösebb időjárás volt. Az utolsó dekádban egészen a hónap végéig kitartó meleg, nyári időjárás uralkodott. Ebben az időszakban a napi átlaghőmérséklet 5-6 °C-kal a sokévi átlag felett alakult.