2017. december 14. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2014. szeptember 24. 10:00

Napéjegyenlőség műholdképeken - napfordulók és napéjegyenlőségek

Idén, 2014. szeptember 23-án helyi időben 4 óra 29 perckor volt az északi félteke őszi napéjegyenlősége. Napéjegyenlőség idején a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A METEOSAT geoszinkron meteorológiai műholdról jól megfigyelhetjük a jelenséget.

Putsay Mária, Gróbné Szenyán Ildikó és Diószeghy Márta


A METEOSAT geoszinkron műhold állandóan a nulladik szélességi és hosszúsági körök metszéspontja felett van, ebből az irányból készíti földünkről a felvételeket 15 percenként, időben folyamatosan ugyanazt a földtekét látja.

Az 1. ábrán láthatjuk a METEOSAT műhold napsugárzás tartományban készült felvételét a napéjegyenlőség napján reggel 6 UTC-kor. A napsütötte területeken a felszíni alakzatokat és a felhőket látjuk, míg a nap által nem sütött terület fekete. Az északi féltekének ugyanakkora hányadán süt a nap, mint a déli féltekén. A nappal-éjszaka határvonal, az ún. terminátor ezen a napon a pólusokon halad át. A 15 percenként készített műholdképekből készített filmen az európai félteke megvilágításának napi menetét követhetjük nyomon a napéjegyenlőség idején (2014. szeptember 22-e déltől 23-a délig). A filmen a Nap tükörképe is jól látszódik az óceáni területeken, ahogyan végigvonul az Egyenlítő mentén. Leglátványosabb a naptükröződés jelensége Dél-Amerikához közeledve, 22-én 18-21 UTC között, az Amazonas folyó torkolatvidéke is ragyog a műholdképeken.

 

 1. ábra

1. ábra
A Föld megvilágítottsága napéjegyenlőség idején 06 UTC-kor
2014. szeptember 23-án 06 UTC -kor készült METEOSAT-10 kép (színek jelentése)


A 2. ábra a Föld napsugárzás általi megvilágítottságának változásait szemlélteti. A Föld forgástengelye nem merőleges a Föld keringési síkjára. A forgástengely 23.5 fokkal eltér a merőlegestől. Ennek következménye, hogy a keringés során hol az északi félteke hajlik inkább a Nap felé, hol a déli féltekére jut több napsugárzás, illetve van, amikor a Nap egyformán világítja meg a két féltekét, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején. Ennek a következménye az évszakok váltakozása.

2. ábra

2. ábra
A Föld Nap általi megvilágítottsága a pálya négy pontján, a napfordulók és a napéjegyenlőségek idején


A  műholdképeken (3. ábra) megfigyelhetjük a fenn vázolt jelenségeket. Az első sorban az őszi napéjegyenlőség, a második sorban a téli napforduló, a harmadik sorban a tavaszi napéjegyenlőség, a negyedik sorban a nyári napforduló idején 06, 12, 18 és 24 UTC-kor készített képeket látjuk (2013. szeptember és december, 2014. március és június). A nappal-éjszaka válaszvonal hajlásszöge az észak-déli irányhoz képest változik. A nappal-éjszaka válaszvonal napéjegyenlőség idején keresztül megy a pólusokon, napforduló idején pedig 23.5 fokos szöget zár be a forgástengellyel. (Ezeken a műholdképeken a forgástengely mindig függőleges, mert a műhold az Egyenlítő felett helyezkedik el.) A 3. ábrán láthatjuk, a napfordulók idején (júniusban és decemberben) az ’éjféli nap’ jelenségét is - éjfélkor is süt a nap a sarkvidéken.

 

  Napéjegyenlőségek és napfordulók METEOSAT-10 képei 

3. ábra
Bolygónk képe METEOSAT-10 műholdképeken az őszi napéjegyenlőség (első sor),
a téli napforduló (második sor), a tavaszi napéjegyenlőség (harmadik sor), és a nyári napforduló (negyedik sor) idején
06 (első oszlop),12 (második oszlop), 18 (harmadik oszlop) és 24 UTC-kor (negyedik oszlop) (színek jelentése)

 

Kapcsolódó oldalak:

Angol nyelvű műholdas esettanulmányok:


 

Tanulmányok