Az éves átlagos csapadékösszeg 699 mm, mely az 1981-2010-es átlag 117%-a (12. ábra). A 2016-os év így a 21. helyre került az éves csapadékösszeg alapján a 116 éves hosszú éghajlati sorban. Több hónap is az átlagosnál csapadékosabb volt. Abszolút kiemelkedőnek számít a februári és a júliusi csapadék 2016-ban.
Februárban a sokévi csapadékmennyiség csaknem háromszorosát (a normál 291%-a) jegyeztük. Az országos átlagban 95 mm az 1901-től kezdődő idősorban rekordmértékű. Utoljára 1969-ben hullott hasonlóan sok csapadék (94,5 mm) ebben a téli hónapban. Miután a havi középhőmérséklet is rendkívülien magas volt, így a csapadék formája főként eső volt.
Júliusban rövid idő alatt a szokásos mennyiség közel duplája (a normál 193%-a) hullott le. A júliusi 122,6 mm csapadékmennyiség végeredményben az 1901-től kezdődő homogenizált idősorban a 4. helyre volt elegendő. Ennél több csapadékot júliusban 1913-ban (132 mm), 1914-ben (126 mm) és 1999-ben (122,9 mm) összegeztünk. A nyári időszakban gyakori záporok, zivatarok rövid idő alatt hoztak jelentős vízmennyiséget, amelyek helyi árvizeket, míg a jégesők komoly károkat okoztak. További két hónapban, januárban és októberben rendre az 1981-2010-es normál csapadékmennyiség 182% és 185%-a érkezett hazánk területére.
A sokévi átlaghoz közeli csapadékmennyiséget jegyeztünk márciusban (85%), májusban (113%), júniusban (110%), augusztusban (89%), és novemberben (109%). Az átlagosnál jelentősen szárazabbnak bizonyult április (44%) és szeptember (60%). A legszárazabbnak 2016 decembere adódott, amikor a sokévi csapadékmennyiség alig 10%-a hullott. Az országos 3,76 mm havi csapadékösszeggel a 2. legszárazabb december múlt el 1901 óta.
12. ábra
Havi csapadékösszegek 2016-ban az 1981-2010-es normál
százalékában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az éves átlagos csapadékösszeg térbeli eloszlása megfelel a medence helyzetnek, és követi a domborzati viszonyokat (13. ábra). Az ország alföldi tájain, a medence belsejében 550–700 mm között alakult az éves csapadékmennyiség. A Dunántúli-középhegységben és a délnyugati határszélen 850 mm feletti értékek is előfordultak. A legmagasabb éves csapadékösszeget (1020 mm) 2016-ban a Bükkben, Jávorkúton összegeztük. A legalacsonyabb éves csapadékösszeget a Mosoni-Duna mentén, a Sajó völgyében és a Közép-Tisza vidéken jegyeztünk, de ezeken a tájakon is 500 mm fölött alakult a csapadék mennyisége.
13. ábra
A 2016. évi csapadékösszeg
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az 1981-2010-es normált és a 2016-os értékeket összevetve elmondható, hogy az ország jelentős részén a megszokott mennyiségnek 100-120%-át jegyeztük. A Tiszántúlon, a Hajdúságban, a középső országrészében, a Csepel-sziget északi részén, a Gerecse területén fordult elő a normálnál jóval nagyobb csapadékösszeg, helyenként a szokásos mennyiség 140%-a. A sokévi átlagnál kissé kevesebb csapadék a Fertő-tó térségében és helyenként a Dél-Dunántúlon hullott (14. ábra).
14. ábra
A 2016. évi csapadékösszeg az 1981-2010-es normál %-ában
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
Meglehetősen csapadékosan indult a 2016-os év, a csapadékmennyiség közel kétszerese hullott le a normálértékhez képest. Az északkeleti régió egyes részei és a nyugati határszél bizonyultak a legszárazabbnak (30-45 mm), a legtöbb csapadékot pedig a Dunántúl déli fele és a Duna-Tisza közének középső területei, valamint a Hajdúság keleti részei kapták (70-80 mm). A legnagyobb havi csapadékösszeget Solt környékén mértük. Itt a csapadék mennyisége meghaladta a 85 mm-t is.
Február
A február meglehetősen csapadékos volt, országos átlagban 95 mm hullott le (homogenizált adatok), ezzel a legcsapadékosabb februárnak számít a mérések kezdete óta. A legkevesebb csapadék a Mecsek, a Nyírség és a Körösök-mentén volt, ezeken a területeken mintegy 60-70 mm havi összegeket jegyeztünk. Az Északi-középhegység magasabban fekvő területei, a Bakony térsége, valamint hazánk nyugati része bizonyultak a legcsapadékosabbnak. Itt a havi csapadékmennyiség értéke elérte a 200 mm-t is. A Dél-Dunántúlon megfigyelt csapadékmennyiség a normál 160-200%-ának felel meg. Az Északi-középhegység és a Nyugat-Dunántúl területein az anomália értéke elérte a 360-400%-ot is. Országos átlagban a megszokott mennyiség mintegy háromszorosa hullott le.
Március
2016 márciusa a szokásosnál szárazabb volt. Az ország nagy részén 20-40 mm közötti havi csapadékösszeget jegyeztünk. A Dunántúl északi és az ország délkeleti részén, valamint a Szatmári-síkság területén ennél alacsonyabb, 5-15 mm közötti értékeket mértünk. A Villányi-hegységtől délre, valamint Debrecen környékén fordultak elő nagyobb havi csapadékösszegek.
Április
Az előző hónapokhoz hasonlóan, az április is száraznak bizonyult, az ország nagy részén 15-20 mm csapadék hullott. Országos átlagban 19,4 mm-t mértünk, ami jócskán elmarad az 1981-2010 sokéves átlagtól. Ez csupán a normálérték 25%-ának felel meg. A legszárazabb területek (5-10 mm) az ország középső és keleti részén, míg a legcsapadékosabbak a Duna-Tisza köze déli területein, a Bükkben és a nyugati határszélen voltak. Ezeken a területeken a havi csapadékösszeg elérte a 45-50 mm-t is.
Május
A száraz tavaszi hónapok sorát végre megtörte a májusi csapadékos időjárás. Országos átlagban 70,1 mm csapadék hullott, ami homogenizált adatok szerint 13%-kal haladta meg a normál értéket. Az Észak-Dunántúlon a csapadékmennyiség értéke elérte a 120-150 mm-t, a délkeleti országrészben azonban ennek a töredéke, mintegy 20-25 mm volt.
Június
2016-ban országos átlagban az átlagos havi csapadékösszeg 80 mm volt, amely csak 10%-kal magasabb, mint a sokévi átlag. Az átlag azonban eltakarja a lehullott csapadék mennyiségében és területi eloszlásában megfigyelt szélsőségeket. Főként a keleti országrészben a határmentén, Békés megyében, illetve Vas megyében hullott jelentős mennyiségű csapadék, területi átlagban 120-150 mm. A legnagyobb havi csapadékösszeget Békés megyében, Gyomaendrődön mértük, ahol júniusban összesen 228,7 mm hullott. Sajnos ennek a csapadéknak közel fele (102,2 mm) hullott egyetlen egy nap alatt – június 26-án. Általában az északi országrész, a Kisalföld, az Északi-középhegység belső medencéi, a Zagyva- és a Sajó-völgye volt csapadékszegény. Itt jellemzően mindössze 20-40 mm volt a havi csapadékösszeg. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sáta településen a teljes hónapban mindössze 3,5mm csapadékot összegeztünk.
Július
Júliusban is folytatódott a csapadékos időjárás. A júliusi országos átlagos csapadékösszeg a homogenizált adatok szerint 122,6 mm. A Tiszántúlon a Hajdúságban, a Dél-Alföldön, a Göcsej területén és a Rábaközben hullott kevesebb csapadék, területi átlagban 65-70 mm. Ezeken a területeken kívül az országban jórészt 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg. A legcsapadékosabb területek 150-170 mm területi átlaggal: a Balaton térsége, a Dunántúli középhegység, a Mátra és a Bükk területe. A legnagyobb havi összeget a Veszprém megyei Hidegkúton mértük (281,9 mm). A sok eső mindössze néhány nap alatt hullott. Az időbeli eloszlás szélsőségességét mutatja, hogy 1 nap alatt (július 13-án) Poroszlón 138,5 mm, Nemeskisfaludon 103,2 mm csapadékot mért az automata állomás.
Augusztus
A csapadékösszeg országos átlagban 54,8 mm volt, ami 11%-kal marad el az 1981-2010-es sokéves átlagtól. A legkevesebb csapadék augusztusban a Körös-Maros-közben és a Kiskunsági-homokháton hullott, ahol területi átlagban helyenként nem érte le a 25 mm mennyiséget. A legcsapadékosabb területeket 100 mm feletti területi átlaggal a Tokaj-Zempléni- és az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidéken, a Bükk és a Börzsöny-hegységben, illetve Dél-Dunántúlon Belső-Somogyban és a Kis-Balatonnál találjuk. Ezeken a tájakon az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség dupláját összegeztük.
Szeptember
Szeptemberben, országos átlagban 32,5 mm csapadék hullott, amely 40%-kal marad el a sokévi átlagtól. A szeptemberi csapadékmennyiség térbeli eloszlása igen változatosan alakult. Míg a Duna alsó szakaszán, a Dráva-sík mentén és a Kiskunság délkeleti részén mintegy 60-70 mm hullott, addig a Bakony térségében, a Nagykunság, valamint a Bükkalja területén csupán 15-20 mm csapadék jelentkezett.
Október
Jelentős csapadéktöbbletet végül az október hozott. Októberben, országos átlagban 77,9 mm csapadék hullott, amely a normálérték 185%-a. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 280-300%-a) az északkeleti és a délkeleti területeken, a legkisebb pedig Budapest környékén és a Dráva-sík egyes részein (80%) jelentkezett.
November
Ez a hónap az előzőkhöz képest átlagosan csapadékosnak bizonyult. Országos átlagban 53,5 mm hullott, ami a normál 109%-a. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 140-160%-a) az északkeleti és a nyugati területeken, a legkisebb pedig a középső területeken, Budapest környékén és a Kiskunság déli részein (60%) jelentkezett.
December
A csapadékosabb novembert szárazabb december váltotta fel. A csapadék mennyisége országos átlagban 3,7 mm volt, ami a normálérték mindössze 8%-a csupán. A legnagyobb csapadékmennyiséget a Felső-Tisza vidéken, a Börzsönyben és a Soproni hegységben rögzítettük. Itt a normálérték mindössze 30-40 %-a hullott le. Több településen egyáltalán nem, vagy csak csapadéknyomnyi csapadék volt. Az Alföld középső területein és a Dél-Dunántúlon a sokévi csapadék alig 5 %-a érkezett.
15. ábra
Havi csapadékösszegek 2016-ban és az 1981-2010-es átlagértékek (mm)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A 15. ábrán jól látszik, hogy a csapadék éves menetében jelentős eltérések vannak a sokéves átlagokhoz képest. Hazánkban a normál alapján a legszárazabb hónap általában a február. A nyár elején, júniusban szokott lenni az elsődleges csapadékmaximum, majd novemberben egy másodmaximum. 2016-ban ezúttal mindkét év eleji téli hónapban jóval több csapadék érkezett, mind szokott. Kimagaslóan sok februárban. A tavaszi hónapok csapadékmennyisége elmaradt a sokévi átlagtól, különösen áprilisban. 1901 óta a 2016-os április a 11. legszárazabb hónap. A legcsapadékosabbnak várt június helyett a július lett a legcsapadékosabb nyári hónap. A nyár vége és szeptember igen szárazan telt. Az őszi csapadékmaximumot ezúttal októberben figyelhettük meg. Az év végén pedig, december a hosszú idősorban a második legszárazabb hónap volt.
16. ábra
A különböző küszöbértékek feletti csapadékos napok száma
(országos átlag) 2016-ban
A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadék-küszöbnapok számával is (16. ábra). Nyáron, júliusban jegyeztünk a legtöbb 30 mm feletti napi csapadékösszeget, amikor főként gyors záporokból és zivatarokból származott csapadék. Az év során a legtöbb csapadékos nap (> 0,1 mm) februárban, illetve októberben fordult elő.
17. ábra
Azon napok száma 2016-ban (országos átlag) amikor 1 mm-nél
több csapadék esett és az 1981-2010-es átlagértékek
2016-ban 4 nappal többet jegyeztünk a megszokottnál (normál: 86 nap; 2016: 90 nap) azokból a napokból, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az 1 mm-t. A szokásos éves menet (17. ábra) szerint májusban és júniusban kellett volna a legtöbb 1 mm csapadék feletti napot detektálnunk, de 2016-ban február, október és január megelőzte ezeket a hónapokat. A 20 mm-t elérő napokból is kettővel több (normál: 5 nap; 2016: 7 nap), míg a 10 mm-t elérő napokból néggyel több adódott (normál: 19 nap, 2016: 23 nap). Havas napból jelentősen kevesebb fordult elő a vártnál: 24 helyett mindössze 13 nap.