eghajlat

Az évszak átlaghőmérséklete +1,2 °C-nak adódott 2018/2019 telén, mely 1,4 °C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Az észak-magyarországi tájaink bizonyultak a tél során a leghidegebbnek, (háromhavi átlaghőmérséklet fagypont alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon már fagypont fölötti évszakos átlagok adódtak. Ezen belül kissé hűvösebb az Észak-Alföldön volt. A téli középhőmérséklet már +2 °C felett alakult a Dunántúl nyugati részén a Kisalföldön át egészen Belső-Somogyig (1. ábra).

1. ábra
A 2019-es tél középhőmérséklete °C-ban

2. ábra
A 2019-es tél középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. A Dunántúl nyugati része és az Alsó-Tisza vidék volt az 1981-2010-es normálhoz viszonyítva a legenyhébb (>1,5 °C). Az Alföldön mintegy 1-1,5 °C-kal volt melegebb, míg főként Észak-Magyarországon lokálisan a sokévi átlag közelében alakult a téli középhőmérséklet.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2019 telén (interpolált adatok alapján)

Az idei tél országos átlagban 1,4 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a februári átlaghőmérséklet tért el (+3,0 °C), melyet a decemberi (+0,8 °C) és a januári (+0,3°C) követ.

A téli küszöbnapok száma is jelzi az enyhébb telet: idén 65 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely megegyezett az évszakra jellemző sokévi átlaggal. Ugyanakkor a zord napból (Tmin ≤ -10 °C) a 9 nap helyett 3 napot regisztráltunk, a téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig mindössze 15 napot a sokévi átlag 24 nap helyett.

4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2018 között (interpolált adatok alapján)

A téli középhőmérsékletek 1901-ig visszanyúló idősorát tekintve a lineáris trendbecslés alapján melegedés irányába mutató tendenciát mutat (4. ábra), de ez a változás kizárólag a februárok enyhébbé válásának köszönhető.

2018/2019 tele a 24. legenyhébb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2018 decembere a 47. legmelegebb volt az elmúlt 119 évben, míg 2019 januárja az 54., 2019 februárja pedig a 16. legmelegebb (I. táblázat).

Időszak	Sorszám
december	47
január	54
február	16

tél	24

I. táblázat
A 2019-es tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

5. ábra
A 2019-es tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2018/2019-es tél során.

December

December első napjaiban egy hazánktól északkeletre fekvő anticiklon hatására a sokévi átlagnál hűvösebb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, majd nyugati áramlással egyre enyhébb és nedvesebb légtömegek érkeztek, így frontátvonulások mellett összességében az átlagosnál melegebb időjárás volt jellemző (5. ábra). A hónap közepén egy Skandinávia felett kialakult ciklon áramlási rendszerébe kerülve és egy hideg légörvény hatására északnyugat felől komoly lehűlés vette kezdetét, és több napig a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet az országban. A leghidegebb december 19-én volt, amikor több mint 6 fokkal maradt el az országos átlag a sokévi értéktől (5. ábra). Később nyugati, zonális áramlással enyhe, óceáni légtömegek vették át az uralmat. Bár karácsonykor frontátvonulások miatt kissé visszaesett a napi középhőmérséklet, év végéig a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott.

Január

Január első dekádjában a tőlünk északra, majd északkeletre örvénylő ciklon áramlási rendszerébe kerülve több hullámban egyre hidegebb, váltakozó nedvességtartalmú levegő érkezett térségünkbe, így téliessé vált az időjárás (5. ábra). A Nyugat-Európa felett kiépült anticiklon peremén több front érintette hazánkat, de az országos napi középhőmérséklet továbbra is elmaradt a sokévi átlagtól. A leghidegebb január 8-án hajnalban, a derült időjárású Tiszántúlon volt, amikor északkelet felől érkező hideg, száraz légtömeg jutott uralomra a hóval borított táj felett. Később a Balti-tenger felett örvénylő ciklon révén már enyhe, nagyobb nedvességtartalmú légtömegek érkeztek hazánk területére. A hónap közepén délies áramlással együtt fokozatosan erősödött a nappali felmelegedés, és jóval a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet (5. ábra). A hónap utolsó dekádjában tőlünk nyugatra megerősödő anticiklon miatt maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól. Majd a hónap végére mediterrán ciklonok hatására fokozatosan enyhült az idő, de ekkor is csak az átlag közelében maradt.

Február

A hónap elején a Kárpát-medencétől nyugatra örvénylő ciklon előoldalán igen enyhe levegő áramlott hazánk fölé, így pár napig jóval a sokévi átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet (5. ábra). Az átvonuló hidegfront mögött érkező hideg légtömegek miatt visszaesett a hőmérséklet, és egy anticiklon kiépülésével a fagypont közelébe csökkent a napi országos átlag. A hónap második dekádja jellemzően a sokévi átlagnál enyhébb időjárású volt, majd február 23-án északi irányból hideg légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, és markáns lehűlés zajlott. A hónap végén azonban újra gyorsan emelkedett a hőmérséklet, és a hónap utolsó napján már 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban (5. ábra).

2019 telének időjárása