2017. augusztus 21. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2017. augusztus 11. 14:02

Hőhullámok: ami ma szélsőséges, az a jövőben valószínűleg átlagos lesz

Gyakoribbá váló, tartós hőhullámok, majd ezeket lezáró, rendszerint heves zivatarok, szélviharok sora: az idei nyár időjárása eddig összhangban alakult a térségünket érintő éghajlati változásokkal. A 2017. július 31-től augusztus 6-ig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt 1981-től, csak a 2007-es igen komoly hőhullám során volt ennél nagyobb a forróság. A jövőben hosszabb és egyre több hőhullám vár ránk, ugyanis a regionális klímamodell szimulációk szerint a melegedés töretlen.

OMSZ: 2017. augusztus 11. 11:00

A 2017 augusztus elejei forró periódus időjárási háttere

2017 eddigi legmarkánsabb hőhulláma augusztus 4-én tetőzött, amikor a napi maximum hőmérsékletek a délkeleti országrészben több helyen meghaladták a 40 fokot. A hőhullám egy, az egész északi félteke időjárását maghatározó légköri folyamatnak volt egyenes következménye. A Kárpát-medencében csak egy rövidebb időszakon át tartott az az extrém forróság, amely a Földközi-tenger medencéjét és a Balkán-félszigetet jóval hosszabb ideig sújtotta, szárazságot, erdőtüzeket, krónikus vízhiányt okozva.

OMSZ: 2017. augusztus 10. 12:11

A nyár első felének heves zivataros krónikája viharvadász szemmel

A Viharvadász Egyesület által lebonyolított, igen termékenynek bizonyuló nyár eleji viharvadászatokból szemezgetünk az alábbi összefoglaló írásban, melyet számos remek felvétel is színesít a hazánkban kialakult heves zivatarokról.

OMSZ: 2017. július 27. 20:00

Heves zivatarrendszerek a Dunántúlon

2017. július 24-én több hullámban heves zivatarok vonultak végig hazánk felett. Elsősorban a Dunántúlon forgó zivatarcellák, szupercellák, is kialakultak, amelyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, de többfelé épületeket is megrongáltak, illetve az infrastruktúrában, mindenekelőtt az elektromos hálózatban okoztak súlyos meghibásodásokat, szakadásokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a vihar meteorológiai hátterét, és bemutassa a legnagyobb károkat okozó zivatarokat.

OMSZ: 2017. július 14. 13:00

Heves zivatarok, légzuhatagok a Balatonnál

2017. július 10-én az esti órákban heves zivatar csapott le a Balaton keleti csücskére. Az orkán erejű szél erőssége az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonaligai műszere szerint elérte a 157 km/h sebességet. Ilyen szélerősséget a Balaton körül hiteles meteorológiai műszerrel még nem mértek. A vihar nyomán gyökerestül kitépett fák, megrongált háztetők, a kikötőben megsérült hajók maradtak. Ugyanez a vihar egy órával korábban a Somogy-megyei Karád településre csapott le, súlyosan megrongálva a falu több lakóépületét. Hasonló forgó zivatarfelhők több napon keresztül meglátogatták a nyugati országrészt is. Egy nappal korábban a Balaton-átúszás rendezvény befejezése után két órával csapott le egy hasonló zivatar Szigliget térségére, 100 km/h-s szelet okozva, de az még nem jutott tovább a Balaton nyugati sarkánál. A július 10-i vihart követő napon ugyancsak szupercellás zivatarok alakultak ki a Dél-Dunántúl fölött, végül 12-én az esti órákban átvonuló hidegfront előtt is voltak forgó zivatarok. A zivatarok a három nap alatt nem a tornádókkal, hanem a felhőből koncentráltan leszakadó leáramlással, az un. légzuhatagokkal (downburst) okozták a legnagyobb károkat.

OMSZ: 2017. június 15. 11:42

Politikai döntések hatása az éghajlat megváltozására – nagyban és kicsiben

Az elmúlt napok sajtóértesülései szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy országa kilép az Párizsi Klímaegyezményből. Az előzetes becslések szerint az USA kilépése esetén további 0,3°C-os globális hőmérséklet emelkedéssel kellene számolni. A jövőben várható változásokat modellek segítségével írjuk le, melyekben fontos éghajlatalakító tényezőként figyelembe vesszük az emberi tevékenység hatását is. Ennek a modellezési hátteréről, a valószínűsíthető globális felszínhőmérséklet emelkedésről, a hazai megfigyelt és Közép-Európában várható hőmérsékleti és csapadék tendenciákról ad rövid áttekintést az írás.

OMSZ: 2017. május 30. 17:10

Rendkívüli csapadékhullás Budapest belvárosában

2017. május 23-án intenzív csapadékrendszer özönvízszerű esőzést okozott Budapest több pontján. Egy óra alatt mintegy 44 mm csapadék hullott Budapest belvárosában, ami a május havi összeg közel háromnegyede. Az automata mérések kezdete óta ennél egyszer mértünk többet (83,3 mm), 2015. augusztus 17-én. A legnagyobb órás összegek az utóbbi években fordultak elő Budapest belvárosában. Az éghajlatváltozás következtében a rövid idejű, intenzív csapadékhullással járó események gyakoribbá, esetenként hevesebbé váltak, s ez szükségessé teszi a mérnöki gyakorlatban használt mértékadó csapadékok felülvizsgálatát.

OMSZ: 2017. április 25. 17:00

Ciklon Magyarország felett

2017. április 19-én egy ciklon alakult ki középpontjával a Kárpát-medence fölött. A ciklon szélsőséges, télies időjárást okozott elsősorban a magasabban fekvő területeken, de az alföldi sík vidékeken is helyenként összefüggő hótakaró alakult ki. A vihart megsínylette az ország infrastruktúrája, így az áramszolgáltatásban, a közlekedésben egyaránt jelentősebb fennakadások keletkeztek. A szokatlanul hideg levegő ugyancsak csapást jelentett a mezőgazdaságra és az élővilágra is. Elsősorban a ciklon hátoldalán, a Nyugat-Dunántúlon jelentős károk keletkezetek a gyümölcsösökben, az Északi- Középhegységben pedig az erdőállományban. A vihart és a hideget megszenvedték a költést kezdő madarak is.

OMSZ: 2017. március 13. 11:00

2017 jeges januárja

2017 januárjának szokatlanul hideg időjárását több meteorológia sajátosság alakította. Az 1985-óta nem tapasztalt hideg januári időjárás hátterében egyaránt megtalálhatóak a nagytérségű légköri folyamatok és a Kárpát-medence helyi sajátosságai. A tiszai jeges árvíz és a Balatonon több mint 30 éve nem tapasztalt vastag jég miatt joggal nevezhetjük jeges januárnak 2017 első hónapját. Jelen írás a januári szokatlan hideg meteorológiai hátterét, valamint a tiszai jeges árvíz és a balatoni jégviszonyok alakulását igyekszik bemutatni.

OMSZ: 2017. február 17. 16:00

Januári zimankó kontra melegedő telek

Az év első hónapja a múlt század elejéig visszanyúló éghajlati adatsorok alapján extrém hideg volt, a tizedik leghidegebb az 1901 és 2017 közötti januárok rangsorában. 1985 óta nem volt olyan hideg a január országos átlagban, mint az idén. Feltehetjük a kérdést, vajon nincs-e ez ellentmondásban a globálisan és a régiónkban is tapasztalható melegedő tendenciával?

Cikkek száma:
Tanulmányok