2021 őszének időjárása

A forró nyarat követően a 2021-es ősz az átlagosnál kissé hűvösebb volt. Bár a szeptember az áltagosnál melegebb idővel nyitotta az évszakot, a megszokottnál jócskán hűvösebb október és az átlagosnak tekinthető november a negatív anomália felé billentette az évszak középhőmérsékletét. Az ősz során lehullott csapadékmennyiség nagyjából az 1991-2020-as érték kétharmada, de térbeli és időbeli eloszlása sem volt egyenletes.

Az ősz folyamán lehullott csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. Az Alföld jelentős részén, az Északi-középhegység nyugatabbi felén és az Észak-Dunántúlon 100 mm alatti csapadékmennyiséget összegeztünk. Az ország többi részén efelett alakult az évszakos csapadékösszeg, a Balatontól délre fekvő tájakon a 140 mm-t is meghaladta. A legkevesebb évszakos csapadékösszeg a Nyírséget, a Dél-Hajdúságot, a Berettyó-Körös-vidéket, a Felső-Tisza-vidéket és a Jászság egyes részeit jellemzi. A legtöbb őszi csapadékot Babócsa állomáson összegeztük (228,5 mm), míg a legkevesebb csapadék Nyírtass állomáson hullott, ahol mindössze 44,2 mm érkezett.

6. ábra
A 2021-es ősz csapadékösszege

Az évszakos országos átlagos csapadékösszeg 108,1 mm volt, amely jócskán elmarad az 1991-2020-as átlagtól (158,4 mm). Sajnos csak kevés olyan terület volt, ahol egyáltalán elérte a normált a lehullott csapadék mennyisége, az ország kb. 90%-án a sokéves átlag alatt maradt az évszakos összeg. A legszárazabb területek a Bakony-vidék, a Komárom-Esztergomi-síkság, a Tiszazug, valamint a Nyírség, a Dél-Hajdúság, a Berettyó-Körös-vidék, a Felső-Tisza-vidék és a Jászság egyes térségei voltak, ahova a sokévi átlagnak mindössze 50-60%-a érkezett. Sőt ezeken a területen belül is vannak olyanok, ahol még az átlag 40%-át sem érte el az őszi csapadékösszeg. (7. ábra)

7. ábra
A 2021-es ősz csapadékösszege a sokévi (1991-2020-as) átlag százalékos arányában kifejezve
8. ábra
Az országos havi és az évszakos csapadékösszeg a sokévi (1991-2020-as) átlag százalékos arányában kifejezve 2021 őszén (interpolált adatok alapján)

Az időbeli eloszlásról elmondható, hogy száraz hónapokkal indult az ősz, majd az átlagosan csapadékos november ezt egy kicsit kompenzálta. A legkevesebb csapadék 2021 októberében hullott (26,4 mm), mely a sokévi átlagnak mindössze az 52%-a volt. (8. ábra). A szeptemberi csapadék országos átlagban 29 mm-nek adódott, mely szintén csak a fele az 1991-2020-es normálnak (49%-a). Novemberben végre megérkezett a csapadék, így az 52,6 mm már meg is haladta 8%-kal az ilyenkor szokásos értéket. Összességében a 2021-es ősz sokkal szárazabb lett, mint az átlagos, így az 1901-től kezdődő idősorban a 24. helyre került (II. táblázat)

Időszak Sorszám
szeptember  26.
október  35.
november  68.
   
ősz  24.
II. táblázat
A 2021-es ősz és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legszárazabb időszakok sorában

A három hónapos időszakban 22 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 2 nappal több, mint a normálérték (20 nap). Zivataros napból országos átlagban 1 nap adódott (normál: 2 nap). Havas napot pedig nem regisztráltunk ősszel, holott a szokásos érték 2 nap.

9. ábra
Az országos őszi csapadékösszegek százalékos eltérése a sokéves (1991-2020-as) átlagtól 1901 és 2021 között (interpolált adatok alapján)

Az őszi csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2021 ezen időszaka 32%-kal szárazabb volt, mint a sokévi átlag. Azonban a 9.  ábrán látható, hogy az országos őszi csapadékösszegek exponenciális trendbecslése alapján a 121 év alatt enyhe csökkenés tapasztalható, ugyanakkor az elmúlt 10 évben több ősz pozitív irányba tért el a normáltól. Viszont a mostanihoz hasonlóan száraznak bizonyult a 2019-es ősz (27%-os negatív eltérés) és kiváltképpen a 2011-es, ami 68%-kal csapadékszegényebb volt.

10. ábra
A 2021-es ősz országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegei és a sokévi (1991-2020-as) átlag (mm) - az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 5 napos összeget jelöli

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Szeptemberben az 5 napos átlagok szinte végig a sokéves átlag alatt maradtak, csak a hónap utolsó napjain haladták meg azt. Ez annak volt köszönhető, hogy a hónap első felében nem volt csapadékhullás. Az október is hasonlóan indult, mint ahogy a szeptember véget ért, átlag feletti összegekkel. Ez az október 6-án az ország jelentős részére kiterjedő nagyobb intenzitású csapadéknak az eredménye. 20 mm feletti összegek is voltak ekkor. Ezt követően már csak néhány napon hullott a hónapban csapadék, de az sem volt nagy mennyiségű. Így a hónap közepétől 4 mm alatt maradtak az 5 napos átlagok, ahogy egyre csapadékszegényebb lett az időjárás. Novemberben a hónap első és utolsó napjaiban ciklonok és gyorsan vonuló frontrendszerek alakították időjárásunkat, így bőséges csapadék érkezett. Voltak olyan napok, amikor a sokéves átlagoknál kétszer-háromszor nagyobb 5 napos csapadékösszegeket regisztráltunk. A hónap közepe viszont száraznak adódott, jócskán elmaradva a sokéves értékektől

Szeptember

 Szeptember első fele csapadékmentesen telt el. Elsején a Tiszántúlon még előfordult néhány helyen kisebb eső, zápor, de ezután nagyon száraz hetek következtek: 11 nap egymás után csapadék nélkül. Csak 13-án volt olyan mértékű gomolyfelhő-képződés, melyből helyi záporok, zivatarok alakultak ki. A csapadékmennyiség ekkor is csak nyom és 4 mm között változott mérőállomásainkon (országos átlagban pedig alig jelenik meg). 16-án az északnyugat felől érkező hullámzó hidegfront hatására megvastagodott a felhőzet, több helyen előfordult eső, záporeső. A frontnak köszönhetően másnap főleg a keleti országrészben volt még csapadékhullás. Szeptember 19-től egy hidegörvény alakította a Kárpát-medence időjárását. Hatására a délnyugati, majd másnap a déli országrészben jelentős mennyiségű csapadék érkezett. Ezután nagyrészt eseménytelen napok következtek, legközelebb 27-én hullott nagyobb mennyiségű csapadék. Egy magassági légörvénynek köszönhetően a Mosonmagyaróvár – Makó vonalban mértünk jelentősebb csapadékösszegeket. 29-én és 30-án egy hidegfront vonult át felettünk, mely az első napon a Kaposvár – Budapest vonal környezetében okozott intenzív csapadékhullást, míg 30-án kelet felé helyeződött, így a Tiszántúlon mértünk több csapadékot.

Október

 Szeptemberhez hasonlóan, száraz napokkal kezdődött az október is. Október 5-én délután először az Alpokalján alakultak ki futó záporok, majd a Dunántúlon egyre többfelé fordult elő eső, zápor, egy-egy helyen még az ég is megdörrent. Október 6-án sokfelé esett az eső, de a Tiszántúlon és az Északi-középhegység keleti részén alig jelentkezett csapadék. Ezután napokig egy mediterrán ciklon örvénylett Olaszország felett, melynek következtében hazánkban is hullott némi csapadék. Október 12-13-án hidegfronti, majd okklúziós hatás érvényesült esővel, záporokkal. Ezt követően anticiklonális hatások uralkodtak térségünkben, majd október 21-én egy, az Alpok felett hullámot vetett hidegfront érkezett meg az esti órákban, így egyre többfelé eleredt az eső. A front távozása után kiépült anticiklon a hónap végéig meghatározó maradt. A következő frontrendszer már csak novemberben érkezett

November

 A hónap első két napján egy ciklon és a hozzá kapcsolódó frontrendszer volt hatással időjárásunkra, majd 3-án és 4-én is egy-egy újabb hullámzó frontrendszer vonult át hazánkon. Így a hónap jóval a sokévi átlagok feletti csapadékmennyiségekkel kezdődött, nagyjából a normálnak a háromszorosa érkezett mind a négy napon. Két szárazabb nap után 7-én egy front mentén intenzívebb záporok, helyenként zivatarok is kialakultak. . Ezután 26-ig csak helyenként fordult elő kisebb csapadékhullás, de ilyenkor sem volt számottevő csapadék. 11 teljesen csapadékmentes napot számolhattunk össze novemberben. 26-án egy mediterrán ciklon haladt át a Kárpát-medence felett, melynek hátoldalán északnyugat felől hidegebb levegő áramlott fölénk. Ennek köszönhetően főleg északnyugaton havazás, havas eső is előfordult az országszerte jellemző eső mellett. 27-én a csapadék kelet felé elvonult, de még így is az átlagosnál több csapadék érkezett. 28-án egy hidegfront hatására ismét országszerte intenzíven esett, sőt a Dunántúlon inkább hó, havas eső formájában érkezett meg a csapadék. 29-én és 30-án is vegyes halmazállapotú volt a csapadék: eső, havas eső és hó is előfordult, de már jóval kisebb mennyiségben, mint az ezt megelőző 3 napban. November folyamán a hóréteg legnagyobb vastagsága Sopron Brennbergbánya állomáson 27-én 8 cm volt.

Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!