2017. november 21. kedd
Szakmai ismertetők

OMSZ: 2017. augusztus 8. 14:58

Időjárás és egészség – barlangi klíma, gyógybarlangok

A barlangok gyógyászati célú felhasználása (tudományos néven speleoterápia) az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorig a gyógyító hatást jobbára csodaként tartották számon, emiatt egyes barlangok messze földön ismert zarándokhellyé váltak. Sokáig azonban nem elsősorban a barlangi klíma gyógyhatását használták ki, hanem a barlangokban talált cseppkövek, csontmaradványok vagy gyógyvizek felhasználása volt jellemző.

Hazánk barlangokban viszonylag gazdag ország. Éppen ezért nem meglepő, ha a magyarországi barlangok éghajlati, majd klímaterápiás kutatása hamar megkezdődött. Ennek eredménye, hogy a Béke-barlangban már 1959-ben megkezdték az Észak-magyarországi Szénbánya Vállalat bányá-szainak kezelését. Már az első évben jelentős eredményekről számoltak be, a kezelt betegek 87%-ánál tartós vagy átmeneti javulást tapasztaltak. Az itt elért eredményeknek köszönhető, hogy hazánk a világon elsőként ismerte el a gyógybarlang fogalmát.

OMSZ: 2017. augusztus 8. 14:30

Időjárás és egészség – gyógyklíma, klímaterápia, klimatikus gyógyhelyek

Az éghajlat és a gyógyítás kapcsolatának története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Már Hippokratész is felismerte, hogy egyes betegségeknél a tünetek kialakulása, felerősödése jól köthető bizonyos időjárási eseményekhez. Az arab orvos, matematikus és filozófus Avicenna [Ibn Szína] ennél is tovább ment. Az éghajlatot patológiai szempontból vizsgálva vont le következtetéseket, többek között a lakóhely megválasztásával kapcsolatosan. Feljegyezték róla azt is, hogy a tuberkolózisban szenvedő betegeket a krétai hegyekbe küldte. Mondhatjuk tehát, hogy Avicenna volt az első, aki egy térség sajátos klímáját terápiás célokra alkalmazta. Avicenna óta – természetesen az orvostudomány és a klimatológia fejlődésével párhuzamosan – a különböző éghajlatok gyógy-hatásairól jóval több és komolyabb ismerettel rendelkezünk. Az empirikus megfigyeléseket mérések, kísérletek váltották fel. Egyes betegségek esetén a klímaterápiával jelentős eredmények érhetők el; sőt kiderült, hogy a megfelelő klíma gyakorlatilag minden betegség gyógyítását elősegíti.

OMSZ: 2017. augusztus 8. 14:07

Időjárás és egészség – hőérzet, hőség

Azt, hogy az adott hőmérsékleti környezet milyen hatást gyakorol a szervezetünkre, mennyire megterhelő számunkra, az ún. bioklíma indexek segítségével jellemezhetjük. Ma már számtalan ilyen index áll rendelkezésünkre az egyszerű (csupán meteorológiai paramétereket kombináló) mutatóktól az összetettebb (az emberi test energiaegyensúlyát is figyelembe vevő), ún. energia alapú indexig.

Az OMSZ nyilvános honlapján általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet. Ennek része a hőségre vonatkozó speciális figyelmeztetés is.

OMSZ: 2017. augusztus 8. 13:30

Időjárás és egészség – a frontok élettani hatása

Az élőlények, azon belül az ember szervezetének optimális működése a belső és külső környezet közötti egyensúly fennállását feltételezi. Az ember szervezetének belső környezete bonyolult, összetett rendszer, amely egymástól függő folyamatok révén vizsgálható, írható le. Ezeknek a folyamatoknak egy része arra irányul, hogy a külső környezettel a kapcsolatot fenntartsa, vagyis hogy az egyensúly fenntartása érdekében a külső környezet változásaihoz igazítsa a belső folyamatokat. Ez az adaptáció, az alkalmazkodás, melyet a vegetatív idegrendszer végez, s a neurális rendszer irányítása alatt áll.

Időjárási fronttevékenységről beszélünk, amikor a légköri alkotóelemek szinte mindegyike, az egész légrétegben egyszerre, viszonylag rövid idő (néhány óra) alatt, jelentős mértékben megváltozik. Ekkor már szervezetünk földközelben is észleli a magasban zajló változásokat.

OMSZ: 2017. június 22. 15:00

Időjárás-előrejelző modellezés

A légköri folyamatokat fizikai törvények határozzák meg. A nagykapacitású számítógépek megjelenésével lehetővé vált e törvényekre épülő ún. numerikus előrejelző modellek kifejlesztése és futtatása.

OMSZ: 2017. június 20. 13:00

Az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátási leltárai

Magyarországnak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleként évente össze kell állítania az üvegházhatású gázok leltárát, vagyis ki kell számítania a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), és különböző fluortartalmú gázok (HFC-k, PFC-k és SF6) emberi eredetű kibocsátását és elnyelését annak igazolására, hogy hazánk teljesítette-e a kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségeit.

OMSZ: 2017. június 19. 17:00

MET-ÉSZ rendszer

Ha érdekli az időjárás alakulása, és az erre vonatkozó észleléseit megosztaná másokkal, akkor használja a MET-ÉSZ-t, az OMSZ meteorológiai észlelőrendszerét!

OMSZ: 2017. június 19. 17:00

Repülésmeteorológia

Repült-e Ön már repülőgéppel? Tudta-e, hogy a repüléseket nem csak a pilóták és a repülőgép műszaki hibái veszélyeztethetik, hanem az időjárás is? Ezért fontos a repülés számára is a pontos és megbízható időjárás-előrejelzés.

OMSZ: 2017. június 19. 15:00

Műholdadatok alkalmazása a meteorológiában

A meteorológiai célú műholdas megfigyelések több mint ötven évvel ezelőtt kezdődtek. Azóta sokat fejlődtek a mérőműszerek, és egyre több célra használhatóak az adatok. Európában az EUMETSAT nemzetközi szervezet fogja össze és koordinálja ezt a tevékenységet.

OMSZ: 2017. június 19. 15:00

A jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó számszerű becslések

A globális éghajlati modellek képesek az éghajlati rendszer összetett fizikai folyamatainak és kölcsönhatásainak jellemzésére, segítségükkel leírható a földi rendszer válasza egy feltételezett jövőbeli kényszerre. Az egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé előrejelezhető feltételezett jövőbeli kényszer az emberi tevékenység alakulása. Leírására optimista és pesszimista változatot egyaránt tartalmazó forgatókönyveket állítanak fel.

Cikkek száma:
Szakmai ismertetők