A nyári középhőmérséklet az ország nagy részén 21-23 °C között alakult (1. ábra). A legmelegebb az Alföldön a Duna völgyében és az Alsó-Tisza vidéken volt, ahol az évszakos átlag meghaladta a 23 °C-ot. A leghűvösebb a középhegységeinkben volt: a Mátra és a Bükk területén a nyári átlaghőmérséklet helyenként 17 °C fok alatt maradt. A legmagasabb nyári hőmérsékleti átlag (24,8 °C) Budapest Lágymányoson adódott, a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17,3 °C volt.
1. ábra
A 2019-es nyár középhőmérséklete °C-ban
Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 22,3 °C, amely 2,1 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte (2. ábra), a legnagyobb mértékű (>2 °C) eltérést a Dunántúlon és az északkeleti országrészben figyeltük meg. A Mátrától és a Bükktől északra eső tájakon a pozitív anomália általában nem érte el az 1 °C-ot.
2. ábra
A 2019-es nyár középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
Mindegyik nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). Míg június 3,6 °C-kal, augusztus több mint két fokkal (2,2 °C) volt melegebb az 1981-2010-es sokévi átlagnál. Július közel átlagosan meleg volt, a pozitív anomália csupán 0,4 °C volt. Interpolált országos átlagok alapján az elmúlt 119 év idősorában június a legmelegebbnek adódott, augusztus pedig az előkelő 7. helyre kerül, míg július a rangsorban hátra szorult (I. táblázat). A 2019 évi nyár volt összességében a 2. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.
|
|
3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2019 nyarán (interpolált adatok alapján)
|
| Időszak | Sorszám |
|---|
| június | 1 |
| július | 39 |
| augusztus | 7 |
|
| nyár | 2 |
|
I. táblázat
A 2019-es nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában
|
2019 nyarán az igen hűvös május után minden hónapban tapasztalhattunk hőhullámos napokat, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron összesen 13 hőhullámos napot összegeztünk. Júniusban kétszer (12-15 és 25-27 között), augusztusban egyszer (10-12 között) emelkedett legalább 3 napig a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé, míg júliusban (1-2) és augusztus 20-án rövidebb ideig. Országos átlagban 2 forró nap (Tmax≥35 °C) fordult elő, mely a sokévi átlaggal azonos előfordulás. A hőségnapok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30 °C) átlagos száma viszont magas volt, 38 nap. A legtöbb Fülöpháza állomás környezetében volt: itt 59 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Összesen 79 nyári nap (napi maximumhőmérséklet ≥25 °C) volt idén nyáron, 19 nappal több, mint az 1981-2010-es érték.
4. ábra
Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)
Az elmúlt 119 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2019 nyara az elmúlt évtized kiemelkedően meleg értékei között foglal helyet. Az eddigi legmelegebb nyártól (2003: 22,5 °C) csupán 0,2 °C-kal maradt el. A nyári átlagértékekre illesztett trendvonal továbbra is emelkedést jelez, a változás 1901 óta mintegy 1,4 °C.
Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. Júniusban az időjárási frontok átvonulásához jelentős hőmérsékletváltozások kapcsolódtak, de a hőmérséklet egész hónapban az 1981-2010 érték felett maradt. Július első napjai még az átlagosnál melegebb időjárásúak voltak, majd a hónap közepén hosszabb ideig 20 °C alatt maradt a hőmérséklet, és később is a sokévi átlag közelében alakult. Augusztus elején és az intenzív hőhullámot követően egy-egy markáns lehűlés zajlott, amikor a sokévi átlag alá esett a napi középhőmérséklet. Az augusztus 20. után érkező átmeneti lehűlést idén is átélhettük, de a nyár alapvetően kánikulai időjárással ért véget.
5. ábra
A 2019-es nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2019 nyarán havonta.
