Ahogy a 3. ábrán látható, négy hónap kivételével mindegyik hónap melegebb volt a megszokottnál. A legnagyobb pozitív anomália februárban jelentkezett, a havi átlag 5,1 °C kal magasabbnak adódott a normálnál. Ezt követi a szeptember (+2,1 °C), illetve az április (+1,5 °C), és a június (+1,49 °C). Mindezek eredményeként a február az 1., a szeptember a 12., az április a 16. és a június pedig a 10. legmelegebb hónap volt 1901 óta. A januári havi középhőmérsékleti értékek megegyeznek az 1981-2010-es sokévi átlaggal. Májusban, augusztusban pár tized fokkal, októberben és decemberben több mint 1 °C-kal volt hűvösebb a szokásosnál. Ezzel együtt 2015/2016-hoz köthető a 7. legmelegebb tél a hosszú homogenizált éghajlati adatsor kezdete óta.
3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es)
átlagtól 2016-ban (homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
2016 januárjában a középhőmérséklet +1 és -3°C között alakult hazánk nagy részén, országos átlagban hasonló volt, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Az országban -0,5 – +0,5°C közötti anomália jelentkezett, ennél alacsonyabb értékek az északkeleti területeken tűntek fel. A legnagyobb pozitív anomáliák a Mátra nagy részére és az ország déli, délnyugati területeire voltak jellemzőek, itt 1-1,5°C-kal volt melegebb az ilyenkor megszokottnál. Homogenizált adatok alapján a napi hőmérsékleti anomália (4. ábra) januárban két rövidebb időszakban volt negatív. Január 23-án mértük az évben a legalacsonyabb hőmérsékleti értéket (-18,5 °C) a Nógrád megyei Mihálygergén (I. táblázat). A hónap végén erőteljes felmelegedés zajlott, és elmúlt a télies időjárás.
Február
A februári középhőmérséklet +5 és 6 °C között alakult hazánk legnagyobb részén. Ennél hidegebb az Északi-középhegység magasabban fekvő területein volt, azonban még itt is fagypont felett alakultak a hőmérsékleti értékek. A sokéves átlagnál hűvösebb február sehol sem fordult elő az országban. A Bakony térségében 3 °C-kal, a Tiszántúlon és a Nyírség területén 5-6 °C-kal is meghaladta az anomália értéke az 1981-2010-es átlagot. Februárban a napi középhőmérséklet értékek is a sokéves átlag felett alakultak (4. ábra), sorra dőltek meg a napi közép- és minimumhőmérséklet maximumára vonatkozó rekordok (II. táblázat). A hónap utolsó hetét tekintve látható egy nagyobb mértékű lehűlés, amely egy átvonuló hidegfront mögött érkező hidegebb légtömegnek volt köszönhető.
Március
2016 márciusa melegebbnek bizonyult a megszokottnál, az országban sehol sem volt hűvösebb a harmincéves átlagnál. Míg a Dunántúlon csupán 0-1 °C-kal volt melegebb az átlagértéknél, addig a Dunától keletre többnyire 1-1,5 °C pozitív anomália adódott, az Északi-középhegység egyes részein pedig még ennél is nagyobb volt a különbség. Márciusban a középhőmérséklet 5-8 °C között alakult, általában az Alföld középső és déli területek voltak a legenyhébbek. Alacsonyabb értékek a hegyvidéki területeken voltak jellemzőek, itt helyenként 0 °C körüli középhőmérsékletet jegyeztünk. Március első fele februárhoz hasonlóan a szokásosnál melegebb volt (4. ábra), majd a hónap közepén egy magassági hidegcsepp határozta meg az időjárást, amely mögött hideg levegő áramlott be. Ezt követő frontátvonulások rövid ideig a szokásosnál hűvösebb időt eredményeztek. A hónapot egy erőteljes melegedési folyamat zárta.
4. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2016. január, február, március
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Április
Az ország nagy részén 11-12 °C között alakult a havi átlaghőmérséklet. A déli területeken ettől enyhébb, míg a magasabban fekvő területeken hűvösebb időjárás volt jellemző. Homogenizált adatok szerint az országos átlag 12,5 °C, amely mintegy 1,5 °C-kal magasabb, mint a sokévi átlag. A Kisalföld térségében és az Ipoly mentén 0,5 °C-kal, az ország keleti határszélén 2,5-3 °C-kal haladta meg az anomália értéke a sokéves átlagot. Április első felében a napi középhőmérséklet értékek zömmel a sokéves átlag felett alakultak (5. ábra), ekkor számos rekord dőlt meg. A hónap vége felé azonban több napon keresztül az átlagosnál jóval alacsonyabb hőmérsékleti értékek jelentkeztek. Április 21-én a Nyírségben, a Kiskunságban és észak-magyarországi tájakon mértünk jelentős fagypont alatti hőmérsékleti értékeket. Április végén a Dunántúlon pusztított a fagy.
Május
2016 májusának átlaghőmérséklete (15,9 °C) az 1981-2010 normálértéktől (16,1 °C) pár tized fokkal elmaradt a homogenizált adatok szerint. A Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység területén mintegy 0,5 °C-kal volt melegebb az átlagnál, ezzel szemben az ország többi részén (-1,5- -2 °C) negatív anomália volt jellemző. Az ország területén a középhőmérséklet zömmel 15-16°C között alakult, néhány fokkal alacsonyabb értékeket regisztráltunk a hegyvidéki területeken. Május első fele az átlag körül vagy nem sokkal az alatt alakult (5. ábra). A hónap közepén egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett, és a mögötte beáramló hideg levegő hatására az átlagnál 5-6 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleti értékeket eredményezett. Zabaron május 17-én megdőlt a napi minimumhőmérséklet (-1,2 °C) 1973 óta fennálló országos rekordja.
Június
A júniusi középhőmérséklet országos átlagban 20,5 °C-nak adódott, a sokéves átlaghoz képest közel 1,5 °C-kal volt melegebb. Az Északi-középhegységben 2 -2,5 °C volt a jellemző pozitív anomália. Júniusban a legmagasabb hőmérsékletet Kecskemét K-pusztán (június 24-én 36,7°C), a havi minimum hőmérsékletet Nyírlugoson mértük mindössze 2,4°C-kal június 8-án, Medárd napján. A hónap elején a napi középhőmérséklet a sokéves átlagnak megfelelően, vagy kissé alatta alakult. A hónap közepén indult felmelegedést egy gyorsan fejlődő viharciklon akasztotta meg. A hónap végén egy erőteljes anticiklon kiépülésének köszönhetően jóval melegebb periódus következett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján az Országos Tisztifőorvos 2016. június 23. (csütörtök) 00 órától 2016. június 26. (vasárnap) 24 óráig II. fokú hőségriasztást adott ki. A nyár egyetlen hőhullámának egy markáns hidegfront vetett véget (5. ábra).
5. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2016. április, május, június
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Július
Az országos július havi középhőmérséklet a homogenizált, interpolált adatok alapján 21,9 °C volt, mely 0,7 °C fokkal volt magasabb, mint az 1981-2010-es hőmérsékleti normál. A legmelegebb a középső és déli országrészben volt, itt a havi középhőmérséklet elérte a 23 °C-ot. Leghűvösebb ezúttal is a középhegységeink legmagasabban fekvő régiójára volt jellemző, ahol a hőmérséklet 17 °C körül alakult. A hőmérsékleti anomália területi eloszlása mutatja, hogy főként a Dunántúlon és azon belül is a Balaton térségében volt melegebb az átlagosnál. Az országos napi középhőmérséklet igen változékonyan alakult a sokévi értékekhez viszonyítva (6. ábra). Az év során legmagasabb hőmérsékletet július 12-én Kecskemét K-pusztán mértük (36,9 °C). Egy érkező frontrendszerhez kapcsolódó viharzóna gyorsan megfordította a helyzetet és a napi országos középhőmérséklet a hónap közepén 5-6 °C fokkal maradt el a sokéves átlagtól. A hónap végén újra melegebb időszak vette kezdetét.
Augusztus
2016 augusztusában, az országos átlagban 20,13°C havi középhőmérséklet mintegy 0,4 °C-kal maradt el a szokásos értéktől. A legmelegebb az Alföld déli részén volt, itt a havi középhőmérséklet elérte a 21 °C-ot. Leghűvösebb ezúttal is a középhegységeink legmagasabban fekvő régiójára volt jellemző, ahol a hőmérséklet 15 °C közelében járt. Az országban jellemzően 1-2 fokkal volt hűvösebb az augusztus a sokévi átlagnál. Csupán néhány mérőállomáson - az Északi-középhegységben, a Bükk térségében, a Szatmári-síkságon, Békés megye déli részén - mértünk az 1981-2010 átlagnál néhány fokkal magasabb hőmérsékleti értékeket. Augusztus közepén változékony idő volt az egymás után érkező frontok miatt, így a napi átlaghőmérséklet jelentősen alacsonyabb volt a szokásosnál (6. ábra). A hónap végén újra kissé felmelegedett az idő.
Szeptember
A havi országos átlaghőmérséklet 17,8 °C volt, ami több, mint 2 °C-kal magasabb a sokéves átlagnál. Az 1981-2010-es normálhoz képest negatív hőmérsékleti anomália értékek sehol nem fordultak elő az országban. A Mátra, a Bükk, a Börzsöny, valamint a Bakony és Budapest egyes területein az anomália értéke meghaladta a 3°C-t, míg a legkisebb különbség a Dráva-sík mentén és a Duna-Tisza köze déli részein jelentkezett. Szeptemberben az ország túlnyomó részén 16-17 °C-os középhőmérsékletet mértünk. Átlag feletti napi hőmérsékleti értékek jellemezték a szeptember jelentős részét (6. ábra). A hónap eleji, több napig fennálló anticiklont 4-én egy markáns hidegfront szakította meg. Ezt követően ismét anticiklon épült ki hazánk felett, amely csendes, nyugodt, napsütéses, száraz időjárással párosult. Szeptember utolsó harmadában jelentősen lehűlt a levegő, és megjelentek az első talaj menti fagyok.
6. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2016. július, augusztus, szeptember
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Október
Az ország nagy részén 10 °C körül alakult a havi középhőmérséklet, a magasabban fekvő területeken volt néhány fokkal hidegebb. Homogenizált adatok szerint az országos középhőmérséklet 9,4 °C volt, így 1 °C-kal volt hűvösebb a megszokottnál. Kismértékű pozitív hőmérsékleti anomália előfordult a Mátrában, de leginkább a negatív anomália volt jellemző. Október eleje meglehetősen melegnek adódott (7. ábra), ezt követően egy hidegfront vonult át hazánk felett, és a mögötte beáramló hideg levegő hatására több fokkal visszaesett a hőmérséklet. A derűs, szélcsendes éjszakák következtében egyes helyeken fagypont alatti hőmérsékleti értékek is jelentkeztek. A hónap közepe a normálérték körül alakult, majd felváltva fordultak elő enyhébb és hűvösebb időszakok.
November
Az ősz utolsó hónapja a sokévi átlagnak megfelelően alakult. Az országos középhőmérséklet homogenizált adatok szerint 4,8 °C-nak adódott. Országos átlagban 0,1°C-kal volt melegebb az 1981-2010-es normálnál. Az ország délnyugati területein az anomália értéke 1-1,5°C között, míg a Tiszántúlon és az északi területeken jobbára -0,5 – -1°C alakult. A hónap elején ciklonok és anticiklonok váltották egymást, ennek következtében a napi hőmérséklet hol a sokévi átlag alatt, hol a felett alakult (7. ábra). A hónap közepén egy kiterjedt anticiklonnak köszönhetően erőteljes lehűlés következett, majd újra gyors felmelegedés vette kezdetét. Ekkor országos átlagban mintegy 7°C-kal volt magasabb a hőmérséklet a sokévi átlagnál. A hónap végén az 1981-2010-es normálnál alacsonyabb értékek jelentkeztek.
December
A szokásosnál hidegebb (1,1 °C-kal) volt a decemberi időjárás. A Dráva-mentén és a Tiszántúlon átlagosan 2-3 °C-kal volt hűvösebb a szokásosnál. A sokévi átlagnál kissé melegebb a főváros térségét, valamint a Mátra, a Bakony és a Soproni-hegység magasabb területeit jellemezte. A hónap elején erős széllel sarkvidéki eredetű hideg levegő áramlott be a Kárpát-medencébe (7. ábra). Az utána kialakuló hideg, nyugodt télies időjárást frontátvonulás szakította meg, amely átmeneti felmelegedést okozott. Ezt követően az újra és újra megerősödő anticiklon hatására hidegpárna alakult ki. A borult, ködös időben a napi középhőmérséklet tartósan a sokévi átlag alatt maradt.
7. ábra
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2016. október, november, december
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Az ország jelentős részét 11 °C-nál magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték 2016-ban (8. ábra). A legmelegebb tájakat a déli országrészben találjuk, illetve kisebb medencékben, folyóvölgyekben, ahol 12 °C fölé emelkedett az évi középhőmérséklet. A magasabban fekvő hegyvidéki területeinken adódtak 10 °C-nál alacsonyabb évi átlagok.
8. ábra
2016. évi középhőmérséklet (°C)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
9. ábra
A 2016. évi középhőmérséklet eltérése az 1981-2010-es normáltól (°C)
A hőmérsékleti anomália túlnyomóan +1,0 – 1,7 °C között alakult 2016-ban. Az ország ÉK-i, K-i részén láthatóak a legmagasabb értékek (9. ábra), a határszélen 1,75 °C-nál is magasabb volt az eltérés mértéke. A megszokottnál hidegebb sehol sem volt éves átlagban, a legalacsonyabb értékek a Duna-Tisza közén és az Alföld középső tájain voltak jellemzőek, ahol az 1 °C-ot nem haladta meg a hőmérsékleti eltérés nagysága.
A hideg küszöbnapok száma jól jelzi a szokásosnál melegebb évet: fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 95 nap helyett 80 napot jegyeztünk 2016-ban, zord nap (Tmin ≤ -10 °C) a normál 10 helyett mindössze öt alkalommal fordult elő, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 23 nap adódott a szokásos 27 helyett.
A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) meghaladta (90 nap) az 1981-2010-es átlagot (80 nap), hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) országos átlagban a normállal megegyező értéket jegyeztünk (24 nap). Az országos átlagnál jelentősen több hőségnap (10. ábra) az Alföld déli tájain fordult elő. 2016-ban forró napot (Tmax ≥ 35 °C) egyáltalán nem jegyeztünk, így ezzel elmaradtunk az 1981-2010 átlagtól (1 nap).
10. ábra
A 30 °C fölötti maximumhőmérsékletű napok számának eloszlása 2016. évben
11. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi menete
Budapest-Pestszentlőrincen 2016-ban
A 11. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomásunk hőmérsékletének 2016. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum).