2017. szeptember 21. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2015. július 10. 09:43

Forró periódust záró zivataros hidegfront, szupercellákkal július 8-án

A július első felében Európa legnagyobb részét érintő hőhullámnak egy markáns hidegfront vetett véget. A hűvösebb légtömegek 2015. július 8-án érték el a Kárpát-medencét, és elsősorban a Dunántúl középső részén, illetve Budapesten heves zivatarokat okoztak. A zivatarcellák között meghatározó szerepet kapott egy szupercella, amely a Bakony fölött kialakulva keleti irányba mozgott, és jelentős károkat okozott Székesfehérvár-Budapest vonal sűrűn lakott területein. Nem ez volt az idei első ilyen jelenség, és nem is a legerősebb, hiszen a Duna-Tisza közén, illetve Szabolcs-Szatmár megye keleti végein ehhez hasonló forgó zivatar már okozott rendkívüli szélvihart és jégkárt.  Jelen írás a vihar kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be.

OMSZ: 2015. június 8. 17:44

Összefoglaló a május 20-i viharvadászatról

A május meghozta a szupercella özönt hazánkba. A május 13-i események után egy héttel, május 20-ára ismét egy olyan időjárási helyzet állt elő, ami kedvezett a szupercellák kialakulásának. A Viharvadászok Egyesülete az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával ismét a viharok nyomába eredt, hogy tovább gazdagítsa a hazánkban kialakuló zivatarokról szerzett terepi ismereteket.

OMSZ: 2015. május 28. 17:51

Nagy csapadék, heves viharok – a május 20–27. időszak időjárási sajátosságai

A szélsőséges időjárási helyzetek sorozata úgy tűnik, hogy 2015-ben is folytatódik. Az év első szakaszának rendkívül száraz periódusát, amely már országos aszállyal fenyegetett, egy intenzív néhány napos csapadékos periódus váltotta fel, ahol négy nap alatt helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék hullott, majd az ország keleti csücskében, Szatmárban rendkívül intenzív jégesők okoztak hatalmas károkat. A csapadékos időszak kiváltója egy, az Alpok déli-délkeleti részén kimélyült ciklon volt, amely egészen messziről, a trópusi területekről származó nedvességtől kapott hosszú fennmaradásához támogatást.

OMSZ: 2015. május 21. 14:00

Viharvadászat az Alpokalján

2015. május 13-án a Viharvadászok Egyesülete végrehajtotta az idei év első szervezett viharvadászatát, mely során az Alpokalján két szupercellát is sikerült dokumentálniuk.

OMSZ: 2015. május 7. 17:16

A május 6-i szupercellás zivatarok kialakulásának háttere

2015. május 6-án, szerdán a menetrend szerint érkező hidegfront előtt igen kedvezőek voltak a feltételek hosszú élettartamú, károkozó széllel és jégesővel járó, ún. szupercellás zivatarok kialakulásához. A következő írás röviden és közérthetően összefoglalja, hogy – a prognózist készítő szakember számára – milyen előjelei lehetnek az ilyen, igen komoly viharok létrejöttének.

OMSZ: 2015. március 23. 15:14

A napsugárzás változása Budapesten a napfogyatkozás alatt

Hazánkban részleges napfogyatkozást figyelhettünk meg 2015. március 20-án. Hazánkból nézve a maximális fedéskor kb. 60 százalékos volt napfogyatkozás, azaz a napkorongnak közel 60 százalékát fedte el a Hold.
A földfelszínen mért napsugárzási komponensek napfogyatkozás alatti változása nem tartogat nagy meglepetéseket. Elég pontosan meg lehet számítással becsülni, hogy a különböző komponensek hogy fognak változni egy napfogyatkozás alatt. Mégis érdekes a változások kiértékelése zavartalan körülmények közötti, azaz teljesen derült égbolt esetén, mert a változás függ a légkör aktuális napsugárzás átbocsátási viszonyaitól.

OMSZ: 2015. február 25. 11:00

Balaton az időjárási radarképeken

Az időjárási radarok alapvetően a légkörben mozgó, csapadékot adó felhők követésére készültek. A légkör és a víz összjátéka azonban időnként különleges ábrákat rajzol a radarok képernyőjére. Ez történt 2015. február 17-én is, amikor a radarképeken a Balaton hullámai jelentek meg. 

OMSZ: 2015. január 20. 12:22

Tornádók

A tornádó az egyik legveszélyesebb légköri képződmény, amely viszonylag ritkán alakul ki, de mégis hatalmas pusztításra képes. Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretanyag gyűlt fel erről a rettegett jelenségről. Ezekből az információkból szemezgetünk most alábbi ismeretterjesztő írásunkban, amelyben kitérünk a tornádó legfontosabb vizuális jellemzőire, kialakulási körülményeire, földrajzi elterjedésére, osztályozására. Végül, de nem utolsó sorban, megmutatjuk azt is, milyen egyéb légköri képződménnyel, akár tereptárggyal könnyű nagyon összekeverni a tornádókat, mikor felnézünk az égre.

OMSZ: 2014. december 29. 21:51

Európai viharciklon okozott intenzív havazást, hófúvást

2014. év utolsó napjaiban egy szokatlan pályán mozgó ciklon okozott rendkívüli időjárást Európa legnagyobb részén. A ciklonra jellemző, hogy amikor december 26-án a délutáni órákban az ír partokhoz ért, még 1015 hPa-os volt a középpontjában a legalacsonyabb légnyomás, majd másnap a reggeli órákban a La Manche csatorna fölött már 990 hPa értéket mutatott a cikloncentrumban az analízis. Az intenzív nyomássüllyedés alapján a viharciklon kategóriába kerülő légörvényt sokfelé kísérte viharos szél, intenzív havazás, hófúvás, jelentősebb fennakadásokat okozva Nyugat-Európa, Németország közlekedésében, illetve az áramszolgáltatásban. Hazánkat a délkeleti irányba mozgó légörvény csak érintette, de a délnyugati területeken így is havazás, majd viharos széllel járó hófúvás jelezte a ciklon közelségét.

OMSZ: 2014. december 5. 16:00

Szibériai és afrikai légtömegek találkozása – a 2014. december 1-i ónos esős helyzet elemzése

A fagypont alatti hőmérsékleten hulló folyékony halmazállapotú csapadék legtöbbször egy átmeneti jelenség. A hőmérséklet csökkenésével a csapadékforma átválthat havazásba, a hőmérséklet fagypont fölé történő emelkedésével pedig azonnal meg is szűnhet a jegesedés. Idén december elsején azonban szinte folyamatosan esett, és a hőmérséklet egyes magasabban fekvő helyeken végig kevéssel fagypont alatt maradt. A következőkben a helyzet sajátos körülményeit szeretnénk közelebb hozni az olvasóhoz.

Cikkek száma:
Tanulmányok