2018 telének időjárása

Az 2017/18-as tél újra melegebb volt a szokásosnál, különösen 2018. január. A csapadékviszonyokat tekintve az előzőhöz képes lényegesen csapadékosabb volt, az évszakban megszokott csapadékmennyiségnél több mint 40%-kal több hullott le.
Az évszak átlaghőmérséklete +1,6 °C-nak adódott 2017/2018 telén, mely 1,7 °C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. A középhegységi tájaink bizonyultak a tél során a leghidegebbnek, különösen Észak-Magyarországon (háromhavi átlaghőmérséklet -1 °C alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon fagypont fölötti évszakos átlagok adódtak. A legmelegebb a Dél-Alföldön volt, ahol a téli középhőmérséklet 2 °C felett alakult (1. ábra).
1. ábra
A 2018-as tél középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2018-as tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. A Tiszántúl keleti része volt az 1981-2010-es normálhoz viszonyítva a legenyhébb (>2 °C). Az ország északnyugati tájai 1-1,5 °C-kal voltak melegebbek, míg a hegyvidékekben a sokévi átlag közelében alakult a hőmérséklet.
3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2018 telén (interpolált adatok alapján)
Az idei tél országos átlagban több, mint 1,7 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a januári átlaghőmérséklet tért el (+3,8 °C), melyet a decemberi (+2,2 °C) követ, míg a február -0,8 °C-kal hidegebbnek adódott.
A téli küszöbnapok száma így alakult: idén 56 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, míg a normál 65 nap. Zord napból (Tmin ≤ -10 °C) a 9 nap helyett 2 napot regisztráltunk, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig mindössze 9 napot a sokévi átlag 24 nap helyett.
4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2017 között (interpolált adatok alapján)
A téli középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve az illesztett trendvonal továbbra is a melegedés irányába mutató tendenciát mutat (4. ábra).
2017/2018 tele a 18. legmelegebb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebb periódust pedig 2006/07-ben figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2018 januárja a 6. legmelegebb január volt az elmúlt 117 évben, míg 2017 decembere a 23., 2018 februárja pedig a 77. legmelegebb december és február (I. táblázat).
IdőszakSorszám
december23
január6
február77
tél18
I. táblázat
A 2018-as tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában
5. ábra
A 2018-as tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2017/2018-es tél során.
December
A hónap elején egy hidegfront és egy megerősödő anticiklon hatására még a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet (5. ábra). Egy változékony időjárású rövid időszak után jelentősebb felmelegedés kezdődött, egy északnyugat-európai ciklon előoldalán erős délies áramlással enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe. Országos átlagban december 12-én 8-9 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Ezt követően két szakaszban fokozatos lehűlés kezdődött. Kezdetben egy magassági hidegörvény hatására a magasban, majd később a talaj közelében is az átlagosnál hidegebb légtömegek határozták meg időjárásunkat. December 20-án Nógrád megyében -12 °C alá csökkent a minimumhőmérséklet. A karácsonyi időszakot a szokásosnál enyhébb időjárás jellemezte, majd az év végén újra az átlag közelébe csökkent a levegő hőmérséklete.
Január
Az új esztendő enyhe, esős idővel köszöntött be. Egy Délnyugat-Európa fölött örvénylő ciklon előoldalán egyre inkább száraz és enyhe levegő érkezett a Kárpát-medence térségébe, melynek köszönhetően az ország nagy részén tavaszias idő alakult ki (5. ábra). A legmelegebb napokon, január 6-7-én országos átlagban 8 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál, és a déli országrészben melegrekordokat mértünk. A hónap közepén a Kárpát-medencétől északkeletre fekvő anticiklon peremén hideg légtömegek érkeztek, és a sokévi átlag alá csökkent a napi átlaghőmérséklet. A folytatásban egy nyugat-európai ciklon frontrendszere miatt változékonyabbra fordult az időjárás, a hegyekben havazott, de az országban továbbra is a sokévi átlagnál magasabb maradt a hőmérséklet. Január végén a felhős, párás, néhol tartósan ködös idő után egy nyugatról benyúló magasnyomás alakította térségünk időjárását és a szokásosnál melegebb idővel búcsúzott az év első hónapja.
Február
Kezdetben hazánk magasnyomású légköri képződmény hatása alatt állt, így jóval az átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet (5. ábra). Csongrád megyében február 2-án a csúcshőmérséklet meghaladta a 16 °C-ot. Később egy észak-európai ciklonhoz tartozó kiterjedt hullámzó frontálrendszer hatására lehűlés vette kezdetét. A hónap közepén a gyakori frontátvonulásoknak köszönhetően a sokévi átlag közelében maradt a hőmérséklet. A hónap utolsó harmadában a Kárpát-medence fölé északkelet felől fokozatosan egyre szárazabb, több fokkal hidegebb levegő áramlott, és erős lehűlés kezdődött. Február végére országos átlagban 8-9 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos. A tél legvégén február 26-án -18 °C-ig csökkent a hőmérséklet a Kékestetőn a hótakaró felett. A hónap végi zord, téli idő kitartónak bizonyult és még március elejének időjárását is meghatározta.