2020 telének időjárása


A 2019/2020-as tél a harmadik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség közel megegyezik az 1981-2010-es értékkel, de térbeli és időbeli eloszlása nem volt egyenletes.
Hőmérséklet
Csapadék
Globálsugárzás
Meteorológiai aszály
Szélsőségek
2019/2020 telén az évszak átlaghőmérséklete +2,7 °C volt, mely 2,8 °C-kal magasabb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Az észak-magyarországi hegyvidékéki tájaink bizonyultak a tél során a leghidegebbnek (háromhavi átlaghőmérséklet fagypont alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon már jóval fagypont fölötti évszakos átlagok adódtak. Ezen belül kissé hűvösebb tájak az északkeleti országrészben voltak (1. ábra).
1. ábra
A 2020-as tél középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2020-as tél középhőmérsékletének eltérése a sokévi átlagtól
A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. A Dunántúlon a tél 2,5-3 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban. Az Alföldön mintegy 2 °C-kal enyhébben, míg Nógrád megyében a sokévi átlag közelében alakult a téli középhőmérséklet.
3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2020 telén (interpolált adatok alapján)
Az idei tél országos átlagban 2,8 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1981-2010-es átlagtól leginkább a februári átlaghőmérséklet tért el (+4,8 °C), melyet a decemberi (+3,1 °C) és a januári (+0,3°C) követ.
A téli küszöbnapok száma is jelzi az enyhébb telet: az elmúlt időszakban 55 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 10 nappal kevesebb, mint a sokévi átlag. Ugyanakkor a zord napból (Tmin ≤ -10 °C) a 9 nap helyett egy sem fordult elő országos átlagban, a téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig mindössze 12 nap adódott a sokévi átlag 24 nap helyett.
4. ábra
Az országos téli középhőmérsékletek 1901 és 2019 között (interpolált adatok alapján)
A téli középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901 – 2020 között átlagosan +1,27 °C-nak adódott. A telek melegedése leginkább a februárok enyhébbé válásának köszönhető.
2019/2020 tele a harmadik legenyhébb tél 1901 óta; a leghidegebb téli időszak 1939/40-ben volt, az eddigi legmelegebbet pedig 2006/07 telén figyelhettük meg. Az évszak hónapjait tekintve 2019 decembere a 9., míg a január az 53. helyre került az elmúlt 119 év rangsorába. A harmadik legmelegebb február múlt el 1901 óta, és csak pár tizeddel marad el a csúcstartó 2016-os és az őt követő 1966-os februári értéktől. (I. táblázat).
IdőszakSorszám
december9
január53
február3
tél3
I. táblázat
A 2020-as tél és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában
5. ábra
A 2020-as tél napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2019/20 telén havonta.
December
A hónap hideg téli időjárással és egy hidegfrontnak köszönhetően havazással kezdődött (5. ábra). Ezután pár napig egy anticiklonnak köszönhetően a hajnalok fagyosak voltak, és a hóval borított északkeleti tájakon -10 fok alatti értékek is előfordultak. A rövid téli időszak után egy hullámzó frontálzóna hatására egyre enyhébbé vált az időjárás, és a hőmérséklet egészen a hónap végéig az ilyenkor jellemző normálérték fölé emelkedett. Kezdetben 2-3 °C-kal, majd a hónap közepén 8-10 °C-kal magasabb volt az országos napi átlaghőmérséklet, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap utolsó napjaiban egy hidegcsepp és egy kiépülő anticiklon alakította hazánk időjárását, így a hőmérséklet a sokévi átlag közelébe csökkent.
Január
2020. január folyamán a napi átlaghőmérséklet országos átlaga jobbára a sokévi átlag közelében alakult, kivéve az utolsó napokat. Addig a Kárpát-medence térségének időjárását főként anticiklon alakította, ami kedvezett a hideglégpárnás helyzet tartós fennállásának. Az érkező gyenge időjárási frontok valójában jelentős változást nem hoztak, és a ködös, párás, borús időjárás sokáig fennmaradt. Január 26. után nyugatias áramlással óceáni eredetű igen enyhe, kezdetben nedves, majd egyre szárazabb légtömegek érkeztek térségünkbe. A nappali hőmérséklet rendkívül gyorsan emelkedett, és kora tavaszias időjárás uralkodott: országos átlagban 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap végén a szeles és változékony időjárás kiseperte a hidegpárnát, és hatására a levegő minősége is jelentősen javult, különösen a szállópor koncentrációja csökkent.
Február
Tavaszra jellemző változékony, igen enyhe és szeles időjárás uralkodott februárban (5. ábra). A hónap elején volt a legmelegebb, pár napig közel tíz fokkal a sokévi átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet. A Kárpát-medencét elérő hidegfrontot orkán erejű széllökések kísérték, és a front mögött érkező hideg légtömegek miatt jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Egy anticiklon kiépülésével február 8-ra a fagypont közelébe csökkent a napi országos átlag. A hónap közepén egy ciklon áramlási rendszerébe kerülve nyugat, délnyugat felől igen enyhe, többnyire száraz léghullámok érkeztek. Később az intenzív nyugatias áramlás miatt a hónap végéig jellemzően a sokévi átlagnál enyhébb időjárás uralkodott. (5. ábra).