A 2020/2021-as tél a tizenkettedik legenyhébb tél volt 1901 óta. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség jócskán elmaradt az 1991-2020-as sokéves értéktől, de térbeli és időbeli eloszlása sem volt egyenletes.
A téli csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. Az ország túlnyomó részén 100 mm alatti csapadékmennyiséget összegeztünk. Csupán a Dunántúli-dombság déli és délnyugati részén, a Nyírség keleti felén, valamint a Beregi- és a Szatmári-sík területén haladta meg a 100 mm-t az évszakos összeg. A legtöbb téli csapadékot Tiszabecs állomáson mértük (190,6 mm), míg a legkevesebbet Budapest Ferihegy állomáson (36,4 mm).
Az országos átlagos téli csapadékösszeg 77 mm volt, amely jócskán elmarad az 1991-2020-as átlagtól (mindössze 66%-a). A sokévi átlagot megközelítő mennyiség csak kevés területen hullott: a Beregi- és a Szatmári-síkon, valamint a Zselic területén. Az ország középső tájai voltak szárazabbak. Az Alföld északi része és az Északi-középhegység tekinthetőek a leginkább csapadékhiányosak, itt a normálnak mindössze 40-50%-a hullott a télen. (7. ábra)
Az időbeli eloszláson az látható, hogy egy pozitív és két negatív csapadékmérlegű hónapot zártunk a télen. Az évszak során a legtöbb csapadék 2021 decemberében hullott (54 mm), mely a sokévi átlag 119%-át jelentette (8. ábra). Országos átlagban a 2022. januári csapadék 9 mm-nek adódott, mely arányaiban a legjobban elmaradt az 1991-2020-es normáltól (28 %-a csupán). Februárban 13 mm érkezett, mely 36%-a az ilyenkor szokásosnak. Végeredményben a 2021/2022-es tél nagyon csapadékhiányos lett, így az 1901-től kezdődő idősorban a 24. helyre került (II. táblázat).
| Időszak | Sorszám |
| december | 87. |
| január | 6. |
| február | 16. |
| tél | 24. |
A három hónapos időszakban 27 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 4 nappal kevesebb, mint a normálérték (31 nap). Havas napból országos átlagban 10 napot összegeztünk (normál: 16 nap), ezen kívül 9 hótakarós napról is beszámolhatunk (normál: 29 nap).
Az elmúlt telek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend enyhe csökkenést mutat (9. ábra) 1901 óta, mely 90%-os megbízhatósági szinten nem jelent szignifikáns változást.
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Decemberben többször érkezett – olykor jelentős mennyiségű – csapadék, de még a november végi kiadósabb csapadékok is hozzájárultak a december eleji, átlagosnál jóval magasabb 5 napos összegekhez (sokszor az átlag háromszorosa jelentkezett). A hónap közepe száraz volt, nem volt csapadékhullás. A karácsonyi időszak azonban ismét csapadékot hozott, a normál fölé kerültek az 5 napos összegek. Ezzel szemben a január és a február végig az átlag alatt maradt, annyira nagy volt a csapadékhiány. Ekkor az 5 napos összegek szinte végig 5 mm alatt mozogtak, sőt a két hónap nagyobb részében még a 3 mm-t sem érték el. A tél folyamán többször havazott, de tartósan összefüggő országos hótakaró nem alakult ki. A hótakaró legnagyobb vastagsága 23 cm volt, melyet 2021. december 10-én Kékestetőn mértünk.
December
December 2-án, ahogyan átvonult hazánk felett egy ciklon és hullámot vetett a hidegfrontja, jelentős mennyiségű csapadék hullott országszerte. A napi csapadékösszeg országos átlaga meghaladta a 15 mm-t is, szemben a szokásos 1 mm-rel. A mérőállomásokon a csapadék mennyisége 2 és 20 mm között alakult, de a Dunántúl déli részén 20-40 mm-t mértünk (Bakonyán pedig 48,3 mm-t). A csapadék alakja főleg eső volt, de a magasabb csúcsokon havas eső és hó is előfordult. 4-én nem annyira a csapadék mennyisége, mint inkább a formája volt fontos: az északnyugati megyékben eleinte fagyott eső, havas eső, néhol ónos eső hullott, majd az eső vált meghatározóvá. Az északi megyékben havazott, délen pedig eső esett. Következő nap főként a déli országrészben volt csapadékhullás eső formájában, de északon havazás, havas eső volt a jellemző. A következő nagyobb mennyiségű csapadék 9-én érkezett: a Dunántúl északi részén tartós, kiadós havazás alakult ki, estére helyenként a 15 cm-t is meghaladta a kialakult hóréteg. A déli és keleti tájakon eső hullott, az ország többi részén vegyes halmazállapotú csapadék, néhol ónos eső is. 12-én a Dunától keletre fordult elő döntően eső, majd havas eső, hó. A karácsonyi időszakban volt még egy csapadékosabb periódus, 23-tól 30-ig minden nap – különösen 25-én nagyobb mennyiségű – csapadékhullással. A felhős, csapadékos időt az átvonuló frontok okozták. Karácsony napján, 25-én eleinte eső hullott, majd egyre nagyobb területen váltotta fel a havazás, helyenként ónos vagy fagyott eső is előfordult. Éjszaka megszűnt a havazás az északi megyékben, délen az esőt ónos eső követte, a Dunántúl és az Alföld középső részén pedig havazott. Így 26-án reggelre az ország jelentős részén változó vastagságú hóréteg alakult ki (lepel és 3 cm közt általában, de a magasabban fekvő tájakon 8-12 cm is előfordult). December folyamán országos átlagban 5 havas napot (normál: 5 nap) és 4 hótakarós napot regisztráltunk (normál: 7 nap). Viszont az ónos esős napok száma (2 nap) meghaladta a szokásos értéket (1 nap). A hó az Északi-középhegységben szinte az egész hónap során megmaradt, a hótakarós napok száma Kékestetőn 31, Bükkszentkereszten és Miskolc Lillafüred-Jávorkút állomáson 28, Mátraszentimre állomáson pedig 27 volt. A legnagyobb hóvastagságot 2021. december 10-én Kékestetőn 23 cm mértük.
Január
Az idei január egy nagyon száraz hónapnak számít. Bár több napon is volt csapadékhullás, igazán nagy mennyiséget egyszer sem mértünk. Az egyik ilyen csapadékos nap 5-én volt, amikor főként a Dunántúlon esett több eső, sőt helyenként havas eső és havazás is előfordult. Aztán 8-án egy sekély ciklon csapadéka érte el hazánkat, melynek következtében reggel a délkeleti országrészben havazás kezdődött. Ez a nap folyamán az Alföld túlnyomó részére kiterjedt, és másnap reggelre nagy területen 5-10 cm-es hótakarót eredményezett. A betörő hidegnek köszönhetően a hótakaró sokáig megmaradhatott, egyes állomásokon akár a hónap végéig is. 9-én csak a Dunántúlon fordult elő hószállingózás, gyenge havazás, amiből következő nap reggelre – főképp a magasabban fekvő tájakon – alakult ki egybefüggő hóréteg. Egy hétnyi csapadékmentes időszak után 17-én ismét gyenge havazás volt északkeleten, a nap későbbi részében eső és zápor hullott, majd az érkező hidegfronton több zivatar is kialakult. 20-án egy hidegfront érkezett hazánk fölé, mely hatására vegyes halmazállapotú csapadék hullott: nyugaton és a középső országrészben inkább eső, míg keleten, északkeleten havas eső, havazás volt jellemző, viszont reggel a Dél-Alföldön ónos eső és fagyott eső is előfordult. A gyenge csapadékhullás a következő napokban is folytatódott, mivel a különböző légköri képződmények határán helyezkedett el hazánk. Főként a Dunántúlon, majd később a nyugati határ mentén hullott kisebb mennyiségű csapadék havas eső, hó formájában. A megerősödő szél hatására hófúvásról is érkeztek jelentések az ország több területéről. 29-étől egy viharciklon alakította a Kárpát-medence időjárását, melynek hatására az északi és a keleti megyékben hullott eső, néhol havas eső, a hegyekben hó. Emellett a szél viharossá fokozódott miatta szinte az egész országban, főképp 30-án. E napon Budapest János-hegy állomáson új országos szélrekord született: orkán erejű, 35,4 m/s-os (127,4 km/h) napi maximális széllökést mértünk. A hónapban a legnagyobb hóvastagság 2022. január 24-én Sopron Muck-kilátó állomáson 18 cm volt. A hó az északkeleti határ mentén több helyen is nagyon hosszú ideig megmaradt, a hótakarós napok száma 23 volt Tornyospálca, Csaroda, Aranyosapáti, Tiszabecs, Sonkád és Fehérgyarmat állomásokon.
Február
Február első két napján az ország egész területén volt kisebb mennyiségű csapadékhullás. Alakja elég nagy változatosságot mutatott: eső, zápor, havas eső és hószállingózás is előfordult. Ezután három napig semmi sem esett, a következő kissé csapadékos periódus hatodikán és hetedikén volt. Főként eső, zápor formájában érkezett meg az átvonuló hidegfront csapadéka. Az ezt követő 6 nap ismét száraz volt több anticiklonnak köszönhetően. 14-én egy nyugat-európai ciklonhoz kapcsolódó frontrendszer nyomán nedvesebb levegő áramlott hazánk fölé. Így 14-én a Dunától keletre eső tájakon kevesebb, míg 15-én – főként a Dunántúlon – valamivel több csapadékot hozott. 16-án és 17-én viharciklonok alakították időjárásunkat, több helyen fordult elő kisebb eső, zápor. 19-én egy viharciklon hullámzó hidegfrontja még Baranya és Somogy megye déli részén okozott érdemi mennyiségű csapadékot. A következő országosan is mérhető mennyiségű csapadékot hozó nap 21-e volt, egy hidegfront vonult át a Kárpát-medence felett. A hónap további részében 22-én északnyugaton, 23-án több helyen fordult elő kevesebb eső, majd 26-án déli, 27-én pedig a délnyugati határ mentén volt még kisebb mennyiség. 28-án az országban többfelé fordult elő említésre méltó csapadékhullás, szórványosan még hózápor és zápor formában is. Február folyamán a sok átvonuló hidegfront hatására több napon is viharos erejű szél fújt országszerte, és napi szélrekordok születtek Budapest János-hegyen. 7-én országos; míg 8-án, 17-én, 18-án és 19-én fővárosi rekordot regisztrált az állomás (bővebben lásd: https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek). A hónapban a legnagyobb hóvastagságot Tiszabecs állomáson mértük, 2022. február 03-án: 16 cm. A hó az Északi-középhegység magasabb pontjain és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén február során több napig megmaradt; a hótakarós napok száma Kékestetőn 15, Sonkád és Tiszabecs állomásokon pedig 10-10 volt.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!